Sör és szív- és érrendszeri betegségek

Mérsékelt fogyasztás az egészséges életmód részeként

Válasszon nyelvet:

Sör és egészség

A sör és az egészség alapjai
Alkatrészek a sörben
Sör és testtömeg
Az alkoholmentes sör egészségügyi szempontjai
Sör és szív- és érrendszeri betegségek
Sör és cukorbetegség
Sör és rák
Sör és az agy
Sör és egyéb egészségügyi hatások
Sör és egészség: Az egyensúly felépítése
Hivatkozások

Kulcsüzenetek

A mérsékelt mennyiségű sör elsősorban a benne lévő alkohol miatt lehet jó a szív és az erek számára.
A napi 15–30 g alkoholfogyasztás a szív- és érrendszeri betegségek halálozásának 25% -kal alacsonyabb kockázatával jár az absztinensekkel szemben. Az alkoholfogyasztás ezen szintjén a koszorúér-betegség kockázata 34% -kal csökken. A stroke kockázata a legkevesebb (20% -kal kevesebb) napi 15 g alkohol bevitele esetén.
A megnövekedett HDL-koleszterinszint, a jobb inzulinérzékenység, a csökkent fibrinogén és a csökkent gyulladásjelzők fiziológiai mechanizmusok, amelyek megmagyarázzák ezt az összefüggést.
Az egészséges életmód mellett a mérsékelt alkoholfogyasztás kardiovaszkuláris védőhatással járhat.
A szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek előnyös lehet a mérsékelt alkoholfogyasztás.

Szív- és érrendszeri betegségek Európában

A szív- és érrendszeri betegségek (CVD) az egyik legfontosabb halálok Európában. Az elmúlt 30 évben bekövetkezett jelentős visszaesés ellenére 2014-ben körülbelül négy millió ember halt meg CVD-ben, ami Európában a teljes halálozás 46% -ának felel meg. A szívkoszorúér-betegség (CHD), például a szívinfarktus (szívroham), a CVD-k majdnem felét, a szélütés (agyroham) pedig a CVD-k mintegy negyedét teszi ki. 102

Alkoholfogyasztás és szív- és érrendszeri betegségek kockázata

J alakú kapcsolat van az alkoholfogyasztás és a CVD halálozási kockázat között. A CVD-mortalitás legkisebb kockázata a napi 15–30 g alkoholfogyasztásnál tapasztalható (25% -kal kevesebb a relatív kockázat), de a napi 60 g-os bevitelnél továbbra is alacsony a nem ivókhoz képest. 103 Úgy tűnik, nincs különbség az alkoholos italok jótékony hatásai között. Ez a kockázatcsökkenés összehasonlítható az olyan megelőző intézkedésekkel, mint a súlykontroll, a testmozgás és az acetilszalicilsav (aszpirin) alkalmazása. 104,105

Alkoholfogyasztás és szívkoszorúér-betegség
A szívkoszorúér-betegségben J alakú kapcsolat van az alkoholfogyasztással. A legalacsonyabb relatív kockázat körülbelül 20% -kal kevesebb, ha férfiaknál napi 25 g, nőknél pedig napi 10 g alkoholfogyasztás következik be. A napi 25–100 g alkoholfogyasztás továbbra is alacsonyabb relatív CHD-kockázattal jár a férfiaknál (lásd 4. ábra). Ezen fogyasztási szinteken azonban megnövekedett egyes rákos megbetegedések és balesetek kockázata, ezért növekszik az általános halálozás kockázata (lásd a 10. fejezetet). 106 Egy újabb metaanalízis hasonló eredményeket mutatott, a CHD relatív kockázatát a legkevesebb napi 15–30 g alkohol esetén (34% -kal kevesebb relatív kockázat), és a CHD mortalitás relatív kockázata még 20–25% -kal is csökkent napi több mint 60 g alkoholfogyasztás a nem ivókkal szemben. 103.

Életmód hatása
Az egészséges életmód (optimális testsúly, egészséges étrend, fizikailag aktív és nem dohányzó) csökkenti a szívinfarktus kockázatát. Az egészséges életmódot folytató férfiaknál azonban a napi 5–30 g alkoholt fogyasztók relatív kockázata alacsonyabb, mint azoknál, akik nem fogyasztanak alkoholt (lásd 6. ábra). E populációs vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás kardiovaszkuláris protektív hatása növeli az egészséges életmód jótékony hatásait. 107.

Alkoholfogyasztás és stroke
Az alkoholfogyasztás és a stroke kockázata között J alakú összefüggés van. A relatív kockázat a legalacsonyabb (20% -kal kevesebb kockázat), legfeljebb napi 15 g alkohol bevitelével, és növekszik, ha a fogyasztás meghaladja a napi 15 g-ot. 103 Az iszkémiás stroke a stroke leggyakoribb formája, amikor a vérrög blokkolja az agy artériájában a véráramlást. Mind a férfiak, mind a nők esetében a legalacsonyabb relatív kockázatot (körülbelül 15% -kal alacsonyabb, mint a tartózkodók) napi 12 g alkoholfogyasztás jellemezte. A férfiaknál napi 35 g-nál, a nőknél 44 g-nál nagyobb mennyiségű fogyasztás növeli a relatív kockázatot. 108 A férfiaknál pozitív lineáris összefüggés van az alkoholfogyasztás és a vérzéses stroke kockázata között. A nők esetében a J alakú kapcsolat a legkisebb relatív kockázattal fordul elő, napi 12 g alkohol esetén (31% -kal kevesebb). 108 Vérzéses stroke akkor következik be, amikor az erek az agyban vagy annak körül szétrepednek.

Átmeneti és visszafordítható hatások
Az alkoholfogyasztás hatása a szív- és érrendszeri betegségek kockázatára átmeneti és reverzibilis lehet. Azok, akik elkezdtek inni, férfiaknál heti 14–196 g, nőknél pedig 14–98 g, 38% -kal kisebb eséllyel szenvednek szív- és érrendszeri eseményeket egy négyéves követési periódus alatt, mint a nem ivók. 109 Egy másik, 40 és 75 év közötti férfiakon végzett vizsgálatban a napi alkoholfogyasztás 12,5 g-os növekedése egy négyéves követési periódus alatt a szívinfarktus relatív kockázatának 22% -kal alacsonyabb kockázatával járt. Ezzel szemben a napi alkoholfogyasztás 12,5 g-os csökkenése az infarktus magasabb relatív kockázata (10% -kal magasabb) felé mutató tendenciával társult. 110 Egy hétéves nyomonkövetési tanulmány azt sugallta, hogy a kezdetben alacsony, 14 g/hét vagy annál alacsonyabb alkoholfogyasztással rendelkező 40–84 éves férfiak körében az ezt követő mérsékelt (14–84 g/hét) alkoholfogyasztás csökkentette a CVD relatív kockázata 29% -kal. 111.

Alkoholfogyasztás és magas vérnyomás
A napi legfeljebb 20 g alkoholfogyasztás szerényen csökkenti a magas vérnyomás kockázatát a nőkben a tartózkodókhoz képest, míg a magasabb alkoholfogyasztás jelentősen növeli a magas vérnyomás kockázatát. A férfiak körében a kapcsolat nem J alakú, 112-es alkoholfogyasztással nincs relatív kockázatcsökkenés

Alkoholfogyasztás és kardiomiopátia
A kardiomiopátia egy szívizom betegség. Különböző okai lehetnek, de az egyik a szívizom (szívizom) mérgezése krónikus alkoholfogyasztás miatt. Egy megfigyelési tanulmány kimutatta, hogy azoknál az embereknél, akik átlagosan 16 éven keresztül napi 240 g alkoholt fogyasztanak, kardiomiopátia alakult ki. 113 Ezért nem valószínű, hogy az alkoholos kardiomiopátia mérsékelt alkoholfogyasztásból származhat.

Alkoholfogyasztás és supraventrikuláris ritmuszavarok
A pitvarfibrilláció a szív ritmuszavarának leggyakoribb megfigyelése, és a megfigyelési vizsgálatok megnövekedett relatív kockázatot jelentenek a nőknél napi 26 g-nál nagyobb alkoholfogyasztásnál, a férfiaknál pedig a napi 60 g-nál nagyobb alkoholfogyasztásnál. 114,115

A mérsékelt alkoholfogyasztás védőhatásainak mechanizmusai

Az intervenciós vizsgálatok több mechanizmust azonosítottak, amelyek révén az alkoholfogyasztás befolyásolja a CVD kockázatát. Ezek a mechanizmusok támogatják az oksági összefüggést, és az asszociáció szinte egészét megmagyarázhatják. 8.

A HDL-koleszterin és kulcsfunkcióinak növekedése
Napi 30 g alkohol fogyasztása körülbelül 8% -kal növeli a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin koncentrációját. A HDL kulcsfontosságú feladata a koleszterin kiáramlásának elősegítése, mivel a koleszterin a perifériáról a májba kerül a kiválasztáshoz, 117 és az alkoholfogyasztás növeli a koleszterin kiáramlását. 118,119 Ezenkívül a paraoxonáz aktivitás, amely a HDL másik funkciója, fokozódik. A paraoxonáz egy olyan enzim, amely teljes mértékben komplexálódik a HDL-hez, és amely az LDL-koleszterin oxidációval szembeni védelme révén védhet az érelmeszesedés ellen. A HDL és funkcióinak növekedése magyarázhatja a CVD mérsékelt alkoholfogyasztásból eredő kockázatcsökkenésének körülbelül felét. 116

Javított inzulinérzékenység
A mérsékelt alkoholfogyasztás javíthatja az inzulinérzékenységet (lásd 6. fejezet). Mivel az inzulinrezisztencia összefügg a CVD-vel, az inzulinérzékenység javulása további mechanizmus lehet, amellyel az alkoholfogyasztás csökkenti a CVD kockázatát.

A fibrinogén csökkenése
Naponta körülbelül 30 g alkohol fogyasztása csökkentheti a keringő fibrinogén szintjét. 121 Ez a fehérje a fibrin prekurzora, a trombocita aggregáció kofaktora. A fibrinogénszint csökkentésével kevésbé valószínű a vérrögképződés, és ez csökkentheti az infarktus kockázatát.

A gyulladás markerek csökkentése
A napi körülbelül 30 g alkoholfogyasztásról kiderült, hogy a C-reaktív fehérje (CRP) plazmakoncentrációja 35% -kal csökken. A 122 123 CRP a leggyakrabban vizsgált gyulladásjelző, akut gyulladás esetén aktív, de a CVD alacsony keringési szintje nem ritka a CVD-ben szenvedőknél. A CRP negatívan befolyásolhatja a plakkok stabilitását. Más gyulladásos markerek, mint például az interleukin-6, az érrendszeri sejt-adhéziós molekula-1 és az intercelluláris adhéziós molekula-1, ugyanazt a tendenciát követik, mint a CRP esetében. 124

Alkoholfogyasztás szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőknél

A CVD-ben szenvedőknek előnyös lehet a mérsékelt alkoholfogyasztás. Hipertóniában (magas vérnyomás) szenvedő betegek populációs tanulmányai azt mutatják, hogy a napi 30 g-os alkoholfogyasztás akár 40% -kal is csökkentheti a CVD relatív kockázatát. 125 Azoknál, akiknél már volt szívinfarktusunk, a heti 28–56 g alkoholfogyasztás 28% -kal csökkentheti a teljes halálozás relatív kockázatát. A szívműtét után heti 50–700 g alkoholfogyasztás védőhatással bír az erek szűkülete ellen, és csökkenti az új szívműtétek szükségességét. 127.

A genetikai variáció szerepe

Egyes tudósok szerint a CHD kockázatának csökkentése alacsony vagy közepes fogyasztóknál a genetikai variációtól függ. Az alkohol-dehidrogenáz polimorfizmusban (ADH1C) szenvedők, akik az alkohol lassú metabolizmusát eredményezik, több CHD-előnnyel járhatnak, 128 bár ezt a megállapítást mások nem támogatják. 129 Azokról a személyekről, akik még egy genetikai variációval, az ADH1B polimorfizmussal rendelkeznek, nagyobb haszon származik a kevesebb ivásból. Alacsony vagy egyáltalán nem fogyasztott alkohollal kedvezőbb CVD kockázati tényező profil és kevesebb CVD esemény fordult elő. 130 Ez az allél azonban nagyon ritka. Emellett az ilyen polimorfizmusban szenvedők szokatlanul érzékenyek az alkoholra, emiatt valószínűbb, hogy tartózkodóak lesznek, mint a nagyivók, és ennek következtében nem reprezentatívak. 131 Összefoglalva, a mérsékelt alkoholfogyasztás egészségkárosító hatásaival kapcsolatos genetikai szerepre vonatkozó bizonyítékok továbbra is ritkák és következetlenek. Ezenkívül felmerül a kérdés, hogy lehet-e általánosított állításokat tenni az alkohol betegségekre gyakorolt hatásairól egy gén egyetlen nukleotid-polimorfizmusának elemzéséből származó eredmények alapján. 132

Mi a szív- és érrendszeri betegségek?

A szív- és érrendszeri betegségek (CVD) a szív és az erek betegségeinek gyűjtőfogalma. Főleg az érelmeszesedés okozza. E folyamat során az artériás falak megkeményednek és keskenyebbé válnak az érelmeszesedéses plakkok hatásai miatt (lásd 5. ábra). Ezen plakkok többsége tartalmaz oxidált kis sűrűségű lipoproteint (LDL-koleszterint), és a plakkok minden artériában megnyilvánulhatnak. Az érelmeszesedés az artériák degeneratív betegsége, főleg az öregedés következtében, de az egészségtelen életmód felgyorsíthatja fejlődését. A stabil lepedék merevíti az artéria falát és iszkémiát (oxigénhiányt) okozhat, de általában soha nem zárja le teljesen az artériát. A plakkok instabillá válhatnak a gyulladás miatt, és az instabil plakk felrepedhet, amikor a gyulladásos reakciók miatt növekszik a mérete. A thrombocyta-aggregáció később egy vérrög kialakulásához vezethet, amely helyi elzáródást okoz. Amikor ez bekövetkezik a koszorúerekben és leállítja a szívizom oxigénellátását, miokardiális infarktust okoz. Ezenkívül az alvadék leválaszthatja és elzárhatja az artériákat, és más helyen okozhat infarktust, például az agyban. 133,134

Melyek a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői?

Számos tényező befolyásolhatja a CVD kockázatát. Az olyan életmódbeli tényezők, mint az alacsony fizikai aktivitási szint, az egészségtelen étrend, a dohányzás és az elhízás, felgyorsíthatják az érelmeszesedés kialakulását. Egyes betegségek szintén növelhetik a CVD kockázatát. Például a cukorbetegségben a zsír és a glükóz anyagcseréje megszakad, ami egészségtelen lipid- és glükózszintet okoz a vérben, és az ilyen cukorbetegeket fogékonyabbá teszi a CVD-re. 135

Ne feledje: Naponta egy-két ital sör csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát

Annak ellenére, hogy a tudós eleinte azt gondolta, hogy az alkohol a fő tényező az alacsonyabb kardiovaszkuláris betegség (CVD) kockázat szempontjából. 103 A híres francia paradox tanulmány 1992-ben azt találta, hogy bár a franciák viszonylag nagy mennyiségben fogyasztanak telített zsírokat, nem szenvednek annyira, mint a CVD-től várták. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy ennek oka a vörösbor fogyasztása lehet. 136 Bár a borban és a sörben található fenolos vegyületek szerepet játszhatnak a CVD 33,124,137-140 kockázatának csökkentésében, ezen italok védőhatásának legnagyobb részét mégis a bennük lévő alkohol okozza. 103.

A legtöbb tudományos tanulmány az alkoholnak az 50 éves vagy annál idősebb emberek szív- és érrendszeri egészségére gyakorolt hatására összpontosít. Ennek oka, hogy a fiatal felnőtteknél alacsonyabb a CVD kockázata, mint az idősebbeknél, 141 ami megkönnyíti az alkoholfogyasztás jelentős hatásainak megtalálását idősebb korban. Az érelmeszesedés azonban hosszú távú folyamat, amely már fiatalon elkezdődik. Néhány tanulmány megállapította a koszorúér-betegség csökkent előfordulását, az artériás merevség csökkenését és az alacsonyabb fibrinogén-koncentrációt a 25–50 éves korcsoportokban, napi 0,5–30 g alkoholfogyasztással összehasonlítva a tartózkodókkal. 142-144

Dr. Ramon Estruch

Kórházi Klinika, CIBER elhízás és táplálkozás, Barcelona Egyetem, Spanyolország
Szakértelem: mediterrán étrend, bor, sör, szív- és érrendszeri betegségek, érelmeszesedés, gyulladás

Mit lehet tudni a sör és a szív egészségéről?
„Egyes kutatások szerint a sör és a bor rendszeres és mérsékelt fogyasztása nagyobb szív- és érrendszeri védelmet nyújt, mint a szeszes italok, az ezekben az italokban található polifenolok miatt. Sokkal több tanulmány azonban azt mutatja, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás általában az ital típusától függetlenül csökkenti a szív- és érrendszeri morbiditást és a halálozást. Tehát a sör védőhatásainak legnagyobb részét az alkoholtartalom okozza. Néhány kisebb alkotóelem, például a xantohumol és az izo-xanthohumol polifenolok hozzájárulhatnak az egészséghez, de sokkal kisebb szerepet játszanak. "

A mediterrán étrend gyakran társul a borral, de helyettesíthető-e a bor sörrel?
„A hagyományos mediterrán étrend magában foglalja a mérsékelt dózisú, különösen vörösbor gyakori fogyasztását étkezés közben. De még az ókorban is ez lehet sör. Így egyes szakértők rámutattak arra, hogy a mediterrán étrendi piramisban vörös sörrel és almaborral együtt a sört is be kell építeni. Napjainkban is több mediterrán fogyasztó helyettesíti a bort a sörrel az étkezéssel, főleg nyáron. A szív- és érrendszeri betegségekre gyakorolt védőhatás szempontjából nincs különbség, ha bort vagy sört iszol ebben az étrendben. ”

Ha korlátlan pénzeszköze lenne, mit szeretne kutatni a mérsékelt sörfogyasztás területén az egészséges életmód részeként?
„Bár a megfigyelési tanulmányok már határozott javaslatokat mutatnak, a legmagasabb szintű tudományos bizonyítékokkal szeretném bemutatni, hogy a mérsékelt sörfogyasztás hasznos a kardiovaszkuláris események és a 2-es típusú cukorbetegség elleni védelemben. Ehhez nagyszámú emberre van szükség különböző országokból, akik sokáig ellenőrzött ételt fogyasztanak sörrel vagy anélkül. Ennek a vizsgálatnak az eredményei tovább segítenék a tudományos, orvosi és közegészségügyi közösségeket a fogyasztóknak a mérsékelt sörfogyasztás hatásaival kapcsolatos ajánlásaikban. "