Húgysav

A húgysav (UA) a purin anyagcseréjének természetesen előforduló terméke, és erős peroxinitrit-eltávolító anyagként ismert (nitrogén-oxid és szuperoxid gyökök terméke).

áttekintés ScienceDirect témákról

Kapcsolódó kifejezések:

  • Magas vérnyomás
  • Xantin-oxididáz
  • Allopurinol
  • Enzimek
  • Antioxidánsok
  • Xantin
  • Kreatinin
  • Fehérje
  • Purin
  • Urate

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Antioxidánsok és az életkorral összefüggő makula degeneráció

Húgysav

A húgysav fontos fiziológiai antioxidáns a teljes antioxidatív plazmakapacitásban. A szabad gyökök hatására a húgysav oxidatív módon lebomlik allantoinné. Javasoljuk, hogy az allantoin/húgysav koncentrációk aránya felhasználható a szabad gyökök reakcióinak intenzitásának becslésére. A húgysav kétféle módon mutat antioxidáns tulajdonságokat:

Redukálja és semlegesíti a szabad gyökök köztitermékeit molekuláris termékekké. Ebben a reakcióban a húgysav allantoinné oxidálódik.

Stabil komplexet képez átmenetifém-ionokkal, különösen vasal (urat-Fe 3 + komplex), és ezáltal jelentősen csökkenti ezeknek a fémeknek az oxidatív potenciálját. A vas és kooperatív ionok stabil komplexekben való megkötésével elkerülhető a húgysav oxidációja allantoinné. 72

Korábbi epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy pozitív összefüggés volt a húgysav szérumkoncentrációja és a különféle betegségek, például esszenciális magas vérnyomás, metabolikus szindróma, diabetes mellitus stb. Kialakulása között, de eddig nem voltak adatok arról, hogy az öregedés hogyan és hogyan befolyásolta a szérum húgysavszintjét. Subramani és mtsai. 73 az AMD neovaszkuláris formájú (exudatív AMD) betegeknél magasabb szérum húgysavszintet jelentett a kontroll csoporthoz és a földrajzi atrófiához viszonyítva, bár az AMD-s betegek teljes csoportjában a húgysav átlagos értéke nem jelentősen eltér a kontrollcsoport átlagértékeitől.

Mahryar és mtsai. 74 azt sugallják, hogy a húgysav a testfolyadékok természetes természetes antioxidánsa, és az antioxidáns koncentrációjának ingadozása befolyásolhatja a retina romlását és az AMD kialakulását. Horwath-Winter et al. 75 megállapította, hogy a húgysav koncentrációja a vizes humorban kétszer-háromszor alacsonyabb volt a szérumhoz képest. E szerző szerint a húgysav értékek jelentősen csökkentek a betegség folyamán. Ez a tanulmány kimutatta, hogy a húgysav koncentrációja mindhárom rekeszben szignifikánsan alacsonyabb volt a nőknél, mint a férfiaknál, és a húgysav (mint antioxidáns) részvétele a teljes antioxidáns státusban (TAS) a könnyekben 38%, a vizes humorban 10%. és 37% a szérumban.

106 AMD-s beteg és 87 idős, egyeztetett kontrollalany csoportjában Colak és mtsai. 76 azt mutatta, hogy a nonenzimatikus antioxidáns paraméterek (húgysav és albumin) értékei szignifikánsan különböznek a vizsgált csoportok között. Az AMD-ben szignifikánsan alacsonyabb albumin értékeket értek el a kontrollokhoz képest, mind az AMD korai, mind exudatív formájában. Az exudatív AMD csoportban alacsonyabb albumin értékeket regisztráltak a korai formához képest. A húgysav értékek szintén szignifikánsan alacsonyabbak voltak mindkét tesztelt alcsoportban a kontroll csoporthoz képest; azonban az AMD-betegek két alcsoportja között nem volt szignifikáns különbség. Ugyanebben a tanulmányban a szerzők kimutatták, hogy a húgysav értékek szorosan összefüggenek az AMD előrehaladott-exudatív formájának előfordulásával, az albumin értékekkel együtt.

Vese-Fanconi-szindróma, fogbetegség és Bartter-szindróma

2.8 Uricosuria és hypouricemia

A húgysav (MW = 126 D) az emberek purin anyagcseréjének végterméke. A glomerulusokból leszűrjük, és a húgysav 90–95% -a újból felszívódik a PT-kben. Az uricuria gyakran jelen van az FS-ben, ami másodlagos hypouricémiához vezet (14 A húgysav maradék apikális felvételét a szerves anion transzporter (OAT) 4 és az OAT10 közvetíti. 15,16 URAT 1 a PT sejtek luminális membránján található. A GLUT9 két izoforma; a hosszú izoform (GLUT9L) bazolaterális membránban, a rövid izoform (GLUT9S) pedig a PT-sejtek luminalis membránjában expresszálódik. a PT sejtektől a szövetekig. Ezeket a húgysav transzportereket az FS zavarja. A húgysav fontos antioxidáns az emberekben: a vérplazma antioxidáns kapacitásának több mint fele a húgysavból származik.

Renal Fanconi-szindróma, Dent-kór és Bartter-szindróma

Olivier Devuyst, Takashi Igarashi, a csontbiológia és a csontváz betegség genetikája, 2013

Uricosuria és hypouricemia

A húgysav (MW = 126 D) az emberek purin anyagcseréjének végterméke. A glomerulusokból leszűrjük, és a húgysav 90–95% -a visszaszívódik a proximális tubulusokban. Az uricuria a FS-ben gyakran jelen van, ami másodlagos hypouricémiához vezet (10 URAT 1 a proximális tubulus sejtek luminalis membránján található. A GLUT9 két izoformával rendelkezik; a hosszú izoform (GLUT9L) a bazolaterális membránban, a rövid izoform (GLUT9S) pedig ) a proximális tubulus sejtek luminalis membránjában expresszálódik. Az URAT1 és a GLUT9S visszaszívja a húgysavat a lumenből a proximális tubulus sejtbe, a GLUT9L pedig a húgysavat szállítja a proximális tubulus sejtből a szövetbe. Ezeket a húgysav transzportereket az FS zavarja. a sav fontos antioxidáns az emberekben.

A klasszikus kemoterápia immunstimuláló jellemzői

Robbert G. Van der Most,. Richard A. Lake, a rák immunterápiájában, 2007

B húgysav mint endogén veszély jel

A húgysav anyagcseréje és a vese

Duk-Hee Kang, Richard J. Johnson, krónikus vesebetegségben, 2015

Húgysav képződése

A húgysav exogén (diétás) vagy endogén purinok metabolikus átalakulásából keletkezik, elsősorban a májban és a belekben. A húgysav közvetlen prekurzora a xantin, amelyet vagy a xantin-oxidáz, vagy annak izoformja, a xantin-dehidrogenáz metabolizál húgysavvá. A test teljes urátjának körülbelül kétharmada endogén módon termelődik, míg a fennmaradó egyharmadot az étkezési purinok teszik ki. 10 A purinban gazdag ételek közé tartozik a sör, a hús, a baromfi, a tenger gyümölcsei, a gomba, a spenót, a spárga és a karfiol. 11 A húgysavat fruktóz is előállíthatja, amely mind a nukleotidforgalomból, mind az aminosav-prekurzorokból származó fokozott szintézisből keletkezik. 12,13 Az alkohol emelheti a húgysavszintet a fokozott nukleotidforgalom és a vizeletürítés csökkenése miatt is. 14,15 Egészséges férfiaknál az urátkészlet átlagosan körülbelül 1200 mg, átlagos forgalmi sebesség 700 mg/nap. 16.

Embereknél a húgysav képviseli a purin metabolizmusának végső enzimatikus bomlástermékét. A legtöbb emlősnél egy májenzim, az urikáz, lebontja a húgysavat 5-hidroxi-izoráttá és végül allantinná. 17 Azonban az embereknél, valamint a nagy és kisebb majmoknál az urikáz körülbelül 10–15 millió évvel ezelőtt mutálódott, és mint ilyen, ezekben a fajokban az S [UA] szint magasabb, mint más emlősöknél. 18,19 Ennek ellenére a húgysav nagy része még mindig metabolizálódik az emberben. Először is, a húgysav antioxidáns, és különféle anyagokkal reagálhat, így allantoin (szuperoxidból), triuret (peroxinitritrel történő reakcióból) vagy 6-aminouracil (nitrogén-oxiddal történő reakcióból) képződik. 20,21 Ezek a termékek a húgysav-anyagcsere kevesebb mint 1% -át teszik ki, de megemelkedhetnek CKD-ben szenvedő betegeknél és fenntartó dialízissel kezelt betegeknél. A húgysav egyharmada azonban a transzportereken keresztül jut a bélbe, ahol a bélbaktériumok metabolizálják, és a székletben húgysavként vagy downstream termékként ürülhetnek ki. 22.

Madár klinikai biokémia

A fehérje-anyagcsere végtermékei: hiperurikémia és köszvény

A húgysav (UA) a madarak nitrogén (N) anyagcseréjének fő végterméke. A madarak vizeletében kiválasztott összes N hozzávetőlegesen 60-80% -át teszi ki (Skadhauge, 1981). A karbamid (UR) képződése a galambokban főleg arginolízissel történik (Bordel és Haase, 1998). Az urikotelizmus lehetővé teszi az N hulladék kiválasztását vagy tárolását kis mennyiségű vízben. Az UA viszonylag nem toxikus az UR-hez vagy az ammóniához (NH3) képest, ami elengedhetetlen az embrió fejlődéséhez a hüllők és madarak petéjében. Az UA szintetizálódik a májban, és 90% -a tubuláris szekrécióval ürül, nagyrészt függetlenül a vizelet áramlási sebességétől (Skadhauge, 1981). Az UA clearance-e 8-16-szorosával meghaladja a glomeruláris szűrési sebességet. A szekréció sebessége nagymértékben független a hidratáció állapotától. A dehidratált madarak ureter vizeletében nagyon magas UA-koncentráció található. A vesefunkció zavarai végül a plazma UA-koncentrációjának emelkedéséhez vezethetnek. A plazmában lévő nem fehérje nitrogén (NPN) anyagok, mint például az UA, a kreatinin (Cr) és az UR, csak akkor emelkednek, ha a vesefunkció az eredeti kapacitás 30% -a alatt van. Az éhezés és az állóképesség repülése során megemelkedett UA és UR értékeket lásd a III.B és III.C szakaszokban .

A húgyúti rendszer

Húgysav- és urátkő

A témával kapcsolatos információk a www.expertconsult.com címen érhetők el .

A húgysav a purin metabolizmusának metabolitja. Ezek a kalciumok ammónium-urátot, némi húgysavat és foszfátot tartalmaznak, vagy nátrium-urátot tartalmaznak. Az urátkövek leggyakrabban kutyáknál fordulnak elő, különösen a hím dalmátoknál, mert nagy koncentrációban húgysavat választanak ki vizeletükből. Ennek oka a húgysav hibás hepatocelluláris felvétele a vérből, ami a húgysav hiányos átalakulását eredményezi allantoinná, a purin anyagcseréjének oldhatóbb termékévé. Ez a hiba öröklődött autoszomális recesszív tulajdonság. Ezenkívül a vese tubulusokban a szállítási rendszer szintén hibás, ami megakadályozza a húgysav visszaszívódását a glomeruláris szűrletből, és hozzájárul a vizelet túltelítettségéhez (hiperurikozuria). A dalmátok mellett más kutyafajták is hajlamosak az urát urolithiasis kialakulására: angol bulldogok, miniatűr schnauzerek, shih tzusok és Yorkshire terrierek.

A portoszisztémás söntű kutyák vizeletében ammónium-biurát-kristályok találhatók, és a vesében és a hólyagban uráttartalmú kőzet lehet. Az urátkő általában többszörös, kemény, koncentrikusan laminált, barna-zöld és mérsékelten radiodens. A hólyagban gyakran gömb alakúak és 5 mm-nél kisebb átmérőjűek.

3.2.4 Húgysav és szívelégtelenség

A húgysav a szívelégtelenséghez kapcsolható a hipertóniára és az érelmeszesedésre gyakorolt ​​hatásaival, a fentiek szerint. De a húgysav a szívelégtelenség biomarkere, epifenomenon is lehet, mivel bizonyítékok vannak a meghibásodott szív szívizomában megnövekedett XOR-aktivitásra [56]. Ez a megnövekedett aktivitás oka lehet a hipoxia és az apoptózis, ami megnövekedett húgysav- és így ROS-termelést eredményezhet (15.1. Ábra). Bizonyítva az XOR szerepét a szívelégtelenségben, számos tanulmány kimutatta az allopurinol előnyös hatását szívelégtelenségben szenvedő betegek kezelésében [125,136,151,152]. Ez a hatás más húgysavcsökkentő gyógyszerekkel nem volt kimutatható [71]. Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a hiperurikémia a szívelégtelenség rossz eredménnyel járt, felvetve azt a felvetést, hogy a szívelégtelenségben a húgysavszint emelkedését a megnövekedett XOR-aktivitás okozhatja [157,158]. Az ilyen vizsgálatok fontos korlátja, hogy a zavarás nem zárható ki.

Nephrolithiasis

John J. Pahira MD, Millie Pevzner MD, a Penn Clinical Manual of Urology, 2007

2 húgysav kő

A húgysav az endogén vagy exogén források purin-metabolizmusának végterméke. Ez egy gyenge sav, pK értéke 5,35 fiziológiás pH-n. 5,5 alatti vizelet-pH mellett a húgysav többsége oldhatatlan, nem disszociált formában létezik, amely a húgysav-kő fő alkotóeleme. Amint a vizelet pH-ja 5,5 fölé emelkedik, oldhatóbb disszociált mononátrium-urát kristályok képződnek, elősegítve a kalcium-oxalát és a kalcium-foszfát kő képződését. A kövek általában kerekek, simaak, sárga-narancssárgák és radiolucensek. A húgysav kristályosodásának fő kockázati tényezője az urát magas koncentrációja, amely vagy az urát magas kiválasztásának, vagy az alacsony vizeletmennyiségnek és az alacsony vizelet-pH-nak tulajdonítható. Bár a legtöbb húgysav nephrolithiasisban szenvedő beteg több mint 750 mg/nap húgysavat választ ki, az idiopátiás húgysav kőbetegség hyperuricosuria nélkül is előfordulhat. A betegek megnövelhetik a túlzott purinbevitel, a köszvény következtében fellépő hyperuricemia, a myeloproliferatív rendellenességek és a citotoxikus gyógyszerekkel történő kezelés kockázatát.

Xantin-oxididáz gátló hiperurikémia

Nicola Dalbeth, Lisa K. Stamp, köszvény és más kristályos ízületi gyulladások, 2012

Bevezetés

Az urátcsökkentő terápia elengedhetetlen eleme a köszvény hosszú távú kezelésének. A köszvényes betegek kezelési célpontjaként 6 mg/dl (0,36 mmol/l) alatti szérum urát (SU) koncentráció ajánlott. 1 Ez az a koncentráció, amely megfelel annak a koncentrációnak, amely ahhoz szükséges, hogy a kiterjesztett terápiával végső soron a nátrium-urát (MSU) kristályai elválhassanak a szinoviális folyadékban, az akut köszvényes rohamok elnyomjanak és a köszvényes tophi feloldódjon. 2-4 A xantin-oxidáz (XO) kritikus enzim a purinok húgysavvá történő metabolizmusában. Katalizálja a hipoxantin xantinná és a xantin húgysavvá történő átalakulását. Mint ilyen, az XO gátlása az urátcsökkentő terápia (ULT) egyik alapköve a köszvényben az allopurinol 1963-as bevezetése óta. A febuxosztát legújabb fejlesztéséig és jóváhagyásáig az allopurinol volt az egyetlen XO-gátló, amely elérhető volt az ULT számára. Ez a fejezet áttekinti az XO-gátlók allopurinolt és febuxosztátot, és összehasonlítja e két urátcsökkentő gyógyszer klinikai hatékonyságát a köszvény hiperurikémiájának kezelésében.

Xantin-oxididáz és húgysav termelési utak

A húgysav a purin lebomlásának végterméke. A purinokat vagy étrenden keresztül, vagy endogén forrásokból, például sejtforgalomból állítják elő. Az XO kritikus enzim a purinok húgysavvá történő metabolizmusában, katalizálja a hipoxantin xantinná és a xantin húgysavvá történő átalakulását (lásd 3. fejezet).

Az XO a molibdén-hidroxilázokként ismert enzimcsaládba tartozik. Ennek az enzimcsaládnak a közös jellemzője az O2 helyett a víz használata a reakcióhoz szükséges oxigénatomok forrásaként. Szerkezetileg az XO flavin molekulákból áll (flavin adenin-dinukleotidként [FAD] megkötve), molibdénből és vas-kén klaszterekből áll. A molibdénatomok molibdopterin kofaktorként találhatók, és az enzim aktív helyei. A xantinnal a húgysav képződése során az oxigénatom a molibdénből a xantinba kerül. Az aktív molibdén víz hozzáadásával reformálódik.

A legtöbb más emlősnél a húgysavat az urát-oxidáz lebontja, így allantoin képződik, amely vízoldékonyabb és ezáltal könnyebben ürül. Az urát-oxidáz hiánya emberben azt eredményezi, hogy a purin lebomlási útjának végterméke húgysav. Az XO kritikus szerepe ebben az útban oda vezetett, hogy terápiás célpont a hiperurikémia kezelésében.