Spondyloarthritis - degeneratív változások a gerincben

A gerinc degeneratív változásai a gerinc csontos elemeinek funkcionális kapcsolatát képező szövetek idő előtti kopására utalnak, vagyis az intervertebrális lemezek (spondylosis, spondylosis deformans) és a kis facet ízületek (, spondyloarthrosis deformans). Általában mindkét forma egyszerre fordul elő. Degeneratív folyamat alakulhat ki a nyaki, mellkasi vagy ágyéki régióban. Annak a ténynek köszönhetően, hogy ez a betegség nagyrészt az öregedési folyamattal társul, leggyakrabban az időseket érinti, de a 40 év alatti emberek közel negyedében is megtalálható. A degeneratív változások kialakulásának hajlamosító tényezői többnyire a gerinc környékén előforduló sérülések, a nem fiziológiai helyzetekben (pl. A munkahelyen) való hosszabb ideig tartó tartózkodás, a fizikai aktivitás hiánya. A degeneratív változások bizonyos betegségek, például scoliosis, spondylolisthesis, rickets, Scheuermann-kór, Forestier-kór, rheumatoid arthritis (RA), ankylopoeticus spondylitis (AS) során is kialakulhatnak.

A kopás és kiszáradás következtében az intervertebrális lemezek elveszítik rugalmasságukat. Középső részük összeomlott, és a pulposus magot körülvevő külső rész kidudorodik. A szomszédos csigolyák ízületi felületeit képező porcos pengék szélein jelentkező nyomás növekedését okozza, amelynek következtében ezen a területen a csont túlnövekedése következik be, így a röntgenfelvételeken látható úgynevezett osteophyták vagy csontos sarkantyú alakul ki. Ha az osteophyták a csigolyák oldalán és elülső részén alakulnak ki, akkor nem okoznak fájdalomtüneteket, de ha a hátsó részükön, vagyis a csigolyacsatorna oldalán képződnek, akkor a gerinccsatornát szűkíthetik és irritálhatják. a csatornában elhelyezkedő zsinór és ideggyökerek. Sőt, bekövetkezik a gerincszalagok és a gerinc ízületi kapszuláinak hipertrófiája, ami a gerinccsatorna nagyobb szűküléséhez vagy akár megsemmisüléséhez vezet. A betegség előrehaladott stádiumát a gerinc instabilitásának és deformációjának kialakulása jellemzi.

1. ábra Spondyloarthritis - Osteoarthritic gerinc

Kezdetben a betegség kialakulása nem nyilvánvaló. Amikor a degeneratív folyamat már előrehaladott, megfigyelhető a fájdalom, az adott gerincszakasz korlátozott mobilitása, valamint a reggeli merevség. A fájdalom többnyire a kényszerhelyzetben való hosszan tartó tartózkodás eredményeként jelentkezik, fokozott erőfeszítés után, vagy bizonyos mozgások, például hajlítás közben. Ez a fájdalom az időjárási változásokkal és a mozgás tartományával együtt fokozódhat, míg nyugalomban eltűnik vagy gyengül. Ez egy megkülönböztető jellemző, amely megkülönbözteti a degeneratív változások okozta fájdalmat a más tényezők által okozott hátfájástól. Az ideggyökerekre gyakorolt nyomás által okozott fájdalom sugárzó típusú fájdalom. Ezek a tünetek meglehetősen tipikusak, azonban a degeneratív folyamat által érintett gerincszakasztól függően a beteg profilja jelentősen változhat.

A nyaki gerinc spondyloarthritis (lordosis) (spondyloarthrosis cervicalis) leggyakrabban az 50 évnél idősebb embereket érinti. Az ideggyök nyomásának vagy irritációjának eredményeként, általában a C5-C6 vagy C6-C7 magasságában, jelentkezik a nyaki fájdalom, amely általában a felső végtagok mentén sugárzik. Kísérheti zsibbadással, sőt a felső végtagi izmok parézisével is. A nyaki gerinc degeneratív elváltozásainak kialakulása a csigolya artériák összenyomódásához és az agy véráramlásának megváltozásához is vezethet, ami paroxizmális fejfájás, szédülés, egyensúlyhiány, nystagmus vagy fülzúgás előfordulását eredményezheti.

A mellkasi gerinc degeneratív változásaira (spondyloarthrosis thoracalis s dorsalis) jellemzően tompa, diffúz hátfájás, általában nem túl súlyos, többnyire a gerincferdülés tetején elhelyezkedő, vagy olyan betegségek, mint az angolkór vagy a Scheuermann-kór kialakulása. Néha előfordulhat bordaközi neuralgia is.

A gerinc degeneratív változásai leggyakrabban az ágyéki régióban lokalizálódnak, amelyet klinikailag az ágyéki gerinc spondyloarthritisének (spodnyloarthrosis lumbalis) neveznek. Ez a betegség leggyakrabban a nehéz tárgyak felemelésével járó nehéz munkát végző férfiakat érinti, azonban az ágyéki gerincre nehezedő terhelések miatt (különösen akkor, ha súlyt emelnek a talajról egyenes térdű helyzetben), más embereknél is előfordulhat ennek a terhelésnek van kitéve. Az ágyéki gerincszakasz degeneratív változásai minden negyedik, 40 év feletti embernél megfigyelhetők. Meg kell azonban jegyezni, hogy a röntgenfelvétel változásain látható változások nem mindig okozják a fájdalom tüneteit. Az ágyéki spondyloarthritisben szenvedő betegek gyakran panaszkodnak hátfájásra, gyakran az alsó végtagokba sugároznak, valamint az ideggyökerek vagy a gerincvelő irritációja vagy összenyomódása miatt fellépő izomgyengeségre. A hátfájás leggyakrabban a fenékig vagy az alsó végtag mentén sugárzik, egészen a lábig. Szintén megfigyelhető a paraspinalis izmok túlzott, védekező izomfeszültsége, valamint az ágyéki lordosis ellapulása. Néha előfordulhatnak a bizsergéssel vagy zsibbadással járó tünetek is.

Egyes spondyloarthritisben szenvedő betegeknél más szervek is gyulladnak, leggyakrabban a szem íriszje (iritis), amely fájdalmat és vörösséget okoz.

A spondyloarthritis, mint minden degeneratív folyamat, egy progresszív betegség, amelyet nem lehet megállítani, azonban lehet lassítani annak előrehaladását és enyhíteni az általa okozott tüneteket.