Testtömeg-index és hatása a fogszuvasodásra Krishnamurthy K, Bangar BR, Raja A, Gujaral GS,

K Krishnamurthy 1, Bhushan R Bangar 2, Amit Raja 3, Gagandeep Singh Gujaral 4, Siddhant B Randive 2, Kunal P Vaishnav 2, Abhishek Singh Nayyar 5
1 Fogszabályozási és Dento-arc ortopédiai tanszék, Awadh Fogászati Főiskola és Kórház, Jamshedpur, Jharkhand, India
2 Fogpótlási, korona- és hídosztály, Maharashtra Fogorvos- és Kutatóintézet, Latur, Maharásztra, India
3 Fogszabályozási és Dento-arc-ortopédiai tanszék, Saraswati-Dhanwantari Fogászati Főiskola és Kórház és Posztgraduális Kutatóintézet, Parbhani, Maharashtra, India
4 Fogszabályozási és Dento-arc-ortopédiai tanszék, Guru Govind Singh Fogtudományi és Kutatóközpont Főiskola, Burhanpur, Madhya Pradesh, India
5 Szájsebészeti és radiológiai osztály, Saraswati-Dhanwantari Fogászati Főiskola, Kórház és Posztgraduális Kutatóintézet, Parbhani, Maharásztra, India

Kattintson a gombra itt mert Levelezési cím és e-mail

A webes közzététel dátuma

2017. október 5

Kulcsszavak: Testtömegindex, fogszuvasodás, elhízás

Hogyan idézhetem ezt a cikket:
Krishnamurthy K, Bangar BR, Raja A, Gujaral GS, Randive SB, Vaishnav KP, Nayyar AS. Testtömeg-index és hatása a fogszuvasodásra. Ann Trop Med Public Health 2017; 10: 810-5

Hogyan lehet megadni ezt az URL-t:
Krishnamurthy K, Bangar BR, Raja A, Gujaral GS, Randive SB, Vaishnav KP, Nayyar AS. A testtömeg-index és hatása a fogszuvasodásra. Ann Trop Med Public Health [soros online] 2017 [idézve: 2020. december 14.]; 10: 810-5. Elérhető: https://www.atmph.org/text.asp?2017/10/4/810/215850

A BMI-t úgy definiáljuk, hogy az egyén testtömegét elosztjuk magasságának négyzetével. Az orvostudományban általánosan használt formulák kg/m 2 mértékegységet eredményeznek .

BMI = tömeg (kg)/(magasság [m]) 2

A WHO úgy véli, hogy a 25-ös BMI túlsúlyos, a 30-as felett pedig elhízott. [6] A BMI-értékek ezen tartományai csak statisztikai kategóriákként érvényesek.

A túlsúlyos személyek fokozottan veszélyeztetettek számos betegség és egészségi állapot miatt, beleértve a magas vérnyomást, a diszlipidémiát (például a magas alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterint, az alacsony nagy sűrűségű lipoprotein koleszterint vagy a magas trigliceridszintet), a 2-es típusú DM-t, a szívkoszorúér-betegséget, a stroke, epehólyag-betegség, osteoarthritis, alvási apnoe, légzési problémák és néhány rák (különösen az endometrium, az emlő és a vastagbél). [7] Ezenkívül az elhízásnak pszichológiai, társadalmi és gazdasági, valamint szájüregi egészségügyi következményei is vannak. Az elhízás egyetlen pozitív hatása a premenopauzás emlőrák és a csontritkulás kockázatának csökkenése a nőknél. [8] Az elhízás olyan szisztémás betegség, amely számos olyan társbetegségre és szövődményre hajlamosít, amelyek nemcsak az általános egészségi állapotot, hanem a száj egészségét is befolyásolják.

Többtényezős okai vannak, az elhízás nagyrészt annak a szisztémás energia-egyensúlyhiánynak tulajdonítható, amelyet a túlzott kalóriabevitel és a nem megfelelő fizikai aktivitás okoz. Az 1970-es évek óta az étrend a feldolgozott ételek és italok irányába tolódott el. Ezenkívül az új technológiák megjelenése lehetővé tette a mozgásszegényebb életmód kialakulását. [12] Az elhízás kockázatához kapcsolódó néhány kulcsfontosságú tényező a társadalmi-gazdasági tényezők, a kisebbségi helyzet, a földrajzi elhelyezkedés, az oktatáshoz való hozzáférés, a kulturális meggyőződés és a genetikai hatások. [12], [13]

Az elhízásnak fizikai és pszichológiai szövődményei vannak. Fiziológiailag növeli a 2-es típusú DM, az alvási apnoe, az ortopédiai szövődmények, bizonyos rákos megbetegedések, a parodontális megbetegedések, a magas vérzsírszint, a magas vérnyomás és más kardiovaszkuláris kockázati tényezők kockázatát. [14], [15] Egy nemrégiben készült tanulmány azt mutatja, hogy az elhízás a születéstől fogva befolyásolhatja a gyermekeket, összekapcsolva az anyai elhízást és a cukorbetegséget az autizmus spektrum rendellenességeivel és a fejlődés késéseivel. [16] Az elhízásnak pszichoszociálisan hosszú távon negatív hatása lehet, és a páciens kiszolgáltatottá válhat a depresszió, szorongás, társadalmi elszigeteltség, diszkrimináció, alacsonyabb életminőség és stigmatizmus kialakulása szempontjából. Kapcsolatba került a munkanélküliséggel, a távollétekkel és az alacsonyabb bérek lehetőségével a nem elhízott alkalmazottakhoz képest is. [17]

A fogorvosi szakembereknek tisztában kell lenniük az elhízott betegek növekvő számával és az elhízás, mint a multiplex kockázati tényező szindróma jelentőségével a szájüreg és az egészségi állapot szempontjából. Az elhízásnak és a fogszuvasodásnak egyaránt meghatározó tényezői vannak, és átfogó, integrált kezelési megközelítést igényelnek a multidiszciplináris orvosi csoportok. A fogorvosi szakembereknek nemcsak a fogszuvasodás megelőzése, hanem a gyermekkori elhízás kockázatának csökkentése érdekében is népszerűsíteniük kell az egészséges táplálkozást. Az elhízás és a fogszuvasodás közös életmódbeli tényezőkkel rendelkezik a serdülők között, függetlenül az állampolgárságtól és a különböző egészségügyi ellátási rendszertől. Így úgy tűnik, hogy a fogak egészsége globális egészségügyi problémává válik, és további, multinacionális és kulturális tanulmányokra van szükség. A fogorvosok egészségének és a serdülők általános jólétének javításához aktív együttműködésre van szükség a fogorvosi és általános egészségügyi szolgáltatók között, valamint az elhízás és a fogszuvasodás kezelését célzó egészségfejlesztési stratégiák megvalósításában a fiatalok számára holisztikus megközelítést alkalmazva.

Pénzügyi támogatás és szponzorálás