Könyvespolc

NCBI könyvespolc. A Nemzeti Orvostudományi Könyvtár, az Országos Egészségügyi Intézetek szolgáltatása.

háttér

Irányelv: Vas pótlás szülés utáni nőknél. Genf: Egészségügyi Világszervezet; 2016.

Irányelv: Vas pótlás szülés utáni nőknél.

A vérszegénység olyan állapot, amelyben túl kevés a vörösvérsejtek által hordozott hemoglobin, ezáltal csökken a vér azon képessége, hogy elegendő oxigént szállítson a fiziológiai szükségletek kielégítésére. A vérszegénységnek számos oka lehet, beleértve a vérveszteséget, a vashiányt és egyéb mikrotápanyag-hiányokat (pl. A-vitamin, folát, B12-vitamin és riboflavin), örökletes hemoglobin-rendellenességeket (pl. Sarlósejtes betegség és thalassaemiák), parazitafertőzéseket és egyéb akut és gyulladást okozó krónikus fertőzések (4). A vashiány gyakran vérszegénység előtt jelentkezik, és a táplálkozási vérszegénység egyik leggyakoribb formájának tekintik.

A terhességhez képest az anya vashiánya általában csökken a szülés utáni időszakban, amelyet a szülés után közvetlenül kezdődő időszakként határoznak meg az azt követő 6 hét során (8). Ez az időszak azonban arra szolgálhat, hogy helyreállítsa a terhesség és a szülés során elvesztett vasat. Az anyai vasraktárakat nem használják fel az anyatej termelésére, mivel nagyon kevés vas ürül ki az anyatejjel (9, 10). Mindazonáltal a szülés utáni vérszegénység egyik legerősebb előrejelzője a terhesség alatti vérszegénység, mivel a vasraktárak általában a szülés után néhány hónapig alacsonyak maradnak, különösen, ha a szülés során jelentős vérveszteség tapasztalható, és további vas nem fogyasztható elegendő mennyiségben (11– 13.) Világszerte korlátozott adatok állnak rendelkezésre a szülés utáni vérszegénység prevalenciájáról. A magas jövedelmű országokban végzett vizsgálatok szerint a szülés utáni nők 10–30% -a vérszegény volt (8, 11, 14–16). A reproduktív korú nők és a terhes nők nagyobb adatállománya azt sugallja, hogy az anaemia világszerte gyakori probléma (17, 18), és a szülés utáni nőknél az anaemia előfordulása magasabb lehet az alacsony és közepes jövedelmű országokban, mint a közzétett a magas jövedelmű országokban a szülés utáni nők adatai.

A szülés utáni vashiány és vérszegénység hosszú távon egészségügyi következményekkel járhat az anya és a csecsemő számára. A szüléskor és a szülés után alacsony vaskészlettel rendelkező anyák fáradtságot, megváltozott kogníciót és depressziós tüneteket tapasztalhatnak (19). Az anya érzelmi és kognitív működésének ezek a változásai viszont befolyásolhatják a csecsemővel folytatott interakcióit, és negatívan befolyásolhatják a csecsemő viselkedését és fejlődését (20). Ha a vaskészletek a szülés után nem állnak helyre, a szülés utáni vashiány és vérszegénység negatív következményei a reproduktív ciklus más szakaszaiban is folytatódhatnak, különösen azokon a területeken, ahol magas a vérszegénység előfordulása, és azoknál a nőknél, akik biológiailag kevéssé fogyaszthatók. vas és akiknek rövid a terhesség közötti intervallumuk (kevesebb, mint 18 hónap); ez továbbra is káros anyai és csecsemőkimeneteket eredményezhet (21–24).