Hematológia és leukémia

Get Citation

Cantarella CD, Ragusa D és Tosi S. Betekintés az anyai étrendbe a gyermekkori leukémia megelőzésére. Hematol Leuk. 2018; 6.: 1. http://dx.doi.org/10.7243/2052-434X-6-1

Hivatkozási fájl letöltése:

Catia Daniela Cantarella 1, Denise Ragusa 2 és Sabrina Tosi 2 *

2. Leukémia és kromoszóma kutatólaboratórium, Biológiai tudományok osztálya, Egészségügyi és Élettudományi Főiskola, Környezetvédelmi, Egészségügyi és Társadalom Intézet, London, Brunel Egyetem, Egyesült Királyság.

1. Via Trento 11, Santa Venerina, CT, Olaszország.

Ez egy nyílt hozzáférésű cikk, amelyet a Creative Commons Nevezési Licence (http://creativecommons.org/licenses/by/3.0) feltételei szerint terjesztenek, és amely korlátlan felhasználást, terjesztést és sokszorosítást tesz lehetővé bármely adathordozón, feltéve, hogy az eredeti mű megfelelően idézve.

Absztrakt

A táplálkozás döntő szerepet játszik a jólétben, és egyre inkább környezeti tényezőként ismerik el a betegségek kialakulásában. A terhesség alatt az anyai étrend befolyásolja a magzat fejlődését, szerepet játszik nemcsak az idegcső hibáinak és fejlődési rendellenességeinek megelőzésében, hanem a későbbi életben a betegségekre való hajlamban is. Bizonyos mikroelemek, például folátok, részt vesznek a genom integritásának fenntartásában, amely a rákban veszélyeztetett. Ezen tápanyagok hiánya ezért releváns lehet a rákkeltő folyamatokban. A gyermekkori leukémia korai megjelenése azt jelenti, hogy már a méhen belüli eredetű, ahol a környezeti tényezők megzavarhatják a magzat egészséges fejlődését. A populációs vizsgálatok összefüggést találtak az anya folsav- és multivitamin-bevitele és az utódok leukémia kialakulásának csökkenő kockázata között. Bár a vitaminok pótlása terhesség alatt ajánlott, a megfelelő adag- és tápanyag-kombinációkat tovább kell tisztázni, hogy teljes mértékben maximalizálják védő szerepüket.

Kulcsszavak: Leukémia, gyermekkori leukémia, gyermekkori rák, táplálkozás, terhesség, folát, étrend, mikroelemek

Bevezetés

A gyermekkori leukémia a rák ritka formája, amely évente körülbelül 1700 gyermeket érint az Egyesült Királyságban [1], és ez az összes gyermekkori rosszindulatú daganat egyharmadát teszi ki [2]. A prognosztikai profil altípusonként változik, egyes csoportok klinikai eredménye rendkívül gyenge. A kezelési lehetőségek és az általános túlélés javulása ellenére a leukémia még az első születésnapjuk előtt is magas halálozási arányt mutat, ami nagyon fiatal gyermekeket érint. Ma már általánosan elfogadott, hogy a csecsemő leukémia prenatális eredetű. Ez az állítás tudományos bizonyítékokon alapszik, amelyek az archív Guthrie-kártyák újszülöttkori vérfoltjainak tanulmányozásából származnak, bemutatva a csecsemő leukémiával tipikusan összefüggő genetikai átrendeződések jelenlétét ebben a korai életszakaszban [3]. Ezek az átrendeződések csak a betegségért felelős vérsejt prekurzorokban jelennek meg, és nem a szülőktől származnak. Mi az oka akkor a fejlődő magzat ilyen genetikai hibáinak? A tettes megtalálható a magzati életet befolyásoló környezeti tényezők között a fogantatás óta, vagy akár a fogantatást megelőzően.

Főtest

A betegség pontos etiológiája továbbra is homályos, bár számos környezeti tényezőt, például a káros vegyi anyagoknak való kitettséget és a fertőzéseket azonosítottak [4]. Számos exogén faktor képes genetikai és epigenetikai változások kiváltására, például a DNS metilációs státusza, amelyről ismert, hogy megváltozik a rákban, beleértve a gyermekkori leukémiát is. Míg bizonyos tényezők, például a prenatális sugárterhelés, a dohányzás és a rákkeltő vegyi anyagok szorosan összefüggenek az akut limfoblasztos leukémia (ALL) kockázatával, más anyagok, például a vas, a koffein és a közönséges háztartási vegyszerek szerepe továbbra sem világos [5].

A táplálkozás és az anyai étrend egyre fontosabb szerepet kapnak, mint környezeti tényezők, amelyek képesek beavatkozni a genom integritásába, és a mikroelemek fontos szerepet töltenek be a magzat fejlődésében. A folátok és a B család egyéb vitaminai például részt vesznek a DNS-szintézishez, a DNS-metilációhoz és a DNS-helyreállítási utakhoz szükséges biokémiai reakciókban [6]. A terhesség alatti folsav-kiegészítést immár évek óta ajánlják az idegcsőhibák megelőzésére. Az anya és a gyermek jólétének biztosítása érdekében a terhesség alatt komplett vitamin- és ásványianyag-kiegészítők, köztük vas, kalcium, D-vitamin és B12-vitamin is ajánlottak [7]. A fogamzás előtti megfelelő vitamin-kiegészítés szintén ajánlott az egészséges ivarsejtek előkészítéséhez és a kromoszóma nem diszjunkciójának megelőzéséhez, amelyek felelősek a magzat aneuploidiáinak kialakulásáért, ennélfogva a genetikai rendellenességek (pl. Down-szindróma) és rendellenességek megelőzése érdekében [8].

A legtöbb tanulmány a folát-anyagcserében részt vevő gének polimorfizmusainak szerepére összpontosított az ALL és az AML kockázatának befolyásolásában, ellentmondásos eredményekkel, amelyek a különböző populációk közötti genetikai sokféleségnek tulajdoníthatók. Általánosságban elmondható, hogy a genetikai polimorfizmusok miatti érzékenység nyilvánvalóbb az ALL esetében, mint az AML [9,18-20], kivéve néhány olyan kivételt, mint például a román populáció, amely úgy tűnik, hogy különösen veszélyeztetett az AML kialakulása szempontjából az MTHFR gén polimorf változatai [21,22]. Egyes szerzők azonban nem találtak összefüggést [23-25].

A jelenlegi adagolási ajánlásokat vitatták, mivel a nem metabolizált folsav 200 μg/nap fölötti keringésben volt megfigyelhető a keringésben [26]. Mivel a túlzott folsavbevitel összefüggésbe hozható a meglévő rákos vagy rák előtti elváltozások táplálásának káros hatásával, a nem metabolizált folsav hosszú távú következményeit tovább kell tisztázni [27]. A folsav védő szerepének maximalizálása érdekében felül kell vizsgálni az optimális dózistartományokat. Fontos továbbá különbséget tenni a folátok és a folsav között, ez utóbbi a szintetikus forma. Az élelmiszer-dúsítás és az étrend-kiegészítők folsavat tartalmaznak, amely nem metabolizálódik olyan hatékonyan, mint a természetes folát. A szintetikus folsav túlzott bevitele elfedheti a B12-vitamin hiányát az anyában, ami sárgasághoz vezethet az újszülöttnél [28].

Következtetés

A populációs vizsgálatok rávilágítottak az anyai étrend és a vitaminpótlás fontosságára a terhesség előtt és alatt, különös tekintettel a gyermekkori leukémia és más rákos megbetegedések elleni védőhatásokra. További kutatások szükségesek a makro- és mikrotápanyagok kölcsönhatásainak és a genomra gyakorolt hatásuk feltárásához, a végső cél a helyes kombinációk és dózisok megállapítása. A vitamin-kiegészítés előírása során a szakembereknek figyelniük kell a szakterület jelenlegi kutatásaira, és ajánlaniuk kell a természetes vitamin- és mikroelemekben, elsősorban zöldségfélékben, gyümölcsökben és hüvelyesekben gazdag étrendeket, hogy megakadályozzák az egészségügyi problémák széles körét. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a mikrotápanyagok védelmi szerepe maximalizálódik, ha az anyai étrend egészét nézzük, ahelyett, hogy egyetlen tápanyagra összpontosítanánk. Általánosságban elmondható, hogy az anyai étrend nemcsak az újszülöttek egészségének és jólétének biztosítása érdekében fontos, hanem a gyermekkorban és később az életben a patológiák, köztük a rák és különösen a leukémia kialakulásának valószínűségének minimalizálása érdekében.

Rövidítések listája

ÖSSZES: Akut limfoblasztos leukémia
AML: Akut myeloid leukémia

Versenyző érdekek

A szerzők kijelentik, hogy nincsenek versengő érdekeik.