Szövet-patológiai eredmények laparoszkópos hüvelyes gasztrektómiai mintákban elhízott betegektől Szaúd-Arábiában

1 Törvényszéki Orvostani Osztály, Orvostudományi Főiskola Patológiai Tanszéke, King Saud University, Rijád 12372, Szaúd-Arábia

betegek

Absztrakt

A laparoszkópos hüvelyes gasztrektómia egy bariatrikus műtéti eljárás, amelyet kóros elhízásban szenvedő betegeknél végeznek, és amely lehetőséget nyújt a hisztopatológiai változások áttekintésére. A vizsgálat célja a szaúdi betegpopulációból egyetlen központban kapott reszektált gyomorminták jellemzése volt a prospektívan karbantartott, laparoszkópos hüvelyes gasztrektómia esetek adatbázisa céljából. A King Khalid Egyetemi Kórházban 2010 és 2015 között laparoszkópos hüvelyes gasztrektómián átesett betegek hisztopatológiai eredményeit utólag felülvizsgáltuk. A 602 vizsgált eset közül a többség (83,4% [

]) krónikus gyomorhurutot mutatott, míg 22,3% (

) magában foglal Helicobacter pylori aktív gyomorhurut fertőzések, 1% (

) bélmetapláziában szenvedett, és egy esetben (0,17%) kiderült a gyomor adenokarcinoma. Mivel az eredmények kezelhető állapotokat tártak fel, nagyon ajánlom a szaúdi betegpopuláció összes hüvelyes gasztrektómiai mintájának szövettani vizsgálatát.

1. Bemutatkozás

Az elhízás és annak különböző társbetegségei jelenleg a legsúlyosabb, a legelterjedtebb és a legnagyobb kihívást jelentő egészségügyi problémákat jelentik világszerte [1, 2]. Súlyos elhízás, magas testtömeg-index (BMI), súlyos társbetegségek és rendkívül rossz életminőség esetén a bariatriás (súlycsökkentő) műtét az operatív kockázatok ellenére is jelentős egészségügyi előnyökkel járhat [3]. A jelenleg rendelkezésre álló bariatrikus sebészeti beavatkozások és technikák közül a legkedveltebb a laparoszkópos hüvelyes gasztrektómia (LSG), amely vagy az elhízás egyedüli kezelése, vagy a komplex bariatrikus sebészeti beavatkozások részeként [4]. Az LSG korlátozó és metabolikus hatása a gyomor nagy részének, beleértve a fundust is, vertikális reszekciójából ered [5–8]. Ezek a reszekciós minták jelentik a fejlett országokból származó betegek hisztopatológiai változásaival kapcsolatos hatalmas mennyiségű publikált adat forrását, és alapot adhatnak a műtét hosszú és rövid távú hatásainak nyomon követéséhez. Ezért nagyon ajánlott, hogy a bariatrikus/metabolikus sebészek összegyűjtsék ezeket a mintákat, hogy további adatokat nyújtsanak az LSG-ről.

Az elhízás és társbetegségei széles körben elterjedtek Szaúd-Arábiában [9]. Az Egészségügyi Világszervezet arról számolt be, hogy a 15 éves kor feletti szaúdi férfiak és nők 23% -át, illetve 36% -át kövérségnek minősítették 2010-ben [10]. Az elhízás növekvő előfordulása ebben a népességben Szaúd-Arábiát azon nemzetek közé sorolta, ahol a bariatri műtétek egyre népszerűbbek [11]. Ebben a tanulmányban megvizsgálták a szaúd-arábiai Rijád egyetlen központjában LSG-n átesett betegek reszektált gyomormintáinak hisztopatológiai eredményeit, összehasonlítva azokat más publikált eredményekkel, és alapot adva a preoperatív értékelés jövőbeli iránymutatásainak és a holisztikusabb terv kialakításának. kezelési döntések.

2. Anyagok és módszerek

Ez egy retrospektív vizsgálat volt, amelyet a szaúdi Khalid Kingi Egyetemi Kórház (KKUH) Patológiai Osztályán végeztek, miután megkapta az intézményi etikai bizottság jóváhagyását. A vizsgálatba minden olyan beteget bevontak, aki 2010 és 2015 között a kóros elhízás kezelésére LSG-n esett át. Az összes egyéb okból részleges gasztrektómiával járó eseteket kizártuk.

A betegek jellemzőit, például az életkort, a nemet és a kezdeti BMI-t a klinikai nyilvántartásból nyertük. A biopszia végleges jelentéseiben szereplő bruttó és hisztopatológiai vizsgálatok eredményeit az említett diagnózis mellett retrospektív módon is felülvizsgáltuk. Átfogó elemzés céljából az eseteket a biopsziás jelentések eredményei alapján a következő csoportokba sorolták: (i) a gyomor normális szövettana, (ii) krónikus aktív gyomorhurut Helicobacter pylori fertőzés, (iii) önmagában krónikus gyomorhurut, (iv) follikuláris limfoid hiperplázia, (v) bélmetaplázia, (vi) diszplázia/carcinoma in situ, (vii) karcinóma és (viii) egyéb kóros entitások (például polipok és leiomyoma) . Az adatokat a Statisztikai Csomag a Társadalomtudományokhoz (SPSS) Windows 20-as verziójával adtuk meg. Egyszerű leíró statisztikát alkalmaztunk olyan diszkrét változókra, mint a nem és a diagnózis. Az átlagokat és a standard hibákat, valamint a 95% -os konfidencia intervallumokat (CI) kiszámítottuk olyan állandó változókra, mint az életkor és a BMI.

3. Eredmények

A retrospektív elemzéshez 602 beteg adatai álltak rendelkezésre. A betegek átlagos életkora 31,36 ± 0,78 év volt (95% CI, 29,82–32,90 év), köztük 266 (44,2%) férfi és 336 (55,8%) nő (férfi/nő arány, 4: 5). A műtéti minták bruttó vizsgálata azt mutatta, hogy a legtöbb (580/602 [96,4%]) sima, nem figyelemre méltó külső felülettel rendelkezik, míg a torlódást, vérzést, nodularitást, ellaposodást, lötyögést és ödémát 60 (10%), 42 (7%) ), 4 (0,7%), 4 (0,7%), 2 (0,3%), illetve 2 (0,3%) példányt. Az átlagos falvastagság 5,76 ± 0,21 mm volt (95% CI, 5,34–6,18 mm).

A szövettani vizsgálatok azt mutatták, hogy a minták többségének (83,4% [502/602]) submucosalis limfocita és plazmacytás infiltrátuma volt, és így a krónikus gastritis diagnózisát képezték (1. ábra (b)). A második leggyakoribb megállapítás a H. pylori a nyálkahártya felszínén és kriptáiban (22,3% [134/502]), valamint az aktív gyulladás jelei, melyeket a nyálkahártya bélésében vagy annak közelében lévő neutrofilek jelenléte igazol (22,3% [134/502]) az aktív gyomorhurut diagnosztizálására (ábrák 1. c) és d) pont). A legszembetűnőbb, hogy 6 (1%) minta premalignus betegségben szenvedő betegből származik, azaz bélmetapláziában, és gyomor adenokarcinómát 1 (0,17%) mintában azonosítottak (1. táblázat).

4. Megbeszélés

Az elhízással küzdő populációk körében a gasztritisz magas gyakoriságának megfelelően a hisztopatológiai eredmények többségében az LSG után krónikus gasztritisz található. Korábbi tanulmányok azonban azt is kimutatták, hogy legalább néhány esetben LSG-n átesnek olyan klinikailag jelentős kórképek, amelyek megváltoztatását teszik szükségessé a posztoperatív kezelésben [12]. AbdullGaffar és mtsai közelmúltbeli tanulmánya. [22] azt sugallja, hogy a kiválasztott esetekből származó LSG minták szövettani vizsgálata költséghatékonyabb, mint mindegyik mikroszkópos vizsgálata. Azonban a magas gyakorisága H. pylori fertőzés, valamint a premalignus és ritka rosszindulatú esetek azonosítása a jelen és más vizsgálatok alapján azt jelzi, hogy minden minta szövettani vizsgálata indokolt. Ez különösen a szaúdi lakosságra vonatkozik, amely életveszélyes eredményeket állapított meg, amelyek megváltoztatták a beteg kezelését.

5. Következtetések

Javaslom az LSG után szenvedő betegek gyomormintáinak rutinszerű szövettani vizsgálatát elhízás miatt Szaúd-Arábiában, figyelembe véve a H. pylori fertőzés a lakosságban. Felkérjük a kollégákat, hogy tegyék hozzá tapasztalataikat a különböző központokban, hogy nemzeti irányelveket lehessen megfogalmazni az ilyen betegek preoperatív és operatív kezelésének kezelésére és az úgynevezett „váratlan eredmények” hatékony kezelésére.

Összeférhetetlenség

A szerzők kijelentik, hogy nincsenek összeférhetetlenségük.

Köszönetnyilvánítás

A szerző köszönetet mond a King Saud Egyetem Orvostudományi Főiskolának (Orvostudományi Kutatóközpont [CMRC]) támogatásukért.

Hivatkozások

  1. A. M. Prentice: „Az elhízás járványa a fejlődő országokban” International Journal of Epidemiology, köt. 35. sz. 1, 93–99., 2006. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  2. B. A. Swinburn, G. Sacks, K. D. Hall et al., „A globális elhízási járvány: a globális mozgatórugók és a helyi környezetek alakítják” Gerely, köt. 378. sz. 9793, 804–814., 2011. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  3. R. J. Rosenthal és I. S. panel: „Nemzetközi hüvelyes gasztrektómiai szakértői testület konszenzusos nyilatkozata: legjobb gyakorlati irányelvek> 12 000 eset tapasztalatain alapulva” Az elhízás és a kapcsolódó betegségek műtéte, köt. 8. sz. 1, 2012. 8–19. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | 12 000% 20 eset & szerző = R. J. Rosenthal & szerző = I. S. Panel és kiadvány_év = 2012 "target =" _ blank "> Google Tudós
  4. I. Kehagias, S. N. Karamanakos, M. Argentou és F. Kalfarentzos „Laparoszkópos Roux-en-Y gyomor bypass versus laparoszkópos hüvely gastrectomia randomizált klinikai vizsgálata BMI 2-es betegek kezelésében”. Elhízási sebészet, köt. 21. sz. 11, 1650–1656, 2011. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  5. M. Gagner, M. Deitel, A. L. Erickson és R. D. Crosby: „Felmérés a laparoszkópos hüvelyes gasztrektómiáról (LSG) a hüvelyes gyomoreltávolításról szóló negyedik nemzetközi konszenzusos csúcstalálkozón” Elhízási sebészet, köt. 23. sz. 12., 2013–2017., 2013. oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  6. N. Bülbüller, A. Aslaner, O. Z. Öner et al., „Négy különböző módszer összehasonlítása a tűvonal megerősítésében laparoszkópos hüvelyes gasztrektómia során”. International Journal of Clinical and Experimental Medicine, köt. 6. szám 10, p. 985–990, 2013. Megtekintés: Google Scholar
  7. E. E. Frezza: „Laparoszkópos függőleges hüvelyes gasztrektómia kóros elhízás esetén. A választott jövőbeli eljárás? Műtét ma, köt. 37. sz. 4, 275–281., 2007. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  8. M. Rubin, R. T. Yehoshua, M. Stein és mtsai. „Laparoszkópos hüvelyes gasztrektómia minimális morbiditással korán 120 betegesen elhízott betegnél eredményez. Elhízási sebészet, köt. 18. sz. 12, 1567–1570, 2008. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  9. M. El Mouzan, P. Foster, A. Al Herbish et al., „A túlsúly és az elhízás előfordulása szaúdi gyermekeknél és serdülőknél” A szaúdi orvoslás évkönyvei, köt. 30. sz. 3, 203–208, 2010. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  10. M. Badran és I. Laher: „Elhízás arabul beszélő országokban” Journal of Obesity, köt. 2011, cikkazonosító: 686430, 9 oldal, 2011. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  11. H. Buchwald és D. M. Oien, „Metabolikus/bariatrikus sebészet világszerte 2011” Elhízási sebészet, köt. 23. sz. 4, p. 427–436, 2013. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  12. S. Almazeedi, S. Al-Sabah, A. Al-Mulla et al., „Gyomor hisztopatológiák laparoszkópos hüvelyes gasztrektómián áteső betegeknél” Elhízási sebészet, köt. 23. sz. 3, 2013. 314–319. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  13. A. Ahmed: „A hüvelyes gasztrektómia hisztopatológiai spektruma az alkhobari King Fahd Egyetemi Kórházban, Szaúd-Arábiában” Khyber Medical University Journal, köt. 4. sz. 2, 2012. 39–44. Oldal. Megtekintés: Google Scholar
  14. D. H. Akbar és A. T. EltahawyHelicobacter pylori fertőzés egy szaúd-arábiai egyetemi kórházban: prevalencia, diagnosztikai módszerek és endoszkópos leletek összehasonlítása ” Indian Journal of Pathology and Microbiology, köt. 48. sz. 2, 181–185., 2005. Megtekintés: Google Scholar
  15. A. Albawardi, S. Almarzooqi és F. C. Torab: „Helicobacter pylori in sleeve gastrectomies: prevalence and rate of komplikációk” International Journal of Clinical and Experimental Medicine, köt. 6. szám 2, 140–143., 2013. Megtekintés: Google Scholar
  16. M. A. Khan és H. O. Ghazi,Helicobacter pylori tünetmentes egyének fertőzése Makkahban, Szaúd-Arábiában. ” A Pakisztáni Orvosi Szövetség folyóirata, köt. 57. sz. 3, 2007. 114–117. Megtekintés: Google Scholar
  17. M. Gündoğan, N. Çalli Demirkan, K. Tekin és H. Aybek: „A gyomor hisztopatológiai leletei és a ghrelin expressziója kóros elhízásban morbid/Obezitede gastrik histopatolojik bulgular ve ghrelin ekspresyonu”. Török Patoloji Dergisi, köt. 29. sz. 1, 2013. 19–26. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  18. P. W. Raess, M. Baird-Howell, R. Aggarwal, N. N. Williams és E. E. Furth: „A függőleges hüvelyes gasztrektómiás mintákban nagy gyakorisággal fordulnak elő váratlan hisztopatológiai leletek, amelyek további klinikai kezelést igényelnek”. Az elhízás és a kapcsolódó betegségek műtéte, köt. 11. sz. 5, 1020–1023, 2015. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  19. B. Clapp: „A hüvelyes gasztrektómia reszektált mintájának hisztopatológiai eredményei” A Laparoendoszkópos Sebészek Társaságának folyóirata, köt. 19. szám 1. cikk, 2015. e2013.00259. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  20. C. Behrens, B. Q. Tang és B. J. Amson: „Egy kanadai laparoszkópos hüvelyes gasztrektómiai tapasztalat korai eredményei” Canadian Journal of Surgery, köt. 54. sz. 2, 2011. o. 138–143. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  21. T. R. Onzi, A. J. d’Acampora, F. M. de Araújo et al., „Gastric histopathology in laparoscopic sleeve gastrectomy: pre- and post -operative salīdzatás” Elhízási sebészet, köt. 24. sz. 3, 371–376., 2014. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  22. B. AbdullGaffar, L. Raman, A. Khamas és F. AlBadri: "Fel kellene-e hagynunk a rutinszerű mikroszkópos vizsgálatot bariatrikus hüvelyes gasztrektómiai mintákon?" Elhízási sebészet, köt. 26. sz. 1, 2016. 105–110. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas