Diéta és kiújuló fekélyes vastagbélgyulladás: vegye le a húst?

H Tilg

1 Orvosi Osztály, Gasztroenterológiai és Hepatológiai Osztály, Egyetemi Kórház Innsbruck, Innsbruck, Ausztria

Egy Kaser

2 Brigham and Women's Hospital, Gasztroenterológiai Osztály, Harvard Medical School, Boston, MA, USA

A gyulladásos bélbetegség (IBD) etiopatogenezisének és genetikájának megértése terén elért jelentős előrelépéseket a terápiás armamentarium növekedése kísérte, beleértve az immunszuppresszánsokat és az anticitokin gyógyszereket is. Míg a betegek sok esetben nagyon motiváltak az előírt gyógyszerek alkalmazására e krónikus rendellenességek esetén, még inkább hajlandóak lennének megváltoztatni az életmódot és az étkezési szokásokat, hogy aktívan befolyásolhassák betegségük lefolyását. Ezért az IBD-ben szenvedő betegeket kezelő orvosok egyik leggyakoribb kérdése az, hogy az étrend megváltoztatása pozitívan befolyásolhatja-e betegségük lefolyását. Eddig, és ez különösen igaz a fekélyes vastagbélgyulladásban (UC) szenvedő betegek esetében, válaszunk a következő volt: "nem tudjuk, és nincsenek speciális ajánlások".

BETEGSÉG ELŐTTI ÉTLET ÉS AZ UC KÖVETKEZŐ FEJLESZTÉSE

Mivel az IBD növekvő incidenciája az elmúlt évtizedekben egybeesik az étrend szokásainak mélységes változásával, különféle életmóddal/étrenddel foglalkoztak. A rendelkezésre álló tanulmányok elsősorban a betegség előtti étrend és az UC későbbi kialakulásának hatásait vizsgálták. Russel és munkatársai esettanulmány-vizsgálatot végeztek a közelmúltban diagnosztizált UC-ben. 3 Pozitív összefüggést mutattak az üdítők és a csokoládé fogyasztása, valamint az UC között. Egy másik tanulmányban a magas zsírbevitel az UC fokozott kockázatával járt együtt, míg a C-vitaminnal és a gyümölcsfogyasztással negatív összefüggést találtak. 4 Egy harmadik tanulmány szintén pozitív korrelációt mutatott a zsírbevitellel és az UC kialakulásával. 5 Mindezek a megállapítások azonban a modern életmód kifejezői is lehetnek, amelyek egyéb kockázati tényezőket is magukban foglalnak az IBD kialakulásában.

HIDROGÉN-SZULFID: ROSSZ KALÓDOS GÁZ, KELETTEL FELELŐS AZ UC?

A merkaptidok, mint például a nátrium-hidrogén-szulfid (az emberi lapok egyik fő rossz szagú vegyülete) redukálószerek, amelyek segítenek fenntartani az anaerob állapotokat a vastagbél lumenében. Az emberi vastagbélben az étkezési szervetlen szulfát és szulfit baktériumok általi redukciójával és a kén aminosavak fermentációjával keletkeznek. A hidrogén-szulfid akut toxicitása a citokróm-oxidáz gátlásából ered, amely nyálkahártya károsodáshoz, a gátfunkció elvesztéséhez és az UC-hez hasonló szövettani változásokhoz vezet. Ezért a vastagbél nyálkahártyája kifejlesztett egy nagyon hatékony módszert a kén-hidrogén méregtelenítésére. 6.

Főleg exogén források járulnak hozzá a vastagbél kénkészletéhez, például vörös hús, sajt, tej, hal, dió és tojás, valamint tartósítószerként kereskedelmi kenyerekben, sörökben, sok alkoholos italban, kolbászban és szárított gyümölcsben. A széklet-szulfid szintje növekvő húsfogyasztás után növekszik, 7, 8 bizonyítékot szolgáltatva arra vonatkozóan, hogy a hús fontos szubsztrátja a baktériumok által a szulfidnak az emberi vastagbélben történő képződésében.

Felvetették, hogy a szulfid toxicitás fontos lehet az UC patogenezisében. 9, 10 Az ezzel kapcsolatos kezdeti bizonyíték annak demonstrálása volt, hogy a vastagbélszövet kísérleti szulfid-expozíciója a butirát használat gátlását okozza (lásd alább), ami hasonló hiba, mint amelyet az UC-s betegek nyálkahártya biopsziáiban észleltek. 11 UC-ben szenvedő betegeknél lényegesen magasabb a hidrogén-szulfid luminalis koncentrációja, mint a kontrolloknál, és a betegség aktivitása korrelál a szulfid termelési sebességével. A hidrogén-szulfid a vastagbél nyálkahártyájának hiperproliferációját indukálja, és ezt a hatást a butirát gátolja. 13 5-amino-szalicilátokkal és bizmut-szubszalicilátokkal végzett kezelésről kimutatták, hogy csökkenti a vastagbél lumenében a hidrogén-szulfid termelést. 12, 14 A hidrogén-szulfid közvetlen toxicitásától eltekintve azt feltételezik, hogy a tiolok reagálhatnak a szulfhidrilt tartalmazó vegyületekkel perszulfidokat képezve, amelyek megváltoztathatják a fehérje funkcióját, valamint az antigén képességét, ami elméletileg krónikus immunmediált folyamathoz vezethet, mint pl. UC-ben ismert. 6 Összefoglalva, az irodalomban vannak bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a hidrogén-szulfid szerepet játszhat az UC-ben, másrészt bizonyos ételek, például a hús, a vastagbél kén-hidrogén-szintjének növekedését okozzák.

FEKALBUTIRÁT: KULCSFELSŐ METABOLIT UC-ban

Rövidláncú zsírsavak, beleértve a butirátot, proprionátot és laktátot, a vastagbélben keletkeznek az élelmi rost bakteriális fermentációjának eredményeként luminalis baktériumok, például Bifidobacterium, Eubacterium és Lactobacillus fajok által. Roediger és munkatársai kimutatták a butirát jelentős gátlását, de nem a glükóz oxidációját hidrogén-szulfiddal a felszálló vastagbélben, a lép hajlításában és a rectosigmoid régióban. A butirát közvetlen gyulladáscsökkentő hatása, amelyet a rövid láncú zsírsavak közül a legszélesebb körben tanulmányoztak, annak tulajdonítható, hogy gátolja a κB nukleáris faktort, megakadályozva ezzel a gyulladásos citokinek transzkripcióját. 16 Ebben a vizsgálatban a butirát szintén gyengítette a dextrán-szulfát-nátrium (DSS) által kiváltott vastagbélgyulladást. Továbbá bebizonyosodott, hogy a butirát csökkenti a vastagbél permeabilitását azáltal, hogy fokozza a peroxiszóma proliferátor által aktivált receptor γ (PPAR-y) aktiválódását. Ez különösen érdekes, mivel a PPAR-y ligandumok daganatellenes és gyulladáscsökkentő hatást mutatnak kísérleti vastagbélgyulladás esetén. 18.

Az aktív extenzív UC-ben szenvedő betegeknél csökkent a vastagbél-butirát oxidációja. Mivel a betegség remissziója a butirát oxidációjának normalizálódásával jár, az UC nyálkahártyája a butirát oxidációjában önmagában nem változik. 19 A butirát beöntések hasznosnak bizonyultak a disztális UC kezelésében. 20, 21

Szóval, hogyan lehet növelni a széklet butirát szintjét? Állat- és emberkutatások során a rezisztens rostok bevitele a Bifidobacillus és a Lactobacillus populációjának növekedését eredményezte a vastagbélben és a széklet butirát koncentrációjának növekedését. A zabkorpa három hónapon át történő beadása remisszióban lévő UC-s betegeknél (ami 20 g étkezési rostnak felel meg) nemrégiben kimutatta, hogy megnöveli a széklet butirát szintjét, és ebben a kísérleti vizsgálatban nem észleltek relapszusokat. 22 A rövid láncú zsírsavak gyulladt vastagbélbe juttatásának alternatív stratégiája az, ha szubsztrátot, „prebiotikumot” biztosítunk a vastagbél baktériumok rövid láncú zsírsavtermeléséhez, vagy közvetlenül juttatunk probiotikumokat a bél lumenébe.

PREBIOTIKA UC-ban: HATÉKONY A BUTIRÁT INDUKCIÓJÁN keresztül?

HALOLAJ KIEGÉSZÍTÉSE/LÉNYEGES ZSÍRSAVAK: NEM HATÉKONY A KEMELÉS KEZELÉSE ÉS KARBANTARTÁSA UC-ban

ANTIOXIDÁNOK ÉS OXIDATÍV STRESSZ

Az oxidatív stresszről úgy gondolják, hogy kulcsszerepet játszik az IBD patogenezisében, mivel a bélgyulladás a reaktív oxigén és nitrogén metabolitok túlzott termelésével jár. D’Odorico és mtsai mind az UC, mind a Crohn-betegségben szenvedő betegeknél fokozott szabadgyökös perifériás leukocita DNS károsodást és csökkent plazma antioxidáns védekezést mutattak. A 35, 36 N-3 zsírsavakról kimutatták, hogy növelik az antioxidáns koncentrációt, bár, amint említettük, az n-3 többszörösen telítetlen zsírsavak nem hatékonyak az UC kezelésében. Az étrendi vaspótlás növeli a lipidperoxidációt, csökkenti az antioxidáns vitaminokat és fokozza a DSS által kiváltott vastagbélgyulladást patkányokban. 37 Hiányoznak olyan vizsgálatok, amelyek megvizsgálnák az orális vas beadásának hatását emberben, valamint klinikai vizsgálatok, amelyek értékelik az antioxidánsok hatását UC-ben szenvedő betegeknél.

KÖVETKEZTETÉS

Összefoglalva: Jowett és munkatársai ez a provokatív és klinikailag fontos jelentés újranyitja az étrend és a relapszusos UC témáját. 1 A megállapításokat jól vettük át, és új perspektívát kínálhatnak a gyakorlati életmód-módosítások általi lehetséges beavatkozáshoz, és mint ilyeneket, pácienseink nagyon várják. Ezen izgalom ellenére most intervenciós vizsgálatokra van szükség, amelyek teret engednek a speciális étrendi ajánlásoknak és tovább meghatározzák a kén/szulfát szerepét, ami akár új terápiákhoz is vezethet.