Az étrendi minták hatása a szérum homociszteinre

Welch Megelőzési, Epidemiológiai és Klinikai Kutatóközpont, Johns Hopkins Medical Institutions, Baltimore, Md (L.J.A., E.R.M., T.E.); az Epidemiológiai és Betegségellenőrzési Tanszék, Egészségtudományi és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola, Yonsei Egyetem, Szöul, Korea (S.H.J.); Rákmegelőzési Tanulmányi Osztály, Nemzeti Rákkutató Intézet, Bethesda, Md (R.S.-S.); Sarah W. Stedman Táplálkozástudományi Központ, Duke University Medical Center, Durham, NC (P.-H.L.); és az USA Mezőgazdasági Minisztériuma, Humán Táplálkozási Kutatóközpont az öregedéssel kapcsolatban, a bostoni Tufts Egyetemen, Massachusetts (M.R.N., J.S.).

Welch Megelőzési, Epidemiológiai és Klinikai Kutatóközpont, Johns Hopkins Medical Institutions, Baltimore, Md (L.J.A., E.R.M., T.E.); a koreai Yonsei Egyetem Egészségtudományi és Gazdálkodástudományi Doktori Iskolájának Járványügyi és Betegségellenőrzési Tanszéke (S.H.J.) Rákmegelőzési Tanulmányi Osztály, Nemzeti Rákkutató Intézet, Bethesda, Md (R.S.-S.); Sarah W. Stedman Táplálkozástudományi Központ, Duke University Medical Center, Durham, NC (P.-H.L.); és az USA Mezőgazdasági Minisztériuma, Humán Táplálkozási Kutatóközpont az öregedéssel kapcsolatban, a bostoni Tufts Egyetemen, Massachusetts (M.R.N., J.S.).

Welch Megelőzési, Epidemiológiai és Klinikai Kutatóközpont, Johns Hopkins Medical Institutions, Baltimore, Md (L.J.A., E.R.M., T.E.); az Epidemiológiai és Betegségellenőrzési Tanszék, Egészségtudományi és Gazdálkodástudományi Doktori Iskola, Yonsei Egyetem, Szöul, Korea (S.H.J.); Rákmegelőzési Tanulmányi Osztály, Nemzeti Rákkutató Intézet, Bethesda, Md (R.S.-S.); Sarah W. Stedman Táplálkozástudományi Központ, Duke University Medical Center, Durham, NC (P.-H.L.); és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma, Humán Táplálkozási Kutatóközpont az öregedéssel kapcsolatban, a bostoni Tufts Egyetemen, Massachusetts (M.R.N., J.S.).

Absztrakt

Háttér—A homocisztein emelkedett vérszintje az ateroszklerotikus szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával jár. Bár számos tanulmány értékelte a vitamin-kiegészítők homociszteinre gyakorolt hatását, az étrendi szokások homociszteinre gyakorolt hatását nem vizsgálták jól.

Módszerek és eredmények- 3 hetes befutás során 118 résztvevőt tápláltak kontroll, alacsony gyümölcs-, zöldség- és tejtermék-étrenddel, amelynek zsírtartalma az Egyesült Államok fogyasztására jellemző. Egy 8 hetes beavatkozási szakaszban a résztvevőket ezután 3 véletlenszerűen kijelölt étrendből 1-vel etették: a kontroll étrendet, a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag, de egyébként a kontrollhoz hasonló étrendet vagy a kombinált, gyümölcsökben, zöldségekben és alacsony zsírtartalmú diétát tejtermékek és csökkent a telített és az összes zsírtartalom. A befutási és az intervenciós időszak vége között a homocisztein átlagos változása +0,46 μmol/L volt a kontroll étrendben, +0,21 μmol/L a gyümölcs- és zöldségfélék étrendjében (P= 0,47 a kontrollhoz képest), és –0,34 μmol/l a kombinált étrendben (P= 0,03 a kontrollhoz képest, P= 0,12 a gyümölcs és zöldség étrendhez viszonyítva). Multivariábilis regressziós modellekben a homocisztein változása szignifikánsan és fordítottan összefüggött a szérum folát változásával (P= 0,03), de nem a szérum B12-vitamin változásával (P= 0,64) vagy piridoxal-5'-foszfát, a B6-vitamin koenzim formája (P= 0,83).

Következtetések- Az étrendi szokások módosítása jelentős hatással lehet a teljes szérum homocisztein éhomi szintjére. Ezek az eredmények további betekintést nyújtanak azokba a mechanizmusokba, amelyek révén az étrend befolyásolhatja az érelmeszesedéses szív- és érrendszeri betegségek előfordulását.