A marhahús fogyasztása káros a környezetre: Szakértők

A vallási tabuk egy szempont, de a marhahús elfogyasztása szempontjából is nagyon erős környezeti szög áll fenn.

Írta: Pallava Bagla

ÚJ DELHI: A marhahús fogyasztása szenvedélyesen hatott a nemzetre, minden árnyalatú politikus párbajozott, mint a bika dühében. A vallási tabuk az egyik szempont, de a marhahús elfogyasztása szempontjából is nagyon erős környezeti szög áll fenn.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) a marhahúst „éghajlatra káros húsnak” nevezte. Nagyon energiaigényes minden marhahús előállítása, átlagosan minden hamburger 3 kg szén-dioxid-kibocsátást eredményez a légkörbe. Ma a bolygó megmentése valóban a fenntartható fogyasztás biztosításáról szól, és a hústermelés sajnos nagyon energiaigényes gyakorlat.

A húsevők általában és különösen a marhahús-fogyasztók a legbarátságtalanabbak a globális környezettel szemben - írja az ENSZ testülete, a Római Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO). Lehet, hogy meglepetés, de a marhahústermelés világszerte az éghajlatváltozás egyik vezető tettese. Egyesek szerint a marhahús az ördög vagy a hústermelő ipar „shaitanja”. Ennek ellenére az ember lincselését azzal a gyanúval, hogy marhahúst fogyaszt, soha egyetlen társadalomban sem igazolható.

Szakértők szerint a marhahús lemondása sokkal inkább csökkenti a világ globális szén-dioxid-kibocsátását, mint hogy elkerülje az autók használatát!

Ez az oka annak, hogy ha az állattenyésztés számát szorosan megvizsgáljuk, az éghajlatváltozást eredményező gázkibocsátások révén jobban hozzájárul a globális felmelegedéshez, mint a közlekedési ágazat.

A FAO szerint az állattenyésztési ágazat felelős a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 18 százalékáért, szemben a közlekedési ágazat 15 százalékával. Az „Állattenyésztés hosszú árnyéka: környezeti kérdések és lehetőségek” című tanulmányban a FAO arra a következtetésre jutott, hogy "az állattenyésztési ágazat a legfontosabb szereplő (és az éghajlatváltozáshoz való hozzájárulása nagyobb), mint a közlekedés".

A föld szerelmesei aggodalmuknak adnak hangot, és szégyellik a húsevőket, legutóbb Laurence Tubianát. A néhány hét múlva Párizsban megrendezésre kerülő nagy klímacsúcs tárgyalásainak karizmatikus francia nagykövete a következőket mondta: "Ez a túlzott húsfogyasztás valóban sok mindent megöl (kampánynak kell lennie), amelyet a nagy húsfogyasztóknak meg kell állítaniuk. Legalább próbálkozzon egy nap hús nélkül. "

A Földművelésügyi Minisztérium 2012-es becslése szerint Indiában 512 millió állat él, ebből a tehenek és a bivalyok együttesen 111 millió állatot jelentenek. Indiában az állatok többségét nem vágásra nevelik, hanem tejért és szántásért értékelik. Az UNEP becslései szerint 2012-ben a világon 1,43 milliárd szarvasmarha élt.

Ne kezdje tehát bűnösnek érezni magát, hogy az indiánok rendkívül környezetbarátak, ha a húsevés és az állatállomány számát mérjük. Az UNEP „A növekvő üvegházhatásúgáz-kibocsátás a hústermelés miatt” című, 2012-es tanulmánya szerint az indiánok átlagosan napi 12 gramm húst fogyasztanak fejenként, ami majdnem tízszer alacsonyabb, mint a globális átlag 115 gramm.

Összehasonlításképpen, az Egyesült Államok vezet, több mint 322 gramm húst fogyasztanak fejenként naponta, Kínában kb. 160-at. Ezért egy amerikai hús fogyasztása átlagosan 25-ször nagyobb mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez, mint egy nem vegetáriánus indián.

Az Állattenyésztési, Tejipari és Halászati Minisztérium 2012-es becslése szerint az ország 5,9 millió tonna húst termelt, amelynek baromfi (főleg csirke) hozzájárulása a teljes hústermeléshez körülbelül fele, a hús kevesebb mint 5 százaléka származik marhahúsból.

2009-hez viszonyítva a világ 278 millió tonna húst termelt, ami azt jelenti, hogy India adja a világ hústermelésének csak mintegy 2 százalékát, miközben a világ népességének 17 százalékát adja. Kétségtelen, hogy a hús biztosítja a megfelelő emberi fejlődéshez szükséges létfontosságú fehérjét és tápanyagokat. A tej egészséges helyettesítő.

Megdöbbentőnek tűnhet, de a marhahústermelés átlagosan 28-szor nagyobb földterületet igényel, és 11-szer nagyobb globális felmelegedést okoz, mint más állatállomány-kategóriákban. Az amerikai rangos Yale Egyetem 2014-es tanulmányát a Proceedings of the National Academy of Sciences publikálta amely arra a következtetésre jutott, hogy "a marhahús-fogyasztás minimalizálása a leghatékonyabban enyhíti az étrend környezeti költségeit".

Tim Benton, az Egyesült Királyság Leeds Egyetemének brit munkatársa, aki nem kapcsolódik az amerikai tanulmányhoz, úgy érezte, hogy "az emberek legnagyobb beavatkozása a szén-dioxid-lábnyom csökkentése érdekében nem az autók elhagyása, hanem a lényegesen kevesebb vörös hús elfogyasztása lenne".

A marhahústermelés szintén hátrányos a vízmegőrzés szempontjából, mivel a marhahús-tenyésztéshez szükséges szarvasmarhák csaknem tízszer több vizet igényelnek, mint a vágott növények, például a búza és a rizs. Ezzel szemben a sertéshús-termelés háromszor kevesebb vizet használ fel, mint a marhahús-tenyésztés. A szarvasmarhák fingjaikban és böfögésük révén a metán nevű, rendkívül erős éghajlatváltozást okozó gázt is kibocsátják. „Mocsári gáznak” is nevezik ezt a gyúlékony gázt a szarvasmarhák belében a baktériumok, mivel megemésztik a kérődzők táplálékát, és a metán 21-szer erősebb, mint a szén-dioxid a globális felmelegedés előidézésében.

Egy svéd tanulmány adatainak felhasználásával az UNEP szerint "az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szempontjából 1 kg házi marhahús fogyasztása egy háztartásban 160 kilométeres autóhasználatot jelent".

Ez azt jelenti, hogy egy New Delhitől Agráig tartó út körülbelül ugyanolyan mértékű globális klímaváltozást okoz, mint csak egy kg marhahús elfogyasztása esetén! Nem csoda, hogy a marhahúst rendkívül környezetbarátnak tartják.

Mindazonáltal ugyanakkor a világ száraz és száraz régióiban az állatállományt „takarékpénztárnak” tekintik a helyi emberek, mivel az életmentő készlet részét képezik a zord környezet leküzdésére.

Lehet, hogy a húsevés nem „zöld”, de mivel egyre több ember válik gazdagabbá, a hús elegánssá és divatossá válik. A FAO becslései szerint 2050-re a globális húsfogyasztás 460 millió tonnára nő. Az UNEP globális környezeti megfigyelő kutatása a „kevésbé éghajlatra káros” húsra való áttérést javasolja, és hangsúlyozza, hogy "az egészséges táplálkozás nemcsak az egyén, hanem a bolygó egésze számára is fontos".