Tolerancia és gyulladás a bélnyálkahártyán

1 Departamento de Bioquímica e Imunologia, Instituto de Ciências Biológicas, Universidade Federal de Minas Gerais, 31270-901 Belo Horizonte, MG, Brazília

bariatrikus műtéten

2 A nyálkahártya immunológiai laboratóriuma, The Rockefeller University, New York, NY 10065, USA

3 Élettani és Farmakológiai Tanszék, Calgary Egyetem, Calgary, AB, Kanada

4 A nyálkahártya immun toleranciájának laboratóriuma, Orvosbiológiai Kutatóintézet, Országos Fejlett Ipari Tudományos és Technológiai Intézet (AIST), Yokohama City, Kanagawa 230-0045, Japán

5 Tolerancia Immunitaire, EA6302, Université de Nice-Sophia Antipolis, Institut National de la Santé et de la Recherche Médicale, 06202 Nizza, Franciaország

Ennek a különszámnak a célja e mechanizmusok megvilágítása, valamint a bélgyulladásos betegségek alternatív terápiás és megelőző megközelítésének kezelése. Öt áttekintő cikket és tíz kutatási cikket tartalmaz.

Az orális tolerancia által kiváltott szabályozási mechanizmusok tanulmányozása során M. Ruberti és munkatársai összehasonlították a BALB/c-vel táplált OVA bélnyálkahártya hatásait az OVA TCR transzgénikus (DO11.10) egerekkel. Az OVA-val táplált BALB/c egerekben csökkent a citokinek szintje a bél nyálkahártyájában, míg a Foxp3 és CD103 expresszáló intraepithelialis limfociták (IEL) gyakorisága nőtt. Másrészt az OVA-val táplált DO11.10 egerekben a bélnyálkahártya gyulladás jeleit mutatta fokozott helyi citokintermeléssel és az IEL-szám csökkenésével. Korábban bebizonyítva, hogy a DO11.10 egerek orális úton nem tehetők toleránssá az OVA-val szemben, a szerzők azt javasolják, hogy ezekben az egerekben a nyálkahártya gyulladásos/szabályozó T-sejtjeinek és az IEL-eknek a megváltozott aránya összefügg az orális tolerancia indukcióval szembeni rezisztenciával.

Két másik cikk foglalkozik azzal az ellentmondásos gyakorlattal, hogy késleltetik az allergén élelmiszerek bevezetését a csecsemő étrendjébe az ételallergia kialakulásának megakadályozása érdekében. Ezzel a széles körben elterjedt vélekedéssel ellentétben mindkét tanulmány kimutatta, hogy a szoptatással történő korai antigén-expozíció képes megakadályozni az allergiára hajlamos BN patkány kölykök (A. El-Merhibi és munkatársai) és az allergiára fogékony BALB/c utódai szenzibilizációját egerek (T. Yamamoto és munkatársak). A specifikus IgE termelés és az ételallergia gátlását a szoptatott antigén orális toleranciájával a szabályozó T-sejtek és a gyulladáscsökkentő citokinek növekedése követte.

A többi jelentés két immunmoduláló stratégiát tanulmányozott az élelmiszerallergia szempontjából: diétás komponenst és probiotikumot. O. G. de Matos és munkatársai az n-3 többszörösen telítetlen zsírsavakkal (PUFA, halolaj forrás) készült étrend-kiegészítők hatását vizsgálták BALB/c egerek felhasználásával készült élelmiszerallergia kísérleti modelljében. Az n-3 PUFA-val végzett kezelés csökkentette az ételallergiához kapcsolódó összes gyulladásos paramétert, beleértve az antiovalbumin IgE és IgG1 szérumszintjét, valamint a leukociták toborzását, a nyáktermelést és a vékonybélben a Paneth sejtek degranulációját. Hasonlóképpen a Lactococcus lactis NCC 2287 a BALB/c egerekre, miután egyszer szenzibilizálták, de a szenzibilizáció előtt nem, csökkentették az allergiás megnyilvánulásokat az allergén hatására. A. W. Zuercher és munkatársai szerint ennek a törzsnek a jótékony hatása L. lactis korrelál a Th2 citokinek, különösen az IL-13 lokalizált gátlásával. Ezért ez a két stratégia ígéretes alternatív szereket jellemez akár az ételallergia megelőzésében, akár kezelésében.

A. Kantele a bélből származó plazmablasztok vérben történő monitorozásával vizsgálta a bél immunválaszait a tartós bélfertőzésre. Még tünetmentes betegeknél is Salmonella, Yersinia, vagy Campylobacter gasztroenteritis és orális tífusz vakcinát kapó önkénteseknél ezek a perzisztáló kórokozók/antigének a plazmablasztokat a keringésbe juttatják. Ezeknek a sejteknek a vizsgálata kevésbé invazív eszközt jelenthet a bél immunválaszainak kutatásához olyan betegségekben, amelyekben a perzisztáló mikrobák potenciális patogenetikai jelentőséggel bírnak.

Ana Maria C. Faria
Daniel Mucida
Donna-Marie McCafferty
Noriko M. Tsuji
Valerie Verhasselt

Hivatkozások

  1. C. Venter és S. H. Arshad: „Az ételallergia epidemiológiája” Észak-Amerika Gyermekklinikái, köt. 58. sz. 2, 2011. 327–349. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  2. N. A. Molodecky, I. S. Soon, D. M. Rabi et al., „A gyulladásos bélbetegségek incidenciájának és prevalenciájának idővel történő növekedése, szisztematikus áttekintés alapján” Gasztroenterológia, köt. 142. sz. 1, 2012. 46–54. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas