Francia ételcímkék: só, zsír, cukor, vita

Párizs lendületet ad a színkódolt táplálkozási címkék számára, amelyekkel a mediterrán országok évek óta elleneznek.

francia

Franciaország készen áll arra, hogy potenciális forradalmat indítson el az európai élelmiszerpolitikában azáltal, hogy kipróbálja a színkódolt tápértékjelöléseket, amelyek felháborodást váltottak ki az élelmiszeripar egyes részeiben.

A nagy kísérlet hétfőn kezdődik, amikor az egészségügyi minisztérium négy különböző színkódoló rendszert vezet be a csomagoláson az elhízás visszaszorítása érdekében. Franciaország lépése megsemmisíti minden reményét, hogy megpróbálja megőrizni a közös élelmiszer-címkézési rendszert az EU-ban, és fel fogja ingerelni az élelmiszer-ipari vállalkozásokat és a mediterrán országokat, amelyek attól tartanak, hogy a vakító vörös figyelmeztető szimbólumok megbélyegzik a sajtokat és az olívaolajokat.

A lobbisták és a döntéshozók az Egyesült Királyságban lecsaptak arra, hogy 2013-ban bevezették az úgynevezett közlekedési lámpák címkéit, ám a Brexit után most Franciaország állítja elő Európa pályáját. A színkódolás polarizál, mert a piros vagy borostyánszínű címkék azonnali, grafikus figyelmeztetést adnak a vásárlóknak, hogy egy termék sokkal sósabb, zsírosabb vagy cukrosabb, mint azt elképzelték.

A címkék emészthetőbbé teszik az összetett táplálkozási információkat, de az Európai Bizottság visszatartotta a beavatkozást egy ilyen kényes szakpolitikai területen, bár végső soron felelős a címkézésért. Hivatalosan még nem hagyta jóvá a brit jelzőlámpák címkéit, így most Franciaországra - egy olyan országra hárul, amelynek Brüsszel szinte soha nem mond ellent - kényszeríteni a kérdést.

"Amikor egyszerűsíted a dolgokat, vannak nyertesek és vesztesek" - mondta Alberto Alemanno, az élelmiszerpolitikával foglalkozó jogi professzor. "Az ipar úgy véli, hogy egyes termékeik elveszhetnek."

A Bizottság elmélyítette a fogyasztói kérdéseket, ahol attól tart, hogy ezt paternalisztikusnak lehetne felfogni. Brüsszel még mindig érzi 2013-ban az egyik legsúlyosabb PR-katasztrófáját: amikor megpróbálta szabályozni az olívaolajos üvegeket az éttermekben, szinte egyetemes csúfolódásként.

A közlekedési lámpák címkéi már aknamezőnek bizonyultak.

Kilencvenegy európai parlamenti képviselő kilőtt egy szalvétát augusztusban, amikor arra kérték a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot a brit rendszerről, egy tanulmányra hivatkozva, amely azt mutatja, hogy a parmai sonka, a Parmigiano Reggiano és a Brie értékesítése csökken az Egyesült Királyság szupermarketeiben. Az ipar egyik legfőbb gondja az volt, hogy az egészséges, de zsíros ételek, például a dió és a hal piros címkét kapjanak.

Paolo De Castro, az egyik európai parlamenti képviselő, egykori olasz mezőgazdasági miniszter a POLITICO-nak elmondta, hogy reméli, hogy a Bizottságra gyakorolt ​​parlamenti nyomás Franciaországot és más, hasonló rendszereket kigondoló országokat megállásra és gondolkodásra készteti. "Piros lámpát fogsz vetni a csodálatos sajtra és az olívaolajra, ami egészséges étel ... Nem hiszem, hogy az Egyesült Királyság megtaníthatna minket arra, hogyan kell címkézni az információkat."

Francia ételharcok

A francia kormány 2015 decemberében elfogadta az egészségügyi reformcsomagot, amely kötelezettségvállalást tartalmazott az egészségesebb étrend támogatására.

"Úgy döntöttünk, hogy elkészítünk egy logót, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy egy szempillantás alatt megértsék a termék tápértékét" - mondta Marisol Touraine francia egészségügyi miniszter a Le Parisiennek májusban. "A reflex kiváltása a cél: vásárlás előtt megnézem a logót."

A minisztérium kutatói tesztelik az Egyesült Királyság jelzőlámpás címkéinek másolatát, valamint a Francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (INSERM) által tervezett, még könnyebben érthető színkódos címkéket.

A francia kiskereskedők is felajánlották preferált címkézési rendszerüket. Kevésbé intuitív színskálája van, zöldtől kékig, borostyánig és liláig. Az élelmiszeripari csoportok olyan címkét javasoltak, amely egyáltalán nem tartalmaz színváltozatot.

A négy közül egy címkézési séma kiválasztása ellentmondásokban és intrikákban rejlik.

Az INSERM igazgató, Yves Lévy, aki a címkézési kísérletek irányítóbizottságát vezette, júliusban magyarázat nélkül lemondott. A Le Monde vizsgálata során kiderült, hogy a címkézési vizsgálatokban részt vevő néhány tudós nem közölte a kormányral az élelmiszer-multinacionális vállalatokkal, köztük a Danone-nal és a Nestlével való kapcsolatát. Az újság arról is beszámolt, hogy három tudós áprilisban lemondott kollégáinak állítólagos összeférhetetlensége miatt, és mert a vizsgálat módszertanát elfogultnak vélték.

Touraine maga is elismerte, hogy a folyamatot erősen lobbizták, de rámutatott, hogy a Francia Élelmiszerügyi, Környezetvédelmi és Munkaegészségügyi és Munkaügyi Ügynökség minden címkét megtisztított, és hogy az ipar nyomása nem akadályozta meg a tisztességes végeredményt.

Olivier Andrault, a Que Choisir francia fogyasztói szervezet élelmezésért felelős tisztje elmondta, hogy előrelépés, hogy az ipari csoportok még a színkóddal ellátott címkéket is fontolgatják.

Elmondta, hogy annak ellenére, hogy aggodalmak voltak a színskála a kiskereskedők címkéjén "nem volt teljesen logikus", téves volt azt gondolni, hogy a változás az ipar hozzájárulása nélkül lehetséges.

Az EU élelmiszer-címkézési szabályai, amelyek lehetővé teszik az országok számára, hogy ösztönözzék a vizuális címkéket, feltéve, hogy azok nem károsítják a kereskedelmet, tudományon alapulnak és önkéntesek - Andrault szerint azok a feltételek Brüsszelben zajló „heves lobbizásnak” köszönhetők, amikor azokat kidolgozták.

Ez elengedhetetlenné teszi az üzleti támogatást az új címkézési rendszerek sikeréhez, miközben a nemzeti kormányoknak kevés mozgástere marad - tette hozzá.

Könnyek és úttörők

Nagy-Britannia felfedezte, hogy az élelmiszer-címkék hogyan tesztelhetik a határértékeket.

Önkéntes jelzőlámpás címkéi a közegészségügyi kampányosok slágerét érték el. A kormány sürgetésére számos nagy szupermarket és élelmiszer-gyártó is bejelentkezett.

A rendszer azonban heves ellenállást váltott ki. Dirk Jacobs, a FoodDrinkEurope brüsszeli élelmiszerlobbi fogyasztói tájékoztatási igazgatója szerint az ipar szeretné elkerülni az uniós címkézési szabályok széthúzását. Hozzátette, hogy az élelmiszeripari vállalkozások támogatják az egyértelmű címkéket, amennyiben azok nem olyan egyszerűek, hogy megtévesztőek legyenek. "Nem szabad lebecsülnünk a fogyasztókat" - mondta.

2014-ben a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az Egyesült Királyság ellen, kérve, hogy válaszoljon ezekre az aggodalmakra. A Bizottság egyik tisztviselője elmondta, hogy Brüsszelnek biztosítania kell a rendszer megőrzését az egységes piacon, miközben „arányos marad a kitűzött céllal”.

Olaszország kezdettől fogva ellenezte Nagy-Britannia közlekedési lámpáinak címkéit. Az EU mezőgazdasági minisztereinek márciusi találkozója után Maurizio Martina olasz mezőgazdasági miniszter azt panaszolta, hogy az Egyesült Királyság igazságtalanul bünteti a mediterrán alapanyagokat.

A Bizottság 2017 decemberéig jelentést nyújt be a Tanácsnak és a Parlamentnek a „vizuális címkézés” rendszereinek hatásairól, de a törvényességről addig nem várható határozott döntés.

Ugyanezen a találkozón az ország egy hat szövetségesből álló csoportot - Ciprust, Görögországot, Portugáliát, Romániát, Szlovéniát és Spanyolországot - koordinálta, hogy nyomást gyakoroljon a Bizottságra, hogy tárja fel, milyen intézkedéseket fog folytatni.

A Bizottság tisztviselője a POLITICO-nak elmondta: „a jogsértés továbbra is nyitott, és nem tudunk spekulálni a lehetséges további lépések ütemezésével vagy tartalmával kapcsolatban”

"Ha a Bizottság komolyan gondolja az uniós polgárok számára történő teljesítést, akkor tudomásul kell vennie az ilyen eszközök előnyeit, és törekednie kell arra, hogy Európa-szerte alkalmazzák őket" - mondta Pauline Constant, az Európai Fogyasztói Szervezet élelmiszer-szóvivője.

A Bizottság 2017 decemberéig jelentést nyújt be a Tanácsnak és a Parlamentnek a „vizuális címkézés” rendszereinek hatásairól, de a törvényességről addig nem várható határozott döntés.

Andrault szerinte a Bizottságnak engedélyeznie kell a lámpákra vonatkozó címkéket: „Ha elolvassa a rendeletet, akkor az egyértelmű” - mondta.

Pete Martin, az Ashbury Labeling, a címkézéssel foglalkozó brit cég szabályozási ügyekért felelős igazgatója szintén úgy gondolta, hogy az uniós szabályok egyértelműen engedélyezik a közlekedési lámpák címkéit. Ennek ellenére azt mondta, hogy Nagy-Britannia közelgő távozása az EU-ból azt jelenti, hogy a figyelem máshova fog változni.

"Valószínűleg Franciaország felé fordulnak" - mondta, hozzátéve, hogy az ország címkézési rendszere kevesebb tollat ​​fodrozna, mert a francia fogyasztók "valószínűleg jobban tudják, hogy a sajt magas zsírtartalmú".

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az olaszok, britek, franciák, németek és magyarok nagy többsége támogatja a jelzőlámpák címkéit, Constant pedig az Európai Fogyasztói Szervezettől azt remélte, hogy Franciaország lépése tapadást eredményez.

"Úgy tűnik, hogy néhány tagállam meg akarja törni az EU címkézési helyzetét" - mondta. "Reméljük, hogy hullámzó hatása lesz, és mások is követni fogják."