Könyvespolc

NCBI könyvespolc. A Nemzeti Orvostudományi Könyvtár, az Országos Egészségügyi Intézetek szolgáltatása.

kiegészítő

Orvostudományi Intézet (USA) katonai táplálkozás-kutatási bizottsága; Marriott BM, szerkesztő. Élelmiszer-összetevők a teljesítmény növelése érdekében: A potenciális teljesítménynövelő élelmiszer-összetevők értékelése az operatív adagokhoz. Washington (DC): National Academies Press (USA); 1994.

Élelmiszer-összetevők a teljesítmény növelése érdekében: A potenciális teljesítménynövelő élelmiszer-összetevők értékelése az operatív adagokhoz.

Timothy J.Maher 1

BEVEZETÉS

1989 nyarának végén és őszén hirtelen megjelent számos olyan személy, akiknél az eozinofília-myalgia szindróma (EMS) alakult ki a kiegészítő L-triptofán alkalmazásával kapcsolatban (Hertzman és mtsai., 1990; Kamb és mtsai., 1992). Ez az aminosav, amelyet évek óta használnak farmakológiai tulajdonságai miatt (például nyugtató-altató, fájdalomcsillapító és étvágytalanító szerként), „étrend-kiegészítő” leple alatt elérhető volt a fogyasztók számára az egészséges élelmiszerboltokban, gyógyszertárakban és élelmiszer- vagy áruházak (Young, 1986). Csak az Egyesült Államokban több mint 30 ember halt meg, és sok ezren súlyosan megsebesültek annak következtében, hogy az egyik gyártó L-triptofánjában mára vélhetően szennyező anyagnak voltak kitéve. Ezt a szennyező anyagot, az 1,1'-etilén-bisz-et (triptofán), amelyet általában „csúcs 97-nek” vagy „csúcsnak” nevezik, ennek az aminosavnak a gyártása során állították elő (Mayeno és mtsai., 1990). Azóta számos egyéb szennyeződést észleltek az érintett L-triptofán sokaságában, amelyek koncentrációi az idő előrehaladtával jelentősen változtak, mivel a gyártó feltehetően módosította a szintézis és/vagy a tisztítás körülményeit az aminosav hatékonyabb előállítása során.

A FASEB/LSRO TANULMÁNY

Nagyrészt az L-triptofán használatából eredő tragikus EMS-járvány eredményeként az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) szerződött az Amerikai Kísérletbiológiai Társaságok Szövetségének (FASEB) Élettudományi Kutatási Irodájával (LSRO). ) a tudományos irodalom átfogó áttekintése az étrend-kiegészítőként használt aminosavak biztonságosságának meghatározása érdekében (Federation of the American Societies for Experimental Biology, Life Sciences Research Office, 1992). Nemcsak az L-triptofán használatának biztonságosságát, hanem ezen felül az összes rendelkezésre álló aminosavat is fel kellett mérni, mivel ismert, hogy ezeknek a vegyületeknek az étrend-kiegészítőként történő nagy mennyiségű, hosszabb ideig történő napi bevitele előfordul.

1990 őszén az LSRO megindította a vizsgálatot azzal, hogy először a meglévő tudományos irodalomban kereste az aminosavak biztonságával kapcsolatos jelentéseket. 1991 februárjában az LSRO támogatott egy nyílt találkozót, ahol az érdekelt felek információkat és nézeteket mutathattak be a kérdéssel kapcsolatban (U.S. Food and Drug Administration, 1990). Nyolc személy tartott szóbeli előadást, és 30 személy vagy szervezet később írásos anyagokat nyújtott be megfontolásra az LSRO számára. Ezeket a tevékenységeket követően kilenc tudósból álló ad hoc szakértői testületet állítottak össze. A testület a következő évben négy alkalommal ülésezett, hogy tanácsot adjon az LSRO-nak a rendelkezésre álló anyagok megfelelőségével kapcsolatban, és hogy elkészítsen egy zárójelentést. Amellett, hogy a jelentés a szakirodalomban szereplő információk alapján értékelte a biztonságot, javaslatokat tartalmazott a jövőbeli biztonsági értékelésekhez is. Ez a jelentés 1992 nyarán állt rendelkezésre (Anderson és Raiten, 1992).

A TANÁCS EREDMÉNYEI

Az aminosavak étrend-kiegészítőként történő alkalmazása komoly dilemmát vetett fel a biztonság megítélésében, mivel ezeket az anyagokat a fogyasztók elsősorban feltételezett farmakológiai célokra vagy a fiziológiai funkció javítására használják, nem pedig bármilyen táplálkozási célra. Az irodalomban nem áll rendelkezésre bizonyíték arra vonatkozóan, hogy egy normális, egészséges egyén táplálkozási szempontból bármilyen módon profitálna az étrend egyetlen aminosavval történő kiegészítéséből. Azoknál a személyeknél is, akiknél az étrend nem megfelelő, az étrend egyetlen aminosavakkal történő kiegészítését potenciálisan veszélyesnek tekintették. Ezenkívül a szakirodalom tele volt olyan tanulmányokkal, amelyek az egyensúlyhiányos aminosav-diéták bevitelével kapcsolatos „antinutritional” hatásokat (azaz depressziós növekedést és egyéb káros hatásokat) mutattak be (Benevenga és Steele, 1984).

A piacon megvizsgált termékeket a címkével kapcsolatos információk sokfélesége jellemezte, és általában nem szolgáltatták a kémiai összetételre, az izomer azonosításra, a tisztaságra, az eltarthatósági időre és az ellenjavallatokra vonatkozó előírt információkat. Például, bár az L-fenilalanint tartalmazó termékek egyes címkéi fenilketonuriában szenvedő betegeket figyelmeztettek, mások ezt nem tették meg. Az örökletes anyagcsere-rendellenességben szenvedő betegeknél az aminosav bevitelével járó káros hatások lehetősége jól dokumentált (Lenke és Levy, 1980; Matalon és mtsai, 1991).

Bár a gyártók gondosan kerülik a legális kábítószer-állítás nyelvét a címkéken és a reklámokban, sok termékcímke és reklám egyértelműen azt sugallta, hogy az ilyen termékek inkább farmakológiai, mint táplálkozási előnyökkel járnak. Nem áll rendelkezésre megbízható információ ezen étrend-kiegészítők fogyasztási mintáinak pontos értékeléséhez az Egyesült Államok lakosságában. A szakértői testület tisztában volt a D-aminosavak étrend-kiegészítőként történő felhasználásával, és arra a következtetésre jutott, hogy egy ilyen gyakorlat egyértelműen nem megfelelő, mert ezekről az enantiomerrel rokon aminosavakról általában kimutatták, hogy nem nyújtanak táplálkozási támogatást az emberek számára, és sok esetben hatásosak toxikus anyagok (Friedman, 1991). Aggodalmat fogalmaztak meg az étrend-kiegészítőként használt aminosavak, valamint a vény nélkül kapható és vényköteles gyógyszerek közötti kölcsönhatással kapcsolatban is, mivel ez egy olyan terület, amelyet a mai napig nem vizsgáltak megfelelően. Az irodalomban számos példa részletezi az aminosavak és a monoamin-oxidáz inhibitorok, sok antidepresszáns, szimpatomimetikus amin és opioid közötti megfigyelt vagy lehetséges kölcsönhatásokat (Glassman és Platman, 1969; Hull és Maher, 1990).

A FASEB/LSRO vizsgálathoz kapcsolódó munkakör részeként kértük az egyes aminosavak számára a bevitel biztonságos felső szintjének bizonyos becslését. A szakértői testület nem tudta azonosítani a vizsgált aminosavak biztonságos felső szintjét, a tipikus fehérjékben általában megtalálható szinteken túl. Ezenkívül az aminosav bevitelének egyetlen biztonságos formáját a fehérje révén az étrendben tartották.

Javasolt irányelvek a biztonsági értékeléshez

Az állatkísérleteket követően akut és krónikus embertesztekre lenne szükség a további biztonsági aggályok kielégítéséhez. A növekedést, a neurológiai és viselkedési funkciókat, a hematológiai paramétereket, a farmakokinetikai profilokat és a hormonális változásokat figyelemmel kísérjük a kiválasztott aminosavak különféle dózisainak való kitettség után. Bár a kezdeti vizsgálatokat normál, egészséges, önkéntes önkéntesekkel kell elvégezni, további vizsgálatokban olyan egyének kiválasztott csoportjait kell felhasználni, akik várhatóan használhatják az adott aminosavat, például sportolók és testépítők. Mivel a populáció bizonyos alcsoportjainál, például csecsemőknél, gyermekeknél, serdülőknél, terhes és szoptató nőknél, valamint idős egyéneknél nagyobb az esélye annak, hogy nagyobb az adott aminosavak bevitele által okozott káros hatások kockázata, ezért ezeket a vizsgálatokat ki kell zárni. Ezenkívül a specifikus betegségekben vagy állapotokban, például cukorbetegségben, endokrin rendellenességekben, májbetegségben vagy más betegségekben szenvedőket hasonlóan ki kell zárni a vizsgálat e szakaszából. Különleges óvintézkedésekre lenne szükség ezen alcsoportok biztonsági aggályainak kezelése érdekében, és a vizsgálatokat csak ezekben az alcsoportokban lehet elvégezni, miután ésszerű biztonsági szintet állapítottak meg.

ÖSSZEFOGLALÓ ÉS AJÁNLÁSOK

Az aminosavak étrend-kiegészítők biztonságosságáról szóló FASEB/LSRO jelentés a következőket állapította meg: