Étkezési rendellenességek az étkezési szokásokkal kapcsolatban a romániai gyógyszerészhallgatók körében

Magdalena Iorga

1 Magatartástudományi Tanszék, Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem, Iasi „Grigore T. Popa”, Iasi 700115, Románia; [email protected]

Isabela Manole

2 Gyógyszerésztudományi Kar, Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem, Iasi „Grigore T. Popa”, Iasi 700115, Románia; moc.liamg@0920allebasi

Lavinia Pop

3 Táplálkozás és dietetika, Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem, Iasi „Grigore T. Popa”, Iasi 700117, Románia; moc.oohay@58icivopopanaiad

Iulia-Diana Muraru

1 Magatartástudományi Tanszék, Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem, Iasi „Grigore T. Popa”, Iasi 700115, Románia; [email protected]

Florin-Dumitru Petrariu

4 Preventív Orvostudományi és Interdiszciplinaritási Tanszék, Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem, Iasi „Grigore T. Popa”, Iasi 700115, Románia; moc.liam@uirartepf

Absztrakt

Az egyetemi hallgatók étkezési szokásainak megváltozása személyes, társadalmi, oktatási vagy vallási tényezőknek köszönhető. Az étkezési szokások és az étkezési rendellenességek közötti kapcsolat az egyetemisták körében kevésbé ismert Romániában. Anyag és módszerek: Kilencvenegy gyógyszerészhallgatót (nők 91,21% -át) vontak be a kutatásba. Társadalmi-demográfiai, antropometriai, orvosi és pszichológiai adatokat gyűjtöttek. Az étrendi önbevallási szokásokat regisztrálták. Az adatok elemzését az SPSS, v23 alkalmazásával végeztük. Eredmények: Összesen a hallgatók 69,2% -ának volt normális súlya, 64,84% -uk inkább ebédelt, 23,08% -uk pedig éjszakánként étkezik. Az alanyok többsége (95,6%) kijelentette, hogy naponta eszik harapnivalót. A hallgatók több mint egyharmada fogyókúra miatt fogyókúrát tart. A fiatalabb hallgatók általában több főétkezést fogyasztanak hetente, többet nassolnak, és később reggelente kelés után étkeznek. A nagy testelégedetlenséggel küzdő alanyok általában kevesebb főétkezést fogyasztottak (r = −0,265, p = 0,011), és kihagyták a reggelit (−0,235, p = 0,025) és a vacsorákat (r = −0,303, p Kulcsszavak: gyógyszerészhallgató, diétás szokások, étkezési rendellenességek, étvágytalanság, bulimia, BMI

1. Bemutatkozás

Egyetemi tanulmányaik során a hallgatók megváltoztatják étkezési szokásaikat, és számos tényezőt megállapítottak ezért: helyváltoztatás, életmód (otthoni ételek átugrása), az iskolai beosztás tiszteletben tartása (növekvő harapnivalók és étkezések kihagyása), könnyű hozzáférést biztosít a gyorsétteremhez (az egyetemi campusok gyorséttermet biztosítanak a hallgatóknak), az önigazgatásra alkalmas ízletes ételeket (a hallgatók hajlamosak az előnyben részesített ételeket fogyasztani), a költségek korlátozásával és az étel könnyen megtalálhatók stb. [1, 2,3,4,5].

A táplálkozási szokások fennmaradása időben nem korlátozott. Ezeket az étkezési szokásokat az évek során stabilnak találták, ezért az egészséges táplálkozási magatartás kialakítása a tanévekben fontos mind a testi, mind a mentális egészség szempontjából. A diákokat kiszolgáltatott csoportnak tekintették, mivel hosszú ideig nem tudnak megfelelni az étrendi követelményeknek. A stressz, a rossz étkezési szokások vagy a rosszabb étkezési szokások alacsonyabb pontszámokat regisztráltak a hallgatók körében az általános népességhez viszonyítva. Tanulmányok kimutatták, hogy az orvostanhallgatók kevésbé egészséges magatartást tanúsítanak, vagy egészségtelenebb ételeket fogyasztanak a nem orvostanhallgatókhoz képest [6,7].

Az egészségtelen ételek magas krónikussal járnak együtt, mint például az elhízás és a szív- és érrendszeri betegségek, mind az általános lakosság, mind a hallgatók körében. Egyes tanulmányok rámutattak, hogy az elmúlt húsz évben megnőtt az elhízás aránya az egyetemisták körében; a diákok a gólya évek óta kezdenek hízni, és ez a folyamat a felnőtt élet során lelassul, de még mindig növekszik [8,9,10]. Az orvostanhallgatók körében regisztrált elhízás és túlsúly aránya szorosan összefüggött bizonyos étrendi magatartásokkal, például: a reggeli elhagyása, a gyakori gyorsétterem és az alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztás, vagy az egészségtelen élelmiszerekhez és szénhidrátokhoz való könnyű hozzáférés az élelmiszerautomatákból vagy a kényelmes gyorséttermekből [11]., 12,13,14,15].

Ezen okok mellett az étkezési szokások társadalmi-kulturális okokkal is összefüggenek. A nyugati kultúrák hajlamosabbak elfogadni és elősegíteni a soványságot a keleti országokkal összehasonlítva. Tanulmányok rámutattak a média hatására az ideális súlyra és arra, hogy az ideális modellek hogyan befolyásolják a test önképét, és arra is, hogy a test ideális súlya szorosan összefügg a kulturális ideál modellel. Ezért azokban a kultúrákban, ahol a soványság elfogadottabb, hajlamosabbak az étkezési rendellenességek, mint például az étvágytalanság és a bulimia, magas aránya.

A külföldön tanuló hallgatók táplálkozási szokásainak megváltoztatásával kapcsolatos másik szempont az akkulturatív stressz. Az egyik stresszt okozó tényező képtelenség megtalálni a kedvenc ételeit, az általuk preferált ételeket vagy az általuk használt összetevőket. Az étrendi akkulturáció extra szorongató tényező, amely befolyásolhatja a hallgató életét [16,17,18].

Romániában nincs egy másik tanulmány, amely az étkezési rendellenességek és az étkezési szokások kapcsolatát vizsgálná a gyógyszerész hallgatók körében. A tanulmány célja az volt, hogy értékelje az étkezési rendellenességek jelenlétét a román gyógyszerészhallgatók körében, valamint kapcsolatukat az étkezési szokások mintáival.

2. Anyagok és módszerek

2.1. Tanulmányterv és résztvevők

Összesen 91 hallgató vett részt a jelen kutatásban. A vizsgálat idején az összes résztvevőt beiratkozták a romániai Jászvásárhelyi „Grigore T. Popa” Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem Gyógyszerésztudományi Karára mind a tanulmányi öt évből. Összesen a regisztrált gyógyszerészhallgatók száma 700 volt, tehát a vizsgált alanyok a megcélzott népesség csaknem 10% -át képviselték.

A hallgatók önként vettek részt a kutatásban. A résztvevőket tájékoztatták a vizsgálat céljáról, és kezdettől fogva tájékoztatták őket arról, hogy bármikor, büntetés nélkül kivonulhatnak a vizsgálatból. A felmérés kitöltése körülbelül 25 percet vett igénybe.

Összesen 120 kérdőívet osztottak ki közvetlenül a nyomozók. A 115 visszaküldött dokumentumból (96% -os válaszadási aránnyal) 91-et vettek figyelembe a kutatás során. A részvételi hajlandóságot felvételi kritériumnak tekintették. A kizárási kritériumok a következők voltak: a dokumentumokat nem töltötték ki teljesen, vagy a kért határidő lejárta után küldték vissza őket.

2.2. Kérdőívek

Létrehoztak egy kombinált kérdőívet, amely szocio-demográfiai, orvosi, antropometriai és pszichológiai adatokat tartalmaz.

2.2.1. Társadalmi-demográfiai adatok

Mivel ez a tanulmány az első, amely az étkezési szokásokra és a betegségekre összpontosít a romániai gyógyszerészhallgatók körében, az életkor, a nem (férfi/nő), a környezet (vidéki/városi) és a tanulmányi év (egy-öt) információt regisztrálták ezt a keresztmetszeti vizsgálatot.

2.2.2. Antropometriai és orvosi adatok

Olyan információkat is regisztráltak, mint a súly, a súly, a testtömeg-indexek (BMI) és a krónikus betegség fennállása. A magasság- és súlyadatokat Quetelet BDI-vé alakították át, és az értéket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai lakosságra vonatkozó normáinak felhasználásával vették figyelembe: a BMI 2-t alsúlyosnak, 18,5–24,9 kg/m 2 -nek, a normál tartománynak, 25,0–29,9 kg-nak./m 2 elhízás előtt, 30–34,9 kg/m 2 elhízott I. osztályban, 35,0–39,9 kg/m 2 elhízott II. osztályban és ≥ 40 kg/m 2 elhízott III. osztályban [10].

Ezenkívül egy kérdéssel foglalkoztak annak megállapítása érdekében, hogy a hallgatók elégedettek-e a testsúlyukkal, és kijelentették, hogy diétát használtak-e súlyuk csökkentése érdekében. Információkat gyűjtöttek krónikus betegségről vagy orvosi kezelésről is.

2.2.3. Étrendi adatok

A tanulmány a zöldségek, gyümölcsök, snackek vagy gyorséttermek fogyasztásával kapcsolatos információk összegyűjtésére is összpontosított. Az étrendi adatok kiválasztása azért történt, hogy tiszteletben tartsák a vallást és annak gyakorlata által előírt korlátozásokat is.

2.2.4. Az egészséggel kapcsolatos magatartások

Különleges elemeket állítottak össze az alvással kapcsolatos problémák (az alvási órák száma), a heti reggelik, ebédek vagy vacsorák, az előnyben részesített étkezés, az ételek felszolgálása, az étkezés elhagyására való hajlam, az éjszakai étkezés és böjtölés.

2.2.5. Táplálkozási zavarok

Az étkezési rendellenességekre utaló pszichológiai problémákat Eating Disorder Inventory (EDI) segítségével értékelték. Az eredeti eszközt Gamer [19] tervezte az étkezési rendellenességek azonosítására, és mind a kutatásban, mind a klinikai gyakorlatban széles körben használják az evészavarral kapcsolatos tünetek és pszichológiai jellemzők szűrésére.

Jelen tanulmányhoz EDI-3, román formát [20] használtunk. A 91 elem a következő szempontokat vizsgálja: három skála kapcsolódik az étkezési rendellenességekhez (vékonyság iránti vágy - DT, bulimia - B és a test elégedetlensége - BD), kilenc pedig az evészavarokkal (alacsony önértékelés) szoros kapcsolatban álló általános pszichológiai skála. - LSE, személyes elidegenedés - PA, interperszonális bizonytalanság - II, interperszonális elidegenedés - IA, interoceptív hiányok - ID, érzelmi diszreguláció - ED, perfekcionizmus - P, aszketizmus - AS és érettségi félelmek - MF).

A 6 pontos skála az EDI-3 tételeinek válaszlehetőségeit mutatja, a mindig és a soha közötti tartományban. A hangszernek 25 megfordított eleme van. Ebben az esetben a kódolást is megfordítjuk. Minden elemre kötelező választ választani, és az egyéneknek el kell dönteniük, melyik felel meg a legjobban. Az egyes alskálák pontszámát az adott skála összes pontszámának összegzésével kapjuk.

Az EDI-3 nem az étkezési rendellenességek diagnosztizálására szolgáló leltár, hanem az evési rendellenességek kialakulásához és fenntartásához kapcsolódó tünetek felmérésére szolgáló eszköz. Az első három skálán elért magas pontszámok összefüggenek az étkezési rendellenességek kialakulásának magas kockázatával. A másik kilenc skála figyelembe veszi az étkezési rendellenességek alakulása és tartóssága szempontjából fontos pszichológiai szempontokat.

Az EDI-3 román népességen történő adaptálásához és validálásához a romániai 41 megye közül hat általános lakosságból származó személyeket és étkezési rendellenességekkel diagnosztizált személyeket használtak fel. Az alskála legnagyobb részében nem volt szignifikáns különbség a férfi és a női résztvevők között (más tanulmányokkal összhangban), két kivételtől eltekintve: a soványság iránti törekvés és a test elégedetlensége, a nők ezen a skálán a férfiaknál magasabb pontszámot értek el.

Asztal 1

Szociodemográfiai, antropometriai és orvosi adatok.