Roux-en-Y gyomor bypass

Tudjon meg többet a Roux-en-Y gyomor-bypassról az alábbi linkekkel.

Indítsa el a filmet
Információ a beteg számára
Nyomtatott verzió

A Roux-en-Y gyomor bypass (RYGB), amelyet egyszerűen „gyomor bypassnak” neveznek, világszerte az egyik legnépszerűbb bariatrikus eljárás, és régóta a bariatrikus műtétek „arany standardjának” tekintik. A gyomor megkerüléséről először 1967-ben számoltak be, és évtizedekig nyílt műtétként hajtották végre. Ma azonban szinte teljes egészében a laparoszkópos (kulcslyuk) megközelítés hajtja végre.

Az operatív eljárás (1. ábra) magában foglalja a kapcsokat, amelyek a gyomrot két kamrára osztják. A felső kamra táplálékot kap, és nagyon kicsi, körülbelül 30 cm3. Az alsó kamra „megkerülve” van, és nem kap ételt. A vékonybél fel van osztva, és az egyik vége összekapcsolódik („anasztomózissal”) a tasakhoz. A második kapcsolat („anastomosis”) létrejön a leválasztott gyomor és a duodenum és a vékonybél összekapcsolására. Ez a kapcsolat lehetővé teszi, hogy az emésztőrendszer folyadékai megfeleljenek a bevitt ételnek, lehetővé téve a tápanyagok lebontását és felszívódását. A két csatlakozás közötti távolság a sebész preferenciája szerint változhat, de általában 50-150 cm.

Az eljárás befejezése után az élelmiszer közvetlenül a vékonybélbe jut a vékonybélbe anélkül, hogy áthaladna a gyomor, a nyombél és a felső vékonybél (jejunum) alsó részén (ábra).

Úgy gondolják, hogy ez a gyomor bypass többféle módon segíti az elhízott embereket a fogyásban. A kis tasak korlátozza az elfogyasztható ételek mennyiségét. A vékonybél és a gyomortáska közötti kapcsolat újból átirányítja az élelmiszerek átjutását a vékonybélbe. Mivel az étel nem megy át a gyomor és a nyombél megkerült részén, metabolikus és hormonális változások vannak, amelyek csökkent étvágyhoz és fokozott teltségérzethez vezetnek.

A bypass műtétet követően a betegek teljes testtömegük körülbelül egyharmadára számíthatnak. A testsúlycsökkenésre gyakorolt maximális hatás általában az első két évben figyelhető meg. Jellemzően van némi súlyvisszanyerés, de a legtöbb tanulmány azt sugallja, hogy a legtöbb beteg 10 év után 25% körüli súlycsökkenést tart fenn.

A súlycsökkenés mellett számos elhízással kapcsolatos betegség jellemzően javulni fog a műtét után. Ezek közé tartozik a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dyslipidaemia, a metabolikus szindróma, a zsíros májbetegség és az elzáródott alvási apnoe. Valójában a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek több mint 50% -a normalizálja vércukorszintjét, és vagy kiiktatja az összes antidiabetikus gyógyszerét, vagy jelentősen kevesebb gyógyszert igényel.

Azokban a központokban, amelyek évente nagyszámú bariatrikus eljárást végeznek, a posztoperatív szövődmények kockázata alacsony. A műtéttől való halál halálának kockázata kevesebb, mint 0,2%, a súlyos szövődmények, például vérzés, fertőzések és tromboembólia kockázata pedig kevesebb, mint 5%. A gyomor bypass műtét jelenleg ugyanolyan biztonságos, mint az epehólyag műtét.

A gyomor bypass eljárás azonban jelentős vitamin- és ásványianyag-hiányt eredményezhet, beleértve a vasat, a B12-vitamint, a B1-vitamint, a kalciumot, a cinket, a D-vitamint és a folátot. Ezért, mint minden bariatrikus eljárásnál, a gyomor bypasson átesett betegeknél egész életen át tartó megfigyelésre, valamint vitamin- és ásványianyag-kiegészítőkre van szükség.

Az elhízás és anyagcsere-rendellenességek sebészetével foglalkozó nemzetközi szövetség (IFSO) 24. világkongresszusa