Ideggyógyászat, étrend és fájdalmas hólyag

A Nemzetközi Kontinensszövetség (ICS) 2007-es sikeres éves konferenciáját a hollandiai Rotterdami Koncert- és Kongresszusi Központban tartották. A találkozó házigazdája Ruud Bosch professzor volt, és több mint 2500 küldött érkezett 69 országból. Számos tudományterületet képviseltek, köztük urológusokat, urogynecológusokat, belgyógyászokat, gasztroenterológusokat, geriátereket, idegtudósokat, nővéreket, kontinenciatanácsadókat és gyógytornászokat, akik mind inkontinenciában, mind medencefenék-rendellenességekben szenvedők kutatásában, kezelésében és gondozásában vesznek részt. Az ülés egyik kulcsfontosságú témája a fájdalmas hólyag szindróma/interstitialis cystitis (PBS/IC) volt, ezért áttekintünk néhány előadást és műhelymunkát ebben a témában az ICS-ben.

Neurológiai tényezők

Barátunk, Osamu Ukimura professzor és munkatársai a Kiotói Prefekturális Egyetem urológiai tanszékén mutatták be bővülő tapasztalataikat a hólyag szelektív szenzoros idegvizsgálatával kapcsolatban. 1 Egyre nagyobb az érdeklődés a hólyag szenzoros idegrendszerének számszerűsítése iránt, és a Neurometer® (Neuroron, Baltimore, MD) egy elektrodiagnosztikai eszköz, amely méri az aktuális érzékelési küszöböt (CPT) kis myelinizált (A-delta) és nem myelinizált (C) afferenseken idegrostok.

Ukimura és társai korábban leírták ennek az eszköznek az első alkalmazását az emberi hólyag nyálkahártyájának A-delta és C rostjainak CPT (azaz vezikuláris érzékszervi küszöbértéke) kvantitatív neuroszelektív mérésére, lehetővé téve a hiperesztetikus (abnormálisan alacsony) detektálását vagy hipoesztetikus (abnormálisan magas) vezikulális szenzoros küszöb. A kvantitatív diszfunkció diagnosztizálása a húgyhólyag-afferens rostok ilyen specifikus alcsoportjain túlműködő hólyagban (OAB) vagy PBS/IC-ben szenvedő betegeknél javíthatja az egyes betegek patogenezisének megértését, potenciálisan irányítva a megfelelő terápiás beavatkozást minden beteg számára.

A tanulmány elemezte a húgyhólyag afferens szálak CPT-értékei és az OAB-ban és PBS/IC-ben szenvedő betegek klinikai jellemzőinek kapcsolatát, akiknél a korábbi terápiás beavatkozások hatástalanok voltak. Harmincnyolc kiválasztott beteget (8 férfi, 30 nő) OAB-val (n = 25) és PBS/IC-vel (n = 13) vontak be. A CPT-értékeket (1 = 0,01 mA) 250 Hz-es és 5 Hz-es frekvenciákon mértük Neurométerrel, intravesicalis elektrofiziológiai katéterrel (6 Fr átmérőjű) a hólyag hátsó testfalán és a bőr diszperziós elektródján.

A neuroszelektív CPT-értékek meghatározása a hólyag szenzoros afferens szálak szubpopulációinak diszfunkcióját azonosíthatja a klinikai jellemzőkhöz kapcsolódóan. A refrakter OAB-val vagy PBS/IC-vel rendelkező betegeknél a 250 Hz (A-delta rost) és az 5 Hz (C rost) CPT-értékei a hosszabb morbiditási idő függvényében emelkedtek. A betegek által jelentett tünetek, mint például a 24 órás gyakoriság és a maximális ürített térfogat, nagyobb mértékben korreláltak a C-rost CPT-értékeivel a refrakter PBS/IC-ben szenvedő betegeknél, mint a refrakter OAB-ban szenvedő betegeknél. Ezek az eredmények a neuropatogenezis lehetséges különbségeit sugallják a refrakter OAB és a PBS/IC között. A húgyhólyag afferens szálak CPT-értékének neuroszelektív kvantitatív mérése OAB-ban és PBS/IC-ben szenvedő betegeknél javíthatja a betegellátást azáltal, hogy lehetővé teszi a betegség-szelektív terápiát, és javítja a neuropatogenezis megértését az egyes OAB-ban és PBS/IC-ben szenvedő betegeknél.

Egy másik barát, Dr. Larissa Rodriguez a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen, és csapata kiváló tanulmányt mutatott be, amely nagyszerű kritikákat kapott. Twiss és munkatársai 2 megjegyezték, hogy kutatásuk mozgatórugója az volt, hogy a PBS/IC jelentős központi és neuropátiás komponensekkel rendelkezik, valamint a központi modulációs utak bevonásával, beleértve azokat is, amelyek a limbikus rendszert érintik. A megdöbbentő pislogási reflex (SBR) védekező, önkéntelen pislogás a hirtelen intenzív ingerekre válaszul. Ezt a reflexet az amygdala modulálja, a limbikus rendszer egyik alkotóeleme, amely részt vesz az érzelmi állapotok és a fizikai érzések modulálásában. Az SBR nagyságának növekedése az ingerekre adott affektív válasz objektív indexét képviseli, például a fájdalom fenyegetését. Annak a hipotézisnek a tesztelésére, miszerint a PBS/IC betegeknél a központi fájdalom modulációs útvonalak szabályozódnak, a szerzők összehasonlították az egészséges kontrollok SBR-jeit a PBS/IC betegek pácienseivel.

Az SBR-ket 6 PBS/IC-n és 19 egészséges nőn vizsgáltuk fenyegetett és biztonságos időszakban. A fenyegetési időszakokban az alanyok esetlegesen averzív elektromos stimulációt kapnak a hólyagtartományukba. Minden fenyegetési periódus korai és késői szakaszból állt. Ha stimuláció lépne fel, akkor ezt a késői szakaszban tenné meg. A biztonságos időszakokban nem végeztek stimulációt. Az SBR-ket minden fázisban megmértük. Vegyes hatáselemzést alkalmaztunk ismételt mérésekhez, hogy meghatározzuk a diagnózis (PBS/IC, kontroll), a fenyegetés (veszély, biztonságos) és a fázis (korai, késői) hatását a négyzetgyökkel transzformált SBR-ekre.

A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a PBS/IC betegek szignifikánsan nagyobb SBR-vel rendelkeznek, mint a kontrollok a kiindulási és a közvetlen nem fenyegetõ periódus alatt. A megdöbbentő reflex hasonló változása figyelhető meg szorongásos és posztraumás stresszben szenvedő embereknél. Ez objektív bizonyíték arra, hogy a PBS/IC betegeknél a szorongásban és a stresszben szerepet játszó limbikus válaszok felülszabályozódhatnak, ami megváltoztatja a fájdalomérzékelést és az afferens fájdalomjelek kóros modulációját. A szerzők adatai határozottan arra utalnak, hogy a fájdalomérzékelés központi megváltozása részt vehet a PBS/IC betegség folyamatában.

Diéták és diagnózis

Részt vettünk két PBS/IC témájú workshopon is. Egy érdekes és egyedülálló foglalkozás, amely az étrendre és a PBS/IC-re összpontosított: Sok beteg saját tapasztalata alapján tudja, hogy bizonyos ételek és italok súlyosbítják a hólyag tüneteit. Noha a közelmúltig kevés kutatást végeztek erről a szempontról, hosszú listákat állítottak össze a lehetséges irritáló anyagokról a weboldalakon, és nagyon riasztóak lehetnek egy újonnan diagnosztizált beteg számára. Minden beteg más, de azáltal, hogy a saját tapasztalatai alapján kiküszöböli azokat az elemeket, amelyekről ismert, hogy irritációt okoznak, a beteg legalább elkerülheti a tünetek szükségtelen súlyosbodását anélkül, hogy paranoidá válna az étrend miatt. Enyhébb PBS/IC-ben szenvedő betegek akár azt is tapasztalhatják, hogy az étrend módosítása az egyetlen kezelés, amelyre szükségük van.

Asztal 1

A legfájdalmasabb húgyhólyag-szindrómával/interstitialis cystitis-betegek által legjobban elkerülhető ételek