Az alacsony FODMAP diéta alacsony szintje

Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy gyakori bélbetegség, amely olyan szorongó tüneteket okoz, mint a hasi fájdalom, a jelentős puffadás és a megváltozott bélmozgások, amelyek a hasmenés és a székrekedés között ingázhatnak.

Bár az étkezés megváltoztatása nem gyógyít meg, az alacsony FODMAP diétának nevezett, bizonyítékokon alapuló megközelítés a leggyakrabban előírt étkezési terv az IBS tüneteinek enyhítésére. Tanulmányok azt mutatják, hogy a betegek többségénél csökkentheti a tüneteket. Az alacsony FODMAP étrendhez kapcsolódó bizonyos kihívások és kockázatok miatt azonban érdemes egy szakértővel beszélni, mielőtt kipróbálná.

A FODMAP alapjai

Az alacsony FODMAP diéta négyféle fermentálható szénhidrátot tárgyal meg: oligoszacharidokat, diszacharidokat, monoszacharidokat és poliolokat (együttesen FODMAP-ként emlegetik). Míg a nevek kissé elvontan hangzanak, az ezekben a csoportokban található ételek gyakran túlságosan ismerősek az emésztési bajokkal küzdők számára.

Az oligoszacharidok olyan élelmiszerekben vannak jelen, mint a búza, a bab, a fokhagyma és a hagyma, míg a diszacharid-laktóz elterjedt a tejtermékekben, például a fagylaltban és a tejben. A monoszacharidok felesleges fruktózt tartalmazó ételekre utalnak, és olyan termékekben találhatók, mint az alma, a mangó és a méz. A végső csoport, a cukoralkoholok megtalálhatók néhány mesterségesen édesített termékben, például a rágógumiban, és természetesen jelen vannak olyan ételekben, mint az avokádó és a gomba.

Bár a FODMAP szénhidrátok bárki számára emésztési kellemetlenségeket válthatnak ki, ha nagy mennyiségben fogyasztják őket, sokkal kisebb adagok súlyosbíthatják az IBS-ben szenvedők tüneteit.

Többfázisú megközelítés az alacsony FODMAP diétához

Az alacsony FODMAP étrendet három szakaszban kell végrehajtani. Az első szakaszban az összes magas FODMAP-tartalmú élelmiszer hosszabb időre, gyakran négy-hat hétre kikerül az étrendből. A második fázisban szisztematikusan visszaállítja a korlátozott ételeket, megjegyezve, hogy mennyire tolerálja az újra bevitt ételek növekvő mennyiségét. A harmadik fázis a személyre szabás fázisa, amely során csak olyan ételeket kerül meg, amelyek tüneteket okoznak.

Ez a többfázisú folyamat összetett és zavaros lehet, és jelentős élelmiszer-ismereteket igényel. Például a szójatej legtöbb fajtája magas FODMAP. Az extra kemény tofu viszont, bár szintén szójababból készül, alacsony FODMAP-tartalommal rendelkezik. A dietetikus útmutatása hasznos lehet a diéta eligazodásában, de a biztosítási fedezet és az orvosi beutalások akadályt jelenthetnek a találkozó ütemezésében. Ennek eredményeként néhány beteg egyszerűen megkapja az alacsony és magas FODMAP ételek listáját.

Néhány magas FODMAP-tartalmú élelmiszer újbóli bevezetésével kapcsolatos kockázatok

Bár a magas FODMAP-tartalmú élelmiszerek elkerülése nehéz lehet, a szénhidrátcsoportok szisztematikus hozzáadása a tolerancia teszteléséhez még nagyobb kihívást jelenthet. Vannak, akik haboznak a termékek újbóli bevezetésével, különösen akkor, ha jelentős tünetmentességet tapasztaltak az eliminációs szakaszban. Ez növeli a táplálkozási kockázatok lehetőségét. Például gyakran előfordul, hogy az emberek, akik kerülik a tejtermelést, nem megfelelő kalciumot fogyasztanak.

Egyéb kevésbé ismert tápanyagok, például a magnézium is aggodalomra ad okot. A legjobb étrendi magnéziumforrások közül néhány a babból és a diófélékből származik, mint a mandula és a kesudió, amelyek általában korlátozottak a diéta kezdeti szakaszában. Ezenkívül az IBS-ben szenvedő embereknél már fokozottan fennáll a magnéziumhiány kockázata az emésztési tünetek, például a hasmenés miatt.

Aggodalomra ad okot az is, hogy a magas FODMAP-tartalmú élelmiszerek hosszú távú korlátozása megváltoztatja a bélben található baktériumtelepek felépítését, ami negatívan befolyásolhatja a bél egészségét, és idővel ronthatja az emésztési problémákat. Az oligoszacharidok különösen fontos energiaforrást jelentenek a hasznos baktériumok számára. Különösen aggasztó ez az IBS-ben szenvedő egyének számára, akikről kimutatták, hogy alacsonyabb a védő bélbaktériumok szintje és magasabb a potenciálisan káros gyulladásos mikrobák szintje. Probiotikumokat javasoltak az ilyen bakteriális egyensúlyhiány helyreállítására, de ez továbbra is vitatott, és az Amerikai Gasztroenterológiai Szövetség nemrégiben olyan irányelveket tett közzé, amelyek csak IBS-ben javasolják felhasználásukat, ha egy kutatási tanulmányban vesznek részt.

Az alacsony FODMAP nem mindenkinek való

Az alacsony FODMAP diétát nem IBS-sel nem rendelkező egyéneknek szánják, és nem is mindenkinek megfelelő. Étkezési rendellenességekkel küzdőknek kerülniük kell, mert ez súlyosbíthatja az ételtől való félelmeket és az étrend korlátozását. Ez különösen azért figyelemreméltó, mert úgy tűnik, hogy a gyomor-bélrendszeri problémákkal küzdőknél a rendezetlen táplálkozás gyakoribb, mint az általános népességnél. Ezenkívül a már korlátozott étrendűek, például a vegánok vagy az ételallergiások, nem tudják kielégíteni a diétás táplálkozási szükségleteiket. Azok is, akik már alultápláltak vagy alsósúlyúak, rossz jelöltek. Az étrendet nem annyira kutatják más gyomor-bélrendszeri betegségek esetén, ezért általában az étrend elkerülése a legjobb, ha nincs IBS-je, hacsak orvos vagy dietetikus másképpen nem tanácsolja.

Alternatív megközelítés keresése

Ha az alacsony FODMAP diéta nem megfelelő megoldás az Ön számára, akkor alternatívát jelenthet az étrendben a magas FODMAP-tartalmú élelmiszerek egyszerű csökkentése, anélkül, hogy bármilyen élelmiszercsoportot teljesen megszüntetne. Ha étrendje sok olyan elkövetőt tartalmaz, mint a fokhagyma, a hagyma, a bab, az alma, a tej, a gomba és a búza, az egyszerű csökkentés segíthet a tünetek csökkentésében.

Kattintson ide a regisztrált dietetikusok listájához, akik segíthetnek a változtatások biztonságos végrehajtásában. Vagy vegye fel a kapcsolatot egy táplálkozási gyakorlattal, hogy megkérdezze, van-e valaki, aki jártas az alacsony FODMAP diétával kapcsolatban.