Táplálkozási intolerancia

Az élelmiszer-intoleranciát és az ellenérzéseket csökkentették a műtét előtti útmutatással és a szilárd ételek fokozatos bevezetésével [10].

Kapcsolódó kifejezések:

Irritábilis bél szindróma
Hasmenés
Immunglobulin E
Eliminációs étrend
Ételallergia
Rheumatoid Arthritis

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Ételintolerancia

Az élelmiszer-intolerancia tág meghatározása magában foglal minden, az étel bevitelével összefüggő mellékhatást. Szerves (nem pszichológiai) alapot feltételez, és néha közvetlenül kapcsolódhat egy vagy több élelmiszer-alkotóelemhez. Az élelmiszerekkel kapcsolatos káros reakciók mechanizmusai sokfélék. Az ételallergia az élelmiszer-intolerancia sajátos formája, amelyet immunválasz közvetít. A gyomor-bélrendszer nem megfelelő működésével (malabszorpcióval vagy rossz emésztéssel) járó intoleranciát általában a bizonyos élelmiszer-alkotórészekre gyakorolt hiányos enzimatikus hatás okozza, mint például a laktóz-intolerancia esetén. A bioaktív vegyületek jelenléte az élelmiszerekben káros reakciókat válthat ki, például tiramin, hisztamin és más vazoaktív aminok. Számos más olyan anyagról is szó esik, amelyekről ismert, hogy mellékhatásokat váltanak ki.

Ételintolerancia

Enzimhiány

A leggyakrabban jelentett élelmiszer-intolerancia a kefe szegélyű laktáz enzim hiányának tudható be, ami a tejben található közönséges cukor laktóz intoleranciáját eredményezi (lásd I. táblázat). A laktóz megemésztésének és felszívódásának képtelensége ozmotikus terhelést hagy maga után a vékonybélben, amely vizet vezet a bél lumenjébe és hasmenést okoz. A laktóz-intoleranciában szenvedő betegek jellemzően elviselik a kis mennyiségű laktózt, míg a tehéntejallergiában szenvedőknek (amelyeket a tejben lévő fehérjékre adott immunreakció okoz), teljes mértékben kerülniük kell a tejfehérjét tartalmazó termékeket. Élelmiszer-intolerancia előfordulhat a vékonybél gyulladásos eseményei miatt másodlagos ecsethatár-enzimek elvesztése miatt is, ahol a hámsejtek sérültek (például celiakia vagy Crohn-betegség esetén).

I. TÁBLÁZAT. Az ételintolerancia okai

OkÉtelTünet

Enzimhiány
Disaccharidase hiány
Laktázhiány	Laktóz vagy tejetartalmú ételek	Hasmenés, hasi fájdalom, puffadás
Szacharóz – izomaltáz hiány	Szacharóztartalmú ételek	Hasmenés
Trehaláz hiány	Gomba	Hasmenés, puffadás
Glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz	Fava bab	Hemolitikus anémia
Farmakológiai szerek
Hisztamin	Sajt, bor, erjesztett ételek (savanyú káposzta)	Urticaria, hasi fájdalom, hasmenés, hányinger
Tiramin	Erjesztett sajtok, csokoládé	Migrén
Fenil-etil-amin	Csokoládé, sajt, vörösbor	Migrén
Adalékanyagok
Tartrazin (FD & C sárga, 5. sz.)	Különböző ételek	A csalánkiütés súlyosbodása
Szulfitok	Különböző ételek	Bronchospasmus, anafilaxia
Nátrium-glutamát	Különböző ételek	Fejfájás, hányinger, hasi fájdalom
Emésztőrendszeri betegségek
Cisztás fibrózis (hasnyálmirigy-elégtelenség), epehólyag-betegség, enteropathia (lisztérzékenység, Crohn-betegség)	Különböző ételek	Hasmenés a felszívódási zavar/rossz emésztés következtében

Élelmiszer okozta tünetek, amelyek nem érintik a gyomor-bél traktust, szintén előfordulhatnak enzimhiányok, például glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz (G6PD) hiány miatt. A G6PD-hiány hemolitikus vérszegénységet eredményez a fava bab elfogyasztása után („favizmus”). A Fava bab két erős oxidálószert tartalmaz, amelyek károsítják az eritrocita membránokat a G6PD enzim hiányában. Ez a genetikai enzimhiány nem jellemző a kaukázusi észak-amerikai populációban, de a Közel-Keleten és Afrikában.

Élelmiszerek és tápanyagok intoleranciája

Következtetés

A lúgos út az emésztőrendszerben

4.1.1 Az allergia és az emésztési kompetencia kapcsolata

Az étkezési intolerancia és az allergia az emésztés zavara miatt következik be. Az alábbi problémák mindegyike általában az élelmiszer-allergia vagy intolerancia megjelenése előtt alakul ki:

A rosszindulatú emésztés részben emésztett emésztési maradványokat eredményez, amelyeket idegen antigénekként ismernek el - ezáltal immunválaszokat vált ki az idegen betolakodók semlegesítésére.

A fertőző és nem fertőző idegen antigének (részben megemésztett élelmiszerek) behatolnak a gyomor-bélrendszer nyálkahártyájába/ugyanúgy kezelik őket, mint az invazív antigéneket. Ez azt jelenti, hogy az emésztési maradványok fokozott jelenléte esetén az egyén kevesebb immunvédelemmel és helyreállító erőforrással rendelkezik a fertőzések elleni védekezésre vagy a mindennapi kopásból történő helyrehozásra. Ez az immun tolerancia elvesztését és a késleltetett túlérzékenység megjelenését eredményezi, a homeosztázisról az ön támadó immunválaszra való áttéréssel. Az alkáli út személyre szabott diagnosztikával és terápiás monitorozással állítja helyre a homeosztázist és a toleranciát annak felmérésére, hogy az egészséges célállapotok mekkora részét érték el.

Székrekedés

4.1.2 Élelmiszer-intolerancia

Az élelmiszer-intolerancia az olyan élelmiszerekre vagy adalékokra adott reakció, amelyek különféle tüneteket okoznak, amelyek némelyike hasonlít a fent felsorolt ételallergiákéra, például hasi fájdalomra, hasmenésre, ekcémára és migrénre. Az ételintolerancia nem igazi allergia, mert nem jár az immunrendszerrel és nem okoz anafilaxiát. Metabolikus eredetű lehet, például laktóz- vagy fruktóz-intolerancia (ami a leggyakoribb); az élelmiszer-összetevők, például a koffein és a nátrium-glutamát farmakológiai reakciói, a toxikus reakciók vagy a mechanizmusok ismeretlenek lehetnek. Egyéb ismert kiváltó okok: sajt, tojás, dió, hal/kagyló, hagyma, fokhagyma, citrusfélék vagy más gyümölcsök, valamint sült ételek. A kezdeti tesztek magukban foglalják a hidrogén/metán légzési teszteket az anyagcsere problémáira, a székletkultúrákra, a szérumanalízist és az enzim rendellenességek kizárására szolgáló teszteket, majd étrendi kihívást. A bőrszúrás tesztelését és az IgE-méréseket csak más allergia kizárására végzik. Az étrendi elimináció a leghatékonyabb kezelési lehetőség. 23

Ételallergia

Légutak

Az ételallergia és az intolerancia az asztma fontos kiváltó tényezője. A valódi gyakoriságot nehéz megállapítani, mert a legtöbb esetben más allergén családok is szerepet játszanak. Az egyetlen ételallergén okozta asztma meglehetősen ritka.

Számos klinikai vizsgálat szerint az étellel közvetített asztma gyakorisága az asztma 0,3 és 8,4% -a között változik a 15 évesnél fiatalabb betegeknél, és felnőtteknél valamivel ritkábban fordul elő. Érdekes megjegyezni, hogy azokban a vizsgálatokban, ahol korrekt provokációs teszteket végeztek, a valódi étel okozta asztma százalékos aránya sokkal alacsonyabb, mint azokban a tanulmányokban, amelyekben a diagnózist csak bőrvizsgálatokkal és/vagy specifikus IgE. Bizonyos esetekben az érzékenyítés útja egyértelműen gyomor-bélrendszeri (liszt, tojás, zöldségfélék); más esetekben a belélegzett allergének a kiváltó tényezők (halszag, metabiszulfitok, fokhagyma stb.). Mint fentebb említettük, az étel okozta asztma a legtöbb esetben csak egy összetettebb klinikai kép része. Az ekcéma gyakori esemény, különösen csecsemőknél; azonban az urticaria és az orrproblémák, többek között a tünetek, multifokális túlérzékenységi szindrómát jelentenek. A diagnózis nehéz, mivel a valódi allergének más kiváltó szerekkel együtt léteznek, különféle mechanizmusokon keresztül hatva.

Az étel okozta akut vagy krónikus allergiás nátha minden allergológus számára jól ismert probléma; valódi előfordulása azonban vita tárgya. Különböző vizsgálatok szerint az összes nátha 2-25% -ában változik.

Ezenkívül krónikus rhinitisben szinte mindig van egy hiperaktív komponens, amely megállapítható a hisztaminnal történő orrfertőzés után. Ezért a szulfit, a szervetlen porok, valamint a különféle adalékanyagok és vegyszerek jelenléte hozzáadhatja azok hatását a feltételezett élelmiszeréhez. Ilyen helyzetekben a diagnózis, még egy provokációs teszt segítségével is, gyakran meggyőző marad.

Különböző jelentések szerint a szekréciós középfülgyulladás, különösen krónikus formájában, bizonyos esetekben allergiás komponenst tartalmazhat. Ez különösen igaz ott, ahol ismert allergia van a légzőszervi és gyomor-bélrendszeri tünetekkel rendelkező élelmiszerekre. Egy ilyen probléma igazolása általában közvetett, pl. klinikai javulás figyelhető meg a kizárásos étrend után. Egyes tanulmányok szerint a szekréciós középfülgyulladásban szenvedő betegek akár 80% -ának is van allergiás náthája; ezért a rhinitis vizsgálata végül elősegítheti az otitis élelmiszer-összetevőjének azonosítását.

Gyakori megfigyelés, hogy egyes ételek elindíthatják aftás fekélyt a szájban; e lokális gyulladások valódi mechanizmusa azonban még mindig nem ismert.

GYERMEKEK Táplálkozási problémák

Ételintolerancia

Az étkezési intolerancia klinikai megnyilvánulásai változatosak lehetnek, és lehetnek hasmenés, hasi fájdalom, boldogulási kudarc, csalánkiütés, ekcéma, migrén, viselkedészavar és ételérzékeny vastagbélgyulladás. Az ételintolerancia a gyermekpopuláció körülbelül 5% -ában fordul elő, és a következők okozhatják:

Allergiás reakció (k). Ezt a mechanizmust IgE antitest, T-sejt-mediált reakció vagy antigén-antitest komplexek szisztémás képződése közvetíti.

Farmakológiai tényezők, például tiramin. Az erjesztett sajtban magas a tiraminkoncentráció, ami emelheti a vérnyomást és tüneteket okozhat. A túlérzékeny kávéban és teában lévő koffein olyan tüneteket okozhat, mint szorongás és tachycardia.

Enzimhiány, például hipolaktázia okozta laktóz-intolerancia. Felvetődött, hogy a fenolszulfotranszferáz enzim hiánya szerepet játszhat az élelmiszer okozta migrénben.

Mérgező hatás. Számos ételben vannak természetesen előforduló méreganyagok, például penészekkel szennyezett élelmiszerek tárolásából származó mikotoxinok.

Élelmiszer erjesztés. A vastagbélben található baktériumok, különösen a Proteus morganii, dekarboxilázt termelhetnek, egy enzimet, amely az étrendi hisztidint hisztaminná alakítja. Mivel azonban a hisztamin nem okoz immunológiai reakciót, hatása pszeudoallergikus.

Egyéb intoleranciák: a tartrazin, az azod, sok ételben, üdítőben és gyógyszeripari termékben elterjedt színezőanyag; benzoátok vagy kén-dioxid tartósítószerek és butilezett hidroxi-anizol vagy butilezett hidroxi-toluol antioxidánsok csalánkiütést és asztmát okozhatnak.

Egyes zöldségekben és különféle gyümölcsökben jelen lévő acetilszalicilsav (ASA) számos tünetet okozhat érzékeny betegeknél, beleértve az asztmát, az urticariát és a náthát; szintetikus szalicilátok találhatók aromaanyagként.

ÉLELMISZEREK BETÖLTÉSE Típusok

Diagnózis

Az élelmiszer-intolerancia és különösen az ételallergia diagnózisa a legtöbb esetben nem egyértelmű, mivel sok tünet nem specifikus. Az első szakasz egy gondos orvosi és családtörténet felvétele. Az atópiának pozitív családi kórtörténete növeli az egyén allergia diagnosztizálásának valószínűségét.

Az élelmiszerekre adott reakciók kialakulásának időzítése szintén fontos része a diagnózisnak. Az ételintolerancia néhány gyakori tünetének időbeli lefutását az 1. ábra mutatja .

1.ábra . Az ételintolerancia tünetei és időbeli lefolyása. Lessof MH (1983) reakciói az ételekre felnőtteknél. In: Lessof MH (szerk.) Klinikai reakciók az ételre, 112. p. Chichester: John Wiley.

Az a reakció, amely az ajkak és a nyelv duzzadásával, hányással, náthával, csalánkiütéssel és asztmával járhat, az étel elfogyasztása után perceken belül, immunológiai mechanizmus bizonyítéka. Ha a tünetek az étel elfogyasztása után több mint egy órával, vagy csak az étel ismételt expozíciója után jelentkeznek, a reakció immun alapja ritkábban fordul elő.

Laboratóriumi vizsgálatok felhasználhatók a diagnózis megerősítésére, különösen akkor, ha ételallergia gyanúja merül fel. Az allergiás reakció azonnali típusa gyakran társul az IgE vérszintjének emelkedésével és az élelmiszerfehérjék elleni IgE antitestek jelenlétével. A bőrszúrás teszteket és a radioallergoszorbens tesztet (RAST) használják az IgE jelenlétének azonosítására. A RAST eljárása a következő: vérmintát helyezünk tisztított antigénnel átitatott papírra; a kölcsönhatásba lépő antitest mennyiségét radioaktív markerek alkalmazásával becsüljük meg. Ezeket a teszteket széles körben alkalmazzák az étellel nem összefüggő allergiás betegségek diagnosztizálásában. Az eredmények valószínűleg pozitívak lesznek az ételre adott azonnali reakció esetén, de ezeknek a teszteknek az általános alkalmazása az ételallergia diagnosztizálásában ellentmondásos, mivel nehézségekbe ütközik a tiszta élelmiszer-fehérjék teszteléséhez való hozzájutás és gyakran hamis pozitív válaszok.

További diagnosztikai módszerként a hisztamin, a hisztamin felszabadulás és a fehérvérsejtekből származó egyéb mediátorok vérszintjének mérését vizsgálták. Eddig az eredmények túl változóak ahhoz, hogy ezek a tesztek a rutin diagnózisok részévé váljanak.

Az élelmiszer-intolerancia egyetlen biztos diagnosztikai megközelítése az eliminációs étrend valamilyen formájának alkalmazása. Az étrend jellege a klinikai tünetektől és az ideiglenes diagnózistól függ. Ez egyszerűen magában foglalhatja az egyes gyanús élelmiszerek kiküszöbölését vagy az összes olyan élelmiszer kizárását, amelyek általában mellékhatásokkal járnak. Ide tartoznak a tejtermékek, a tojás, a búzatermékek, a hal, a dió, a sertéshús, a csokoládé, a kávé, a tea, a citrusfélék, valamint a tartósítószert és színezéket tartalmazó ételek. Bizonyos esetekben rendkívül korlátozott vagy „oligoantigén” (kevés étel) étrendet alkalmaznak bárányból, rizsből és körtéből.

Ha a tünetek a diéta folyamán eltűnnek, a beteget a gyanús élelmiszerrel vagy összetevővel „kihívják”. Ha sok ételről van szó, ezeket lassan, egyenként, hetek vagy hónapok időtartama alatt kell újra bevezetni, hogy a tünetek kiújuljanak-e. Bizonyos esetekben kettős-vak kihívással kell megerősíteni a diagnózist, amelynek során a gyanús táplálékot álcázott formában adják be, így a beteg, az orvos vagy a dietetikus sem ismeri a bevitt anyagot.

Számos unortodox diagnosztikai teszt is létezik, amelyekre extravagáns igényeket támasztanak. Általában ezekről kiderült, hogy a diagnózis szempontjából csekély értékűek, és egyes esetekben félrevezetőek és potenciálisan veszélyesek, mivel a használatukból eredő téves diagnózisok nem megfelelő kezelésekhez vezethetnek. Ide tartoznak a pulzus teszt, a szublingvális teszt, az interdermális bőrteszt, a citotoxikus tesztek és a hajminták tesztjei.

ÉLELMISZEREK BETÖLTÉSE Megszüntetési étrendek

Javallatok és ellenjavallatok

Az ételallergia vagy intolerancia tünetei gyorsan vagy lassan jelentkezhetnek (1. táblázat). A tünetek nagyon kis mennyiségű étel elfogyasztása után azonnal jelentkezhetnek, és általában az immunglobulin E (IgE) osztályú immunglobulinokkal társulnak. A bél, a bőr és/vagy a légzőrendszer érintett lehet, és a tüneteket az 1. táblázat tartalmazza. A bőrtünetek közé tartozik a csalánkiütés (más néven csalánkiütés vagy csalánkiütés, viszkető reakció, amelyet a megemelkedett vörös foltok vagy nyálkahártyák megjelenése jellemez) és az angiedema (az arc egyes részeinek, elsősorban az ajkak, a szem és a torok lokalizált duzzanata). anafilaxia néven ismert, amely az antigén – antitest (főleg IgE) reakció által kiváltott sokk állapot. Életveszélyes lehet, kivéve, ha az adrenalin (adrenalin) gyorsan beadásra kerül. Azok az emberek, akiknél ezek az ételek nagyon súlyos reakciókat okoznak, általában asztmásak. Első jele lehet az ajkak, a nyelv és a torok bizsergése, tüsszögés, sápadtság, rossz közérzet és könnyedség. Bőrkiütések, angiedema és urticaria előfordulhatnak vagy nem. Az első jeleket gyorsan követi a felső vagy az alsó légutak elzáródása, az alacsony vérnyomás és a szívritmuszavar.

Asztal 1 . Az ételallergia és az intolerancia tünetei

Az érintett test része	Általában IgE-közvetített	Valószínűleg nem IgE-közvetített
	Azonnali megjelenés	Késleltetett megjelenés
	2 órán belül	Néhány órán belül és 3 napon belül
	Kis mennyiségű étel után	Nagyobb mennyiségű étel után
Belek	Az ajkak, a száj duzzanata	Reflux hányás
	Orális allergiás szindróma	Hasi fájdalom, puffadás
	Hányás	Vékonybél enteropátia
	Kólika	Képtelen a fejlődésre
		Allergiás vastagbélgyulladás, végbélvérzés
		Hasmenés
		Székrekedés
Bőr	Urticaria	Ekcéma
	Angiedema	Urticaria (ritkán)
	Bőrkiütések
Tüdő	Köhögés/sípolás/tüsszentés	Asztma
	Gégeödéma
	Bronchospasmus
Szisztémás	Szívritmus zavar
	Hipotenzió
	Anafilaxia
Vitatott	Migrén
	Migrén epilepsziában
	Figyelemhiányos hiperaktív rendellenesség
	Rheumatoid arthrititis

IgE, immunglobulin E.

Másrészt a tünetek lassan jelentkezhetnek órák vagy napok után, és csak akkor, ha jelentős mennyiségű ételt elfogyasztottak. A bél-, bőr- és légzőszervi reakciók jól dokumentáltak, és valószínűleg T-sejt-közvetítettek, anélkül, hogy IgE részt venne (1. táblázat). Van azonban néhány bizonyíték a „késői fázisú” IgE válaszra. Az ételekkel kapcsolatos kevésbé jól dokumentált reakciók közé tartozik a migrén, a migrénes epilepszia, a figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség (ADHD) és a reumás ízületi gyulladás. A diéta szerepét illetően sok a véleménykülönbség, bár az elvégzett kutatások kis mennyisége azt jelzi, hogy az étel bevonásával kapcsolatos gondolatot komolyan kell venni, de etiológiája nem ismert.

Csecsemők: Etetési problémák

Ekcéma

Az élelmiszer-intolerancia mértéke az infantilis ekcéma kialakulásában továbbra is ellentmondásos. Néhány atópiás ekcémában szenvedő csecsemőnél jelentősen javul a bőrprobléma, amikor az összes tejterméket kivonják az étrendből. Mások csak akkor javulnak, ha nagyon korlátozott élelmiszerek listájára kerülnek. Azoknál a csecsemőknél végzett vizsgálatok, akiknek nagy a kockázata az atópiás ekcéma kockázatának, azt sugallják, hogy az ekcéma néhány csecsemőben megelőzhető exkluzív szoptatással az élet első 6 hónapjában. Sőt, kizárólag az anyatejjel táplált csecsemők, akiknél ekcéma alakul ki, érzékennyé válhatnak az anyatejjel átvitt idegen fehérjék iránt.