A gyomor-bélrendszeri állapotok, a korlátozó étrend és a mentális egészség hatása az egészséggel kapcsolatos

Validált személyes interjúk a résztvevőkről, magas válaszaránnyal a kérdésekre.

Éves felmérés, amely 1991 óta vizsgálja az egészségügyi kérdések széles skáláját.

Okozati következtetések e vizsgálat keresztmetszeti kialakítása miatt nem lehetségesek.

A résztvevők támaszkodnak az egészségügyi állapotok önjelentésére.

Háttér

Bár sokat közöltek a gyomor-bélrendszeri állapotok HRQoL-re gyakorolt hatásáról, 3–7 21 csak néhány tanulmány vizsgálta az étrendi korlátozások ezen eredményre gyakorolt hozzáadott hatását. A lisztérzékenységben az étrend betartásának nemrégiben készült áttekintése arra a következtetésre jutott, hogy az étrend javíthat, de nem normalizálja a HRQoL-t. 12 Míg az IBS esetében nagyon kevés tanulmány vizsgálta az étrendi változások hatását a betegek HRQoL-re.22 23 Ehhez hasonlóan nagyon keveset tudunk az étrendről korlátozás és változások a HRQoL-ben azoknál, akik GORD-ban, Crohn-betegségben vagy fekélyes vastagbélgyulladásban szenvednek. Ezért az elhízás24 és/vagy étkezési rendellenességek összefüggésében a korlátozás ismertetett kivételével 25 az étrendi korlátozások HRQoL-re gyakorolt hatását kevéssé tanulmányozták.

Ezenkívül a gyomor-bélrendszeri betegségekkel, IBS, GORD, gyulladásos bélbetegség vagy cöliákia miatt szenvedő betegek pszichiátriai komorbiditása a tünetek fokozódásával, a rosszabb prognózissal és a HRQoL csökkenésével jár. 26–32 Valójában az elmúlt években a bél-agy tengely szerepének megértése iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott, mivel a táplálkozás, a krónikus gyulladás és a neurotranszmitter koncentrációja közötti komplex kölcsönhatás úgy tűnik, hogy befolyásolja a pszichológiai folyamatokat és a betegközpontú eredményeket. 26 27 29 33 34

Végül, tudomásunk szerint senki nem vizsgálta a HRQoL-re vonatkozó korlátozó diéták szerepét a gyomor-bélrendszeri betegségekkel küzdő vagy anélkül élő emberek körében populációs alapú minta felhasználásával, vagy azt, hogy a mentális egészségi állapot megváltoztatja-e az összefüggést a gyomor-bélrendszeri állapotok és a HRQoL között. Ezek az információk segíthetnek jobb politikák kidolgozásában az egészségügy és az élelmiszer-oktatás területén. Ezért ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy feltárja a belföldi gyomor-bélrendszeri állapotok, a korlátozó étrend, a mentális egészségi állapot és a HRQoL közötti komplex kapcsolatot a dél-ausztrál lakosság reprezentatív mintájában. Hipotéziseink az voltak (1), hogy azoknak az embereknek, akiknek korlátozott étrendjük van, gyomor-bélrendszeri betegséggel vagy anélkül, jobb lenne a HRQoL, mint azoknak, akik nem, és (2) mentális egészségi állapotuk mérsékli a kapcsolatot a gyomor-bélrendszeri állapot és/vagy a korlátozó étrend és HRQoL.

Mód

Ez a tanulmány egy keresztmetszeti, szemtől szembeni felmérés (Health Omnibus Survey) adatait használta fel, beleértve a Dél-Ausztráliában (SA) élő felnőttek reprezentatív mintáját. 2015-ben komplex mintavételi eljárást alkalmaztak a résztvevők kiválasztására. A módszertan részleteit másutt tették közzé. 35 Röviden: a 15 éven felüli résztvevőket véletlenszerűen választották ki a 10 rezidencia közül az e tanulmányhoz kiválasztott 530/3939 1. szintű statisztikai területek mindegyikéből. 36 Véglegesen beteg/értelmi fogyatékossággal élő személyek ( n = 104) vagy nem tudnak angolul beszélni (n = 87). A végső mintába 3005 személy került (a 4226 támogatható 71,1% -a), de csak 2912 20 éven felüli személyt vontak be az elemzésbe.

Eredmény

A HRQoL-t a Medical Outcomes Study Short Form 12 (SF-12) V.1 kérdőív segítségével vizsgálták. Az ebben az eszközben szereplő 12 kérdést egyesítettük, hogy létrehozzuk a HRQoL fizikai összetevői pontszámát (PCS) és mentális összetevői pontszámát (MCS) az elmúlt 4 hétben, átlagértékük 50 és SD értéke 10 (magasabb értékek jobb HRQoL) .37 38 Az SF-12 jó pszichometriai tulajdonságokat mutatott, beleértve a teszt – újbóli teszt megbízhatósági együtthatókat, amelyek PCS esetén 0,9, MCS esetén pedig 0,8, és megfelelő konstrukció érvényességet (relatív érvényesség a fizikai és mentális egészségben különbözõ betegek megkülönböztetéséhez) a bevált klinikai intézkedések szerint PCS = 0,93 és MCS = 1,1) .39

Emésztőrendszeri állapotok és korlátozó étrend

A gyomor-bélrendszeri megbetegedések orvosi diagnózisát önállóan jelentették be („Mondta-e már Önnek orvos, hogy van-e…”), amely magában foglalta a GORD-ot, az IBS-t, a Crohn-kórt, a fekélyes vastagbélgyulladást és a lisztérzékenységet.

Néhány korlátozó étrend jelenlegi alkalmazása a tej/tejtermékek („Korlátozza-e a tej vagy tejtermékek (laktóz) fogyasztását”), a glutén („Kerüli a glutént (búzát) tartalmazó termékeket”) és/vagy egyéb ételek, amelyek fájdalmat, puffadást és/vagy hasmenést okoznak („Kerül bizonyos ételeket, mert ezek fájdalmat, puffadást vagy szelet okoznak”).

Két bináris (igen/nem) változót állítottak elő az előző információk alapján: (1) pozitív a vizsgált gyomor-bélrendszeri állapotok bármelyikében és (2) néhány korlátozó étrend jelenlegi alkalmazása.

Kovariátusok

A szociodemográfiai, a mentális egészségi állapot, az életmód és a testtömeg-index (BMI) kovariátorként kerültek beillesztésre. 40–42 A szociodemográfiai változók között szerepelt a nem (férfi vagy nő), az életkor (években, beleértve a másodfokú kifejezést a HRQoL-nel való nemlineáris asszociációkra)., családi állapot (házas/élettárssal szemben egyedülálló, elvált vagy megözvegyült - bináris változó), lakóhely (városi vagy vidéki), megszerzett iskolai végzettség (főiskolai vagy magasabb; bizonyítvány/diploma; szakképesítés; középfokú; középfoknál alacsonyabb), munkakörülmények (teljes munkaidőben; részmunkaidőben; munkanélküliek (ideértve a hallgatókat és a házi feladatokat is); nyugdíjasok) és társadalmi-gazdasági helyzet. Az utolsó változót a relatív társadalmi-gazdasági előny és hátrány területeinek indexére vonatkozó 2011. évi ausztrál társadalmi-gazdasági indexek segítségével értékelték, a magas pontszámok azt jelezték, hogy a válaszadó előnyösebb helyzetben lévő területen lakik.

A mentális egészségi állapotot szintén alkalmazzák kovariátorként a kiigazításhoz, mivel az olyan állapotok, mint a depresszió és a szorongás szorosan összefüggenek a gyomor-bélrendszeri betegségekkel42 44 45 és HRQoL.46 47 Az egyének pozitívnak ítélték meg a mentális egészségi állapotot, amikor maguk jelentették be, hogy szorongásos kezelést kapnak, depresszió vagy bármely más mentális egészségi probléma („Ön jelenleg szorongást, depressziót vagy bármilyen más mentális egészségi problémát kezel”).

Végül, bár az életmód és a BMI a vizsgált asszociációk lehetséges zavaró tényezői, az ok-okozati úton állhatnak az expozíció és az eredmény között (pl. Az emberek egészségesebb szokásokat alkalmazhatnak a gyomor-bélrendszeri állapot következtében). Ezért elkülönített analitikai modellben kovariátoknak tekintették őket. Az életmódbeli változók közé tartozott a napi gyümölcs- és zöldségfogyasztás (0–2, 3–4 vagy 5+ adag/nap), 30+ perc közepes/erőteljes fizikai aktivitás (0–1, 2–4 vagy 5+ nap/hét), alkohol fogyasztás (0–2, 3–4 vagy 5+ szokásos ital/nap) és dohányzási állapot (soha, nem volt vagy jelenlegi dohányos). A BMI-t az ön által megadott tömeg és magasság alapján becsülték meg, és alsúlynak (2), normál tartománynak (18,5–24,9 kg/m 2), túlsúlyosnak (25,0–29,9 kg/m 2) vagy elhízottnak (≥30 kg/m 2) sorolták. ) .48

Adatelemzés

A kategorikus változókat százalékban (%) írták le, míg a numerikus változókhoz átlagot és SD-t vagy mediánt használtak (p25 – p75), szimmetriájuktól függően. χ 2 Rao-Scott korrekcióval végzett tesztet alkalmaztunk a kovariánsok és a gyomor-bélrendszeri állapotok diagnózisának kétváltozós kapcsolatának igazolására. Ugyanezt az eljárást alkalmazták az egyének korlátozó étrenden való prevalenciájának értékelésére a kovariátok szerint, rétegezve a vizsgált gyomor-bélrendszeri állapotok jelenléte vagy sem. A heterogenitás vagy a trend vizsgálatát ennek megfelelően alkalmaztuk.

A gyomor-bélrendszeri állapotok előfordulása * és néhány korlátozó étrend alkalmazása † szociodemográfiai változók szerint. ≥20 éves személyek, Dél-Ausztrália, 2015 (n = 2912)

A napi gyümölcs- és zöldségfogyasztás nem volt összefüggésben a gyomor-bélrendszeri betegséggel (2. táblázat). Az emésztőrendszeri megbetegedések azonban gyakoribbak voltak azok között, akik 0–1 nap/hét fizikai aktivitást, alacsony alkoholfogyasztást, volt dohányzókat, elhízást vagy mentális egészségi problémát jelentettek. A 2. táblázat azt is mutatja, hogy a magasabb gyümölcs/zöldség fogyasztású egyének nagyobb valószínűséggel korlátozó étrendet folytattak, függetlenül gyomor-bélrendszeri állapotuktól. A többi életmódváltozó, a BMI vagy a mentális egészségi állapot egyikéhez sem társult a korlátozó diéták elterjedtsége egyik csoportban sem.

A gyomor-bélrendszeri állapotok előfordulása * és néhány korlátozó étrend alkalmazása † az életmódváltozók, a BMI és a mentális egészségi állapot függvényében. ≥20 éves személyek, Dél-Ausztrália, 2015 (n = 2912)

Kiegészítő fájl 1

A gyomor-bélrendszeri állapotok elterjedtsége és a korlátozó diéták alkalmazása, valamint összefüggésük az egészséggel összefüggő életminőséggel (fizikai összetevői pontszám és mentális összetevői pontszám) a 20 évesnél idősebb személyek körében Dél-Ausztráliában 2015-ben (n = 2912)

A korlátozó diéta nem befolyásolta a gyomor-bélrendszeri állapot és a HRQOL közötti összefüggés hatását (p-interakció értéke> 0,4 PCS vagy MCS esetén). Mindazonáltal a mentális egészségi problémák nemcsak kétszer gyakoribbak voltak a gyomor-bélrendszeri betegségben szenvedők körében (22,5% vs. 10,9% az e betegséggel nem rendelkezők körében), de a mentális egészségi problémát a gyomor-bélrendszeri állapotok és a PCS közötti összefüggés moderátorként is azonosították. (p érték az interakcióra 0,02; 1. ábra). A mentális egészségi problémával nem rendelkezők között a gyomor-bélrendszeri állapotok 2,4 ponttal alacsonyabb PCS-szel jártak (95% CI −3,5–1,3), míg a mentális problémákkal küzdőknél ez a csökkenés nagyobb volt (−5,9 pont; 95% CI -8,7-3,3). Az MCS esetében a mentális egészségi probléma alacsonyabb HRQoL pontszámmal volt összefüggésben (−9,5 pont; 95% CI −10,9 és −8,1 között), de kevés bizonyíték volt a gyomor-bélrendszeri állapotokkal való interakcióra (p interakció értéke 0,09) . A tanulmány megállapításainak összefoglalása az online kiegészítő 1. ábrán található.

A gyomor-bélrendszeri állapotok jelenléte és az egészséggel összefüggő életminőség fizikai összetevője közötti kapcsolat a 2015-ben Dél-Ausztráliában ≥20 éves személyek körében (n = 2912), a mentális egészségi problémák jelenléte alapján rétegezve. A gyomor-bélrendszeri (GI) állapotok közé tartoznak azok, akiknél irritábilis bél szindróma, celiakia, Crohn-kór, fekélyes vastagbélgyulladás és/vagy gyomor-bélrendszeri reflux volt. A mentális egészségi problémák közé tartoznak a depresszió, szorongás vagy más mentális állapot kezelésére szedett betegek. Az eredményeket a nem, az életkor, a családi állapot, a lakóhely területe, az iskolai végzettség, a munkaállapot és a társadalmi-gazdasági helyzet alapján igazítják. A függőleges vonalak a 95% -os CI-t képviselik minden kategóriában.

Vita

Ebben a populációalapú keresztmetszeti vizsgálatban a minta csaknem harmada valamilyen formában korlátozott étrendet folytatott. A gyomor-bélrendszeri betegségben szenvedők kétszer nagyobb valószínűséggel korlátozták étrendjüket, mint a gyomor-bélrendszeri betegséggel nem rendelkezők. A nők, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők és a magasabb társadalmi-gazdasági csoportokba tartozó emberek is másoknál nagyobb valószínűséggel korlátozták étrendjüket. Bármely gyomor-bélrendszeri állapot vagy korlátozott étrend mellett mindkettő alacsonyabb HRQoL-hez kapcsolódott, de a kapcsolat erősebb volt a PCS-szel. Ráadásul a korlátozó étrenden tartás nem volt összefüggésben a jobb HRQoL értékkel a gyomor-bélrendszeri betegségben szenvedők körében. A mentális probléma fennállása a gyomor-bélrendszeri állapotok és a PCS közötti erősebb hátrányos kapcsolathoz kapcsolódott.

A gyomor-bélrendszeri állapotok közösségi előfordulására vonatkozó becslések jelentősen eltérnek.2 Az IBS-re vonatkozó számunk (7,9%) a más vizsgálatokban azonosított prevalencia alsó végén van, a közzétett összesített prevalencia 11,2% (95% CI 9,8% - 12,8%). . A prevalencia becslések országonként (1,1% -tól 45,0% -ig) és az IBS meghatározásához használt kritériumok szerint változtak. 8 A GORD esetében az SA-ban azonosított gyakoriság (8,4%) alacsonyabb volt, mint az ausztrál 11,6% -os becslés. a lisztérzékenység, eredményeink (0,7%) összehasonlíthatók az ausztrál felnőttek becsült prevalenciájával (0,56% –0,96%) .51 Úgy tűnik, hogy a Crohn-kór és a fekélyes vastagbélgyulladás prevalenciájára Ausztráliában nincsenek újabb becslések, bár a az előfordulás nyilvánvalóan növekszik.52 A vizsgált állapotok önbevallása figyelembe veheti ezeket az eltéréseket, figyelembe véve az ilyen típusú információk érzékenységének közepes szintjét (33% és 85% között), annak ellenére, hogy a megbízhatóságot és a specifitást kielégítőnek tartják.53 54 Összességében az adataink összhangban vannak az olyan állapotok korábbi becsléseivel, amelyek folyamatos orvosi nyomon követést igényelnek, és kevésbé azokra, amelyek nem igénylik ezt, például IBS vagy GORD.

Bár számos kulturális, vallási, etikai vagy gazdasági oka van az egyes ételek elfogyasztásának vagy elfogyasztásának, 56 az étrend korlátozásának (különösen a gluténmentes étrendnek) az egészségre gyakorolt lehetséges következményei lehetnek, ha ezt orvosilag nem jelzik vagy megfelelően felügyelik. Ezenkívül az étrendi korlátozás rendkívüli mértékű lehet, például az orthorexia nervosa szindrómában 57, ami később káros hatással van az egészségi állapotra és a HRQoL.

Úgy tűnik, hogy a mentális egészségi állapotnak központi szerepe van a gyomor-bélrendszeri betegségek és a HRQoL közötti összefüggésben is.42 44 45 Az alacsonyabb HRQoL pontszám a mentális egészségi problémával sújtottak körében az „affektív tévhit elfogultságának” következménye lehet. A mentális egészségi problémákkal küzdő személyek általában alacsonyabb jólétről és/vagy elégedettségről számolnak be életükkel, összehasonlítva egy független megfigyelő értékelésével.46 47 Ez az információs torzítás azonban nem magyarázza a gyomor-bélrendszeri betegség által érintettek lényegesen alacsonyabb PCS-ét. tanulmányunkban. Bizonyítékok vannak arra, hogy ugyanazok az immunológiai zavarok, az oxidatív stressz, az autonóm idegrendszeri diszfunkció és a bél-agy tengely kölcsönhatások, amelyek szerepet játszanak a gyomor-bélrendszeri betegségek patofiziológiájában, szintén növelik a fogékonyságot a mentális egészségi problémákra, például a depresszióra és a szorongásra. 29 33 34 42 44 45 Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a pszichiátriai problémák együttélése megváltoztatja a gyomor-bélrendszeri betegség lefolyását, mivel növeli a kiújulást, a tünetek súlyosságát és zavarja ezen állapotok kezelését, ezáltal a HRQoL.21 44 45

Erősségek és korlátozások

Ennek a tanulmánynak az erőssége a felmérés módszertana, amely a dél-ausztrál lakosság valószínűségi mintáján alapul, amelynek jó reprezentativitása és válaszadási aránya sok év alatt elérhető.35 Ezenkívül a felmérés névtelen volt, szemtől-szembe képzett interjúztatókkal folytatták., és minden kérdésre magas a válaszadási aránya. Néhány korlátozást azonban el kell ismerni. Először is, a kauzális következtetések e vizsgálat keresztmetszeti kialakítása miatt nem lehetségesek. A tanulmány másik korlátja az önjelentésre való támaszkodás, amely befolyásolhatja a krónikus egészségi állapotok diagnosztizálására és az életmódbeli változókra vonatkozó információk érvényességét.53 A mentális egészségi problémákkal összefüggő téves osztályozás és maradvány zavarok szintén nem zárhatók ki, mivel a diagnózis csak az alapja volt. a gyógyszerek használatának bejelentéséről. Ennek ellenére a legtöbb orvosi állapotra vonatkozó, e felmérésből származó becslések tükrözik más ausztrál és nemzetközi vizsgálatok korábbi adatait. Sőt, ez az információs torzítás kevésbé valószínű, hogy megmagyarázza az alacsonyabb HRQoL eredményeket azok között, akiket gyomor-bélrendszeri állapot vagy korlátozó diéta követ, mivel ez csökkentette volna az asszociációk hatás nagyságát.

Következtetések

Egy nagy népességalapú felmérés során a dél-ausztrálok maguk jelentik be a gyomor-bélrendszeri állapotok gyakoriságát, amelyek hasonlóak a korábbi becslésekhez. Az ausztrálok egyharmada korlátozza étrendjét, és ez összefügg a HRQoL alacsonyabb értékével, különösen a fizikai tartományban. A nők, a magasabb társadalmi-gazdasági csoportba tartozók és a középkorúak nagyobb valószínűséggel korlátozzák étrendjüket. A korlátozó diétán való tartózkodás nem volt összefüggésben a jobb HRQoL értékkel a gyomor-bélrendszeri betegségben szenvedő személyek körében, de a mentális egészségi problémával a gyomor-bélrendszeri megbetegedések és a fizikai HRQoL közötti erősebb hátrányos kapcsolat társult. Az egészségügyi szakembereknek figyelemmel kell lenniük ezekre az asszociációkra és kölcsönhatásokra, amikor megpróbálják javítani a betegek egészségügyi eredményeit.

2. kiegészítő fájl

Köszönetnyilvánítás

A szerző elismeri a 2015. évi Spring Health Omnibus felmérés résztvevőit, hogy részt vettek ebben a tanulmányban.