A vaskezelés összefügg a vashiányos vérszegénységben szenvedő női betegek súlygyarapodásával a Yokus O,

Online felhasználók: 254

A vaskezelés összefügg-e a vashiányos vérszegénységben szenvedő női betegek súlygyarapodásával?

Osman Yokus 1, Habip Gedik MD 2
1 Hematológiai Osztály, Egészségügyi Minisztérium Isztambul Képzési és Kutatási Kórház, Isztambul, Törökország
2 Fertőző betegségek és klinikai mikrobiológiai osztály, Egészségügyi Minisztérium Bakırköy Sadi Konuk Oktató és Kutató Kórház, Isztambul, Törökország

Benyújtás dátuma	2015. november 28
Az elfogadás dátuma	2015. december 07
A webes közzététel dátuma	2016. július 15

Levelezési cím:
Habip Gedik
Fertőző betegségek és klinikai mikrobiológiai osztály, Egészségügyi Minisztérium Bakırköy Sadi Konuk Oktató és Kutató Kórház, 34700 İstanbul
pulyka

A támogatás forrása: Egyik sem, Összeférhetetlenség: Egyik sem

DOI: 10.4103/1110-1067.186395

Kulcsszavak: vérszegénység, vas, kezelés, súlygyarapodás

Hogyan idézhetem ezt a cikket:
Yokus O, Gedik H. Vashiányos vérszegénységben szenvedő női betegek súlygyarapodásával függ-e össze a vaskezelés? Egyiptom J Haematol 2016; 41: 42-4

Hogyan lehet megadni ezt az URL-t:
Yokus O, Gedik H. Vashiányos vérszegénységben szenvedő női betegek súlygyarapodásával függ-e össze a vaskezelés? Egyiptom J Haematol [online online] 2016 [idézve: 2020. december 6.]; 41: 42–4. Elérhető: http://www.ehj.eg.net/text.asp?2016/41/2/42/186395

A vashiányos vérszegénység (IDA) a vérszegénység leggyakoribb oka, különösen gyermekeknél, és gyakrabban figyelhető meg menstruációban és terhességben szenvedő nőknél. A nem megfelelő étrendi vasbevitel, vérző aranyér és nőgyógyászati problémák általában az IDA okai. Bár megfigyelhető az életkor és a földrajzi különbség, az IDA gyakorisága a világ egyes régióiban akár 60% is lehet [1].

Az IDA-t gyakran megfigyelik a nőknél; másrészt az elhízás és a hiperglikémia globális problémává vált a terhesség alatt. Noha az elhízás prevalenciája életkoronként változik, egyes közösségekben 40–60% között jelentették. Az inzulinrezisztencia elhízással és metabolikus szindrómával (MS) jár. Mint ismeretes, a 25-nél nagyobb BMI-t túlsúlynak, 30-nál nagyobbnak pedig elhízásnak [2].

Az IDA kezelésére adott vas és annak feleslege szintén beszámolt arról, hogy hatással van a lipid peroxidációra és az oxidatív hatású DNS károsodásra in vitro állatkísérletekben [3]. A gyakorlatban a test vasraktárait leginkább a szérum ferritinnel lehet mérni. A vasraktár feleslege inzulinrezisztenciát, cukorbetegséget, alkoholmentes máj steatózist és SM-t okoz. A vasfelesleg alattomos gyulladáshoz vezet, különösen az endoteliális struktúrákon, például az oxigéngyökökön, amelyek toxikus hatással bírnak [4]. A hepcidin, amelynek termelése nő az elhízott emberek zsírszövetében, beszámolt arról, hogy csökkenti a vasterápiára adott választ [5].

Észrevettük, hogy a vérszegénységben szenvedő női betegek nem tudnak megfelelni, és tartózkodnak e készítmények alkalmazásától, mivel állításuk szerint a vas kezelés miatt híznak. Ezt a vizsgálatot azért végeztük, hogy felmérjük a vaskezelések közötti kapcsolatot és a hízást a női betegekben.

A statisztikai elemzést az SPSS 21.0 verziójával (SPSS Inc., Chicago, Illinois, USA) végeztük. A folyamatos változókat átlag ± SD és tartományként írták le. A dichotóm változókat Fisher-féle pontos teszttel hasonlítottuk össze két-két összehasonlítással, vagy Pearson-féle χ 2-et kétnél több válasz esetén. Logisztikai regresszióanalízist végeztünk a kiigazítatlan esélyhányadok megszerzéséhez, és ezt a következőképpen tártuk fel: (esélyhányados; 95% konfidencia intervallum; P érték). A statisztikai szignifikanciát a következők szerint határoztuk meg P értéke kisebb, mint 0,05.

Egy tanulmányt végeztek a szérum ferritin és a magas érzékenységű C-reaktív fehérje (hsCRP) vizsgálatára 132 esetben, akik elhízott-nem cukorbetegek vagy elhízott-cukorbetegek és normális kontrollcsoportok voltak, beleértve 146 esetet. Az elhízás eseteinek magas szérum ferritin szintje a magas szérum hsCRP szinttel függ össze, amely független a diabetes mellitustól [2]. A szérum ferritin- és hsCRP-szintje szintén magas volt a 2-es típusú diabetes mellitusban és elhízásban szenvedő betegeknél is [8]. A magas szérum ferritinszint valószínűleg gyulladást és SM kialakulását váltja ki. Jelentettek elhízott betegeknél a vas beadásával kapcsolatos súlygyarapodást és a hepcidinhez kapcsolódó vas kezelésre való reagálatlanságot is [5]. Ebből a szempontból a diéta megakadályozza a súlygyarapodást és a kapcsolódó SM szövődményeket a vaskezelésben részesülő betegeknél. Azokat a betegeket azonban, akik nem kapnak hízást vas beadás közben, diéta nélkül, rosszindulatú daganat, gyulladásos bélbetegség, hyperthyreosis stb. Szempontjából kell megvizsgálni.

Csak női betegeket vontak be a vizsgálatba, mivel általában az ambuláns betegklinikán fordulnak elő IDA diagnózissal és a vas beadásával kapcsolatos súlygyarapodással.

Az elhízás és az SM aktuális egészségügyi probléma a halálozás és a morbiditás szempontjából. A vasterápiával kapcsolatos súlygyarapodás gyakori probléma az IDA-ban szenvedő női betegeknél. A vasterápia alatt álló betegeket tanácsos tanácsot adni a súlygyarapodás szövődményei és az étrend előnyei tekintetében, valamint nyomon kell követni a szérum ferritin- és Hgb-szintjét a tartós vasterápia megelőzése érdekében. Az orvosoknak figyelniük kell azokra a betegekre, akik diéta nélkül nem híznak.