Az elhízott beteg sebészeti ellátásának gyakorlati kérdései

Kerry L. Hammond

Gasztrointesztinális Sebészeti Osztály, Dél-Karolinai Orvostudományi Egyetem, Charleston, SC

Absztrakt

Az elhízás előfordulása folyamatosan emelkedett a járvány mértékére az Egyesült Államokban. Az egyre elhízottabb műtéti betegek optimális sebészeti ellátása érdekében a sebészeknek és más egészségügyi személyzetnek gyakran módosítaniuk kell a rutinszerű eljárásokat és a szokásos kezelési protokollokat. Az elhízott betegek pszichológiai támogatása további tényező, amelyet a perioperatív periódus alatt gyakran kezelni kell.

BEVEZETÉS

Az elhízás előfordulása folyamatosan emelkedett a járvány mértékére az Egyesült Államokban (USA). A Centers for Disease Control 2010-es jelentése szerint az amerikaiak 26,7% -a jelenleg megfelel az elhízás kritériumainak (testtömeg-index ≥30 kg/m 2). 1 Az egyre elhízottabb műtéti betegek optimális műtéti ellátásának biztosításához a sebészeknek és más egészségügyi személyzetnek számos egyedi kihívást kell leküzdenie. A rutinszerű eljárásokat, a napi betegellátási tevékenységeket és a szokásos kezelési protokollokat gyakran módosítani kell a nehezebb betegek biztonságos kezelése érdekében. Az elhízással kapcsolatos pszichológiai kérdések további tényezők, amelyekkel gyakran foglalkozni kell a perioperatív időszakban.

RADIOGRAFIKAI KORLÁTOZÁSOK

A beteg testének fokozott habitusa ronthatja a röntgen képminőséget. Az elhízott betegek megfelelő tanulmányainak megszerzéséhez szükség lehet a szokásos képalkotó technikák módosítására. A 15 éves periódusú radiológiai jelentések 2006-os áttekintésében Uppot és mtsai 2 megállapították, hogy a hasi ultrahang a képalkotás módja, amelyet a betegek elhízása korlátoz leginkább. Az ultrahangjel túlzott szubkután zsírszövet általi csillapításának leküzdéséhez a legalacsonyabb frekvenciájú szondát kell használni. A szonda mélyebb benyomása a hasfalba csökkentheti a hashártyától való távolságot. 3,4

Az elhízás ronthatja a sima röntgenfelvételek minőségét és expozíciós szintjét. Mivel a röntgensugaraknak nagyobb távolságot kell megtenniük, hogy behatolhassanak az alanyba, a hosszabb expozíciós idő és a mozgási műtárgy bevezetése gyakori. A diagnosztikai minőségű röntgenképek megszerzése technikai kiigazításokat igényelhet, például a filmsebesség növelését és a képalkotó beállításokat. 2-4

A nem optimális képminőség mellett a számítógépes tomográfia (CT) és a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) súlyának és rekeszátmérőjének korlátai korlátozzák a technológia hasznosságát az elhízott betegek értékelésében. Az ipari szabványos asztali tömeghatárok és maximális átmérő a CT, a hengeres furatú MRI és a függőleges mezőjű nyitott MRI esetében 70 font, 60 font 350 font és 55 cm. Az asztal vastagságát (15-18 cm) figyelembe kell venni annak eldöntésekor, hogy a készülék befogadja-e az elhízott beteg fizikai méreteit. 4

A bariatéri méretű kórházi berendezések iránti növekvő igényre válaszul ma már nagyobb átmérőjű és súlyú képalkotó eszközök is kaphatók. A berendezés jelentős többletköltsége gyakran nem valósítható meg a kis központok és a vidéki kórházak számára, és előfordulhat, hogy ezekben a beállításokban nem elérhető sürgős hozzáférés a nagy kapacitású szkennerekhez. Az amerikai kórházak sürgősségi osztályokkal végzett 2008-as felmérése szerint csak 10% -uk rendelkezett nagy kapacitású (≥450 font) CT-szkennerrel, és csak 8% -uk rendelkezett nagy kapacitású MRI-géppel. Az akadémiai kórházakban valószínűleg nagy tömegű szkennerek voltak (28%). Az amerikai állatkertek és állatorvosi iskolák vizsgálata megállapította, hogy a nagy állati CT-szkennerekkel rendelkező létesítmények többségének hivatalos politikája akadályozza azok használatát emberi alanyok képalkotására. 5.

Az elhízás bonyolíthatja vagy teljesen megakadályozhatja bizonyos ráktípusok esetén javasolt sugárterápia alkalmazását. A szokásos sugárkezelő kanapé maximális súlya 440 font. A nehezebb betegek sugárterápiájának ellátása érdekében a kezelési kanapé módosítható egy nagyobb súlyú kereskedelmi felvonó hozzáadásával. 6 Az elhízott beteg kezelése szintén kihívást jelent. A hasi szövetráncok feleslege a bőrnyomok elmozdulását okozhatja, és ronthatja a kezelési cél reprodukálhatóságát. Hajlamos helyzetben a beteg segíthet abban, hogy felemeli a pannust és a kezelési területen kívül tartja. 7,8 Azonban a hajlamos pozicionálás nem mindig praktikus az elhízott betegeknél a légzési kompromisszumok és a korlátozott mobilitás miatt. Bár mind költséges, mind időigényes, szükség lehet a napi előkezeléses röntgenszimulációra a külső sugár pontos leadásának biztosítása érdekében. 9.

FELSZERELÉSEK, SZÁLLÍTÁS ÉS BIZTONSÁGI KÖRÜLMÉNYEK

Az elhízott betegek populációjának növekedésével a kórházaknak alkalmazkodniuk kell a nagyobb betegek befogadásához. Elhízott betegeknél egyszerűen nem lehet nagyobb ágyakat és szállítóeszközöket biztosítani. Mind a betegek, mind az egészségügyi dolgozók biztonsága érdekében nagy súlyú és mozgásképességet elősegítő bariatrikus speciális berendezéseket kell felszerelni és használni. A bariatrikus sebészeti programokhoz kifejlesztett betegellátási algoritmusok hasznos útmutatásokat nyújtanak minden elhízott beteg megfelelő ellátásához akut ellátási körülmények között.

A sérülések csökkentéséhez elengedhetetlen az egészségügyi szolgáltatók oktatása az elhízott betegek egyedi igényeiről. Az egyes betegek befogadásakor a szolgáltatóknak fel kell mérniük és dokumentálniuk kell súlyukat és aktivitásuk szintjét, majd csapatsegítő megközelítést kell alkalmazniuk, amikor olyan betegeket helyeznek át, akiknek korlátozott képessége van a saját testsúlyuk fenntartására. A kórházi felszereléseket - beleértve az ágyakat, WC-ket, zuhanyfoteleket, kerekes székeket és hordágyakat - a súlykapacitásnak megfelelően fel kell tüntetni, a rendelkezésre álló felszerelések és helyek felsorolásával, amelyek referenciaként megjelennek a kórházi osztályon (ábra). 10-12 A táblázat felsorolja az alapvető és ajánlott bariatrikus betegellátó berendezéseket.