Élelmiszer-fogyasztási pontszám (FCS)

Áttekintés

Az élelmiszer-fogyasztási pontszám (FCS) egy olyan index, amelyet az Élelmezési Világprogram (WFP) dolgozott ki 1996-ban. Az FCS összesíti az előző hét nap során fogyasztott élelmiszercsoportok sokféleségére és gyakoriságára vonatkozó háztartási szintű adatokat, amelyeket aztán súlyoznak az elfogyasztott élelmiszercsoportok relatív táplálkozási értéke szerint. Például a táplálkozási szempontból sűrű ételeket, például állati termékeket tartalmazó élelmiszer-csoportok nagyobb súlyt kapnak, mint azok, amelyek kevésbé táplálkozási szempontból sűrű ételeket, például gumókat tartalmaznak. E pontszám alapján a háztartások élelmiszer-fogyasztása további három kategóriába sorolható: gyenge, határértékű vagy elfogadható. Az élelmiszer-fogyasztási pontszám a háztartások kalóriatartalmának proxy mutatója. Validációs vizsgálatok kimutatták, hogy az FCS és a háztartási étrendi sokféleségi pontszám (HDDS) mind a kalóriabevitelhez, mind pedig egymáshoz kapcsolódik (Coates et al., 2007; Weismann et al., 2009). Míg az FCS-t a kalóriabevitel mennyisége alapján validálták, a makrotápanyagok és a mikroelemek megfelelősége alapján nem igazolták (Leroy et al., 2015).

inddex

Az építés módja

Egy rövid kérdőívet használnak arra, hogy megkérdezzék a válaszadókat arról, hogy háztartásuk milyen gyakorisággal fogyasztott nyolc különböző élelmiszercsoportot az előző hét nap során. Az eredmények alapján az FCS kiszámításához a fogyasztási gyakoriságokat összegzik és megszorozzák a standardizált élelmiszercsoport tömegével (lásd alább az élelmiszercsoportokat és a megfelelő súlyokat). A háztartásokat ezután tovább lehet besorolni "gyenge", "határ" vagy "elfogadható" élelmiszer-fogyasztássá, ha a WFP ajánlott határértékeit alkalmazzák az élelmiszer-fogyasztási pontszámra.

Élelmiszer-csoport Súly
Fő kapcsok 2
Hüvelyesek 3
Zöldségek 1
Gyümölcs 1
Halhús 4
Tej 4
Cukor 0.5
Olaj 0.5

  1. Élelmiszerek csoportosítása a meghatározott élelmiszercsoportokba (az ételízesítők nem tartoznak bele)
  2. Összegezze az ugyanazon csoportba tartozó élelmiszerek összes fogyasztási gyakoriságát
  3. Szorozza meg az egyes élelmiszercsoportok értékét a tömegével (lásd a táblázatot)
  4. Összegezze a súlyozott élelmiszercsoport pontszámokat az FCS megszerzéséhez
  5. Határozza meg a háztartás élelmiszer-fogyasztási állapotát a következő küszöbértékek alapján: 0–21: Gyenge; 21,5-35: Határvonal; > 35: Elfogadható.

Az FCS kiszámításával kapcsolatos részletesebb információkért lásd a WFP (2008) technikai dokumentumát.

Ez a mutató hasznos a háztartások élelmezésbiztonságának kategorizálásához és nyomon követéséhez, különösen az élelmiszer-biztonság mennyiségi dimenziójának (azaz a kalória-elégtelenségnek) a helyettesítőjeként, amelyre ezt a mutatót validálták. Az FCS információkat gyűjt a szokásos háztartási étrendről, mivel arra kéri a válaszadókat, hogy emlékezzenek vissza arra, hogy mit fogyasztottak az elmúlt hét napban. Az FCS számos módon felhasználható, ideértve a programok nyomon követését és értékelését, valamint a népességszintű célzást. Mivel ez szabványosított intézkedés, hasznos lehet a különböző helyeken élő háztartások összehasonlításában, valamint a háztartás étrendjének ciklikus változásainak nyomon követésében, ha évszakonként vagy évenként ismételten gyűjtik őket. A WFP az FCS-t az átfogó élelmezésbiztonsági és sebezhetőségi elemzés (CFSVA) részeként használja fel az élelmiszer-biztonság és a sebezhetőség értékelésére a válságra hajlamos népességekben.

Az FCS és a HDDS szorosan összefügg egymással, és felcserélhető módon felhasználhatók a háztartási szintű étrend sokféleségének mérésére és a legtöbb összefüggésben az energiaellátás érvényesített helyettesítőjeként (Maxwell és mtsai, 2013); e mutatók egyikét sem igazolták a mikroelemek megfelelőségének proxyként. Ezért, mielőtt hozzászoknának a tápanyagok megfelelőségének megőrzéséhez, további validálást igényelnek (Leroy et al., 2015). Mivel az FCS és a HDDS nagyon hasonló információkat szolgáltat, az egyik kiválasztását a másikkal szemben gyakran más felmérésekkel való összehasonlíthatóság igénye vagy az intézményi preferencia vezérelheti. Más szavakkal, ha egy szervezet vagy egyén érdekelt abban, hogy összehasonlítsa eredményeit egy WFP-felméréssel, akkor van értelme összegyűjteni az FCS-t, míg más felmérésekkel való összehasonlítás megfelelőbb lehet a HDDS alapján, ha a HDDS-t korábban használták.

Erősségeit és gyengeségeit

Az FCS mutató a szokásos háztartási étrendre vonatkozó információkat rögzíti, mivel hétnapos fogyasztási gyakoriságot tartalmaz. Ez eltér a HDDS-től, amely csak a fogyasztás előző napjáról gyűjt információkat (Kennedy et al., 2010). Az FCS-t és a HDDS-t is potenciálisan hasznos mutatókként tervezték a mennyiség (energia) és a minőség (tápanyag-megfelelőség) megragadására; azonban egyiket sem igazolták a mikroelemek megfelelőségének arany standard mércéihez képest, és mint ilyeneket csak az energiaellátás (azaz a mennyiségi dimenzió) helyettesítőjeként kell használni. A standard tápérték-súlyok alkalmazásával az index élelmiszercsoportjaira a WFP azt kívánja, hogy a pontszám pontosabban tükrözze az étrend szokásos kalóriatartalmát, mint egy index, ahol az összes élelmiszercsoport egyformán súlyozott. Weismann és mtsai. (2009) szerint azt javasolják, hogy ezek a súlyok nem növelik hasznosan az FCS index és a kalóriabevitel összefüggését az index súlyozatlan változatával szemben, és maguk a súlyok sem egy egyértelműen meghatározott táplálkozási mutatón alapulnak.

Az FCS-nek és a HDDS-nek némi alkalmazkodást kell alkalmaznia ahhoz a kontextushoz, amelyben felhasználják őket, annak érdekében, hogy a felsorolók a kérdőívben fel tudják sorolni az élelmiszerek csoportjába tartozó élelmiszerek kontextusilag megfelelő példáit. Mind az FCS, mind a HDDS esetében az egyik kihívás az, hogy hogyan lehet megfogni, és hogy el kell-e zárni a kis mennyiségű ételeket, mint ételízesítőket vagy fűszereket. Mindkét mutató esetében a kutatások kimutatták, hogy a kalóriatartalom pontos előrejelzésének képessége nagymértékben megnő azáltal, hogy biztosítják a kis mennyiségben fogyasztott cikkek kizárását annak érdekében, hogy ne essék túlzásba a háztartás étrendjének táplálkozás szempontjából releváns sokfélesége (Lonvon & Mathiassen, 2014).

Ezenkívül háztartási szintű intézkedésekként sem az FCS, sem a HDDS nem érzékeny a háztartáson belüli élelmiszer-fogyasztás egyenlőtlenségeire, ezért nem használható fel kifejezetten egyénekre, például táplálkozási szempontból sérülékeny nőkre vagy gyermekekre irányuló beavatkozásokhoz. (Kérjük, olvassa el a nők minimális étrendi sokféleségét (MDD-W) és a minimális étrendi sokféleséget (MDD) 6-23 hónapos gyermekek számára az alternatív egyéni szintű intézkedésekről.

Adatforrás

Ennek a mutatónak az összeállításához a háztartási adatokat a WFP standard élelmiszer-fogyasztási pontszám kérdőívének felhasználásával kell beszerezni (lásd a 16. oldalt). Bizonyos esetekben másodlagos adatok felhasználhatók egy hétnapos étkezési gyakorisági kérdőívből vagy a háztartások fogyasztási és kiadási felmérésének (HCES) fogyasztási moduljából, feltéve, hogy: 1) a visszahívás hét napos, 2) a fogyasztás gyakorisága összegyűjtik, és 3) az élelmiszerek hozzárendelhetők a WFP szokásos nyolc élelmiszercsoportjához (lásd a fenti táblázatot). Ezenkívül a WFP szabványosított élelmiszercsoport-súlyokat kell használni. További részletek megtalálhatók a WFP (2008) technikai útmutatóiban, az egyes országok FCS-adatai pedig a Vulnerability Analysis and Mapping Databank-ban találhatók.