Lipoma-szerű bronchogén ciszta a mellkas jobb oldalán: Esettanulmány és irodalmi áttekintés

Wen-cheng Che

Shan Dong Egyetem Orvostudományi Kar, Jinan, Shandong, Kína

ciszta

Qi Zang

Mellkassebészeti Osztály, Qianfoshan Kórház, a Shandong Egyetem tagja, Jinan, Shandong, Kína

Qiang Zhu

Mellkassebészeti Osztály, Qianfoshan Kórház, a Shandong Egyetem tagja, Jinan, Shandong, Kína

Tian-chang Zhen

Mellkassebészeti Osztály, Qianfoshan Kórház, a Shandong Egyetem tagja, Jinan, Shandong, Kína

Gong-zhang Su

Mellkassebészeti Osztály, Qianfoshan Kórház, a Shandong Egyetem tagja, Jinan, Shandong, Kína

Peng Liu

Taishan Orvosi Egyetem, Taian, Shandong, Kína

Huai-jun Ji

Weifangi Orvostudományi Egyetem, Weifang, Shandong, Kína

Absztrakt

A bronchogén ciszta leggyakrabban a mediastinumban fordul elő, ezt követi a tüdő. Felvettünk egy 59 éves hörgőcisztás nőbeteget, amely egyedülálló módon a parietális mellhártya jobb mellkasán helyezkedik el. A műtét előtti CT-vizsgálat helyi alacsony sűrűségű elváltozást mutatott a mellkas jobb falán. Az elváltozást a thoracoscopos műtéttel eltávolítottuk. A műtéti reszekció során megfigyelték, hogy az elváltozás a mellkas jobb falán található. Az elváltozást zsírszövet vette körül, és egész parietalis pleura borította, amely úgy néz ki, mint a lipoma. A patológiai vizsgálat kimutatta, hogy az elváltozás bronchogén ciszta volt. Ezenkívül áttekintették a korábban jelentett bronchogén ciszta eseteket, és megvitatták a vonatkozó klinikai ismereteket.

Bevezetés

A bronchogén ciszta a korai embrionális elülső cisztás rendellenességek egyike, és gyakran a mellkasüregben fordul elő. A betegséget általában gyermekkorban diagnosztizálják a leggyakrabban a mediastinumban és a pulmonalis parenchymában található elváltozásokkal. 1) Bár beszámoltak a parietalis pleurában fellépő bronchogén ciszta előfordulásáról, 2,3) rendkívül ritkán fordul elő, hogy a bronchoma ciszta a mellüreg mellkasának mellkasfalának parietális pleurájában jelentkezik, amely lipoma jellegűnek tűnik. Az 1960 decemberétől 2016 februárjáig terjedő Pubmed-kutatás azt mutatta, hogy hasonló esetekről még nem számoltak be. Beszámoltunk erről az esetről a betegség diagnosztizálásáról és kezeléséről szóló irodalmakkal együtt annak érdekében, hogy javítsuk a klinikus orvos tudatosságát a betegségről.

Esetleírás

Vita

Egyes betegek vérének szénhidrátantigénje, a CA19-9 megnövekedett, ennek oka lehet a CA19-9 szekréciója a ciszta hámsejtjeiben. 12) A CA19-9 koncentráció a ciszta reszekció után visszatért a normális szintre. Mivel a bronchogén ciszta és az emelkedett szérum CA19-9-koncentráció kombinációjával járó esetek viszonylag ritkák, a cisztás elváltozások differenciáldiagnózist igényelnek. A szérum CA19-9 koncentrációjának emelkedése azonban hasznos lehet a bronchogén ciszta diagnosztizálásában. 13)

A mellkas oldalfalában található bronchogén cisztát meg kell különböztetni az elváltozásoktól (pl. Pleura lipoma, pleura fibroma, neurogén daganatok, epithelioid hemangioendothelioma és kapszulázott folyadék), amelyek hasonló képalkotási formákkal rendelkeznek.

A bronchogén cisztákat kórosan jellemzik, hogy a csilló oszlopos hámsejtek borítják a ciszta belső felületét. A belső ciszta fal porcot és simaizom-összetevőt tartalmazhat. A falat borító tipikus légzőszervi hám jelenléte a patológiás diagnózis szükséges feltétele. Ezzel szemben a ciszta porcai vagy izomkomponensei nem elengedhetetlenek a diagnózis felállításához. Az itt közölt esetben a ciszták belső felületét tipikus légzőszervi hám borította, azonban a ciszta falán porc vagy simaizom nem volt megfigyelhető. Spekuláltunk, hogy ennek oka valószínűleg a porc és a simaizom romlása volt a ciszták kialakulása során. Ez azt is megmutatta, hogy nem minden bronchogén cisztának van tipikus kóros megnyilvánulása.

A műtét az előnyös kezelés a tüneti előgomba cisztában szenvedő felnőttek számára. Ezzel szemben továbbra is ellentmondásos, ha műtétet kell alkalmazni azokra a tünetmentes cisztákra. Néhány tanulmány dinamikus vizsgálatot javasol e betegek számára. 16) Ugyanakkor több tanulmány kimutatta, hogy az öreg betegek elülső cisztái (beleértve a bronchogén cisztát és a nyelőcsőcisztát) rosszindulatúvá válhatnak. 17) Ezenkívül a bronchogén ciszta növekedésével a legtöbb betegnek szövődményei lehetnek, 11) ami bonyolult betegségeket és műtéti nehézségeket eredményez. Ezért elvileg a műtéti reszekciót a lehető leghamarabb alkalmazni kell a betegek számára, még klinikai tünetek nélkül is. Mivel a gyermeknek kicsi a mellürege és a tünetek könnyen előfordulhatnak, műtétet kell végrehajtani, hogy elkerüljék a ciszta zavarát a mediastinalis szervek fejlődésében.

A torakoszkópos reszekció a bronchogén ciszta előnyben részesített műtéte, mivel annak az az előnye, hogy kevesebb traumát és gyorsabban gyógyul. (14) Így általában az elfogadott műtét. A jelentésben szereplő beteg esetében torakoszkópiával segített műtéti reszekciót alkalmaztunk, amely a műtét után sikeres gyógyulást eredményez. A beteget mindössze 5 kórházi nap után engedték ki a kórházból. A torakoszkópiával segített műtéti reszekció azonban nem megfelelő azoknak a betegeknek, akiknek preoperatív szövődményei vannak, a sérülések és a fontos struktúrák közötti súlyos tapadás és a műtét során sérülések vannak. 18) Ha a ciszták nagyok és befolyásolják a reszekciót, akkor defektes dekompresszió alkalmazható. Azoknál a betegeknél, akiknek nehézségei vannak a ciszta teljes eltávolításával, például szoros tapadással a mediastinalis ciszta fal és a membrános légcső között, néhány cisztafal elhagyható, és ablációval kezelhető elektrokauterizálás segítségével. Alternatív megoldásként a nyálkahártya leválasztható a maradék ciszta faláról, majd jód vagy vízmentes alkohol felhasználásával éghető meg, hogy megakadályozzuk a ciszta visszatérését a maradék ciszta falból vagy a nyálkahártya membránjából.

Granato és mtsai. 19) teljes műtéti reszekciót végzett két esetben asszisztált mediastinoscopy segítségével. Úgy vélték, hogy ez a technika alkalmas a mediastinalis bronchogén ciszta kezelésére anélkül, hogy komoly tapadás, fertőzés és mediastinalis műtét története lenne. Ezen túlmenően a szerzők medencinoszkopia alá helyezték a vízelvezető csövet, hogy a bronchogén cisztát az elülső mediastinum gerince alá ürítsék. A vízelvezetés után a szivárgásgátló anyagot injektálták a cisztába a vízelvezető csövön keresztül, amely szintén terápiás hatékonyságot ért el és elkerülte a műtétet. 20) Hosszú távú hatékonysága azonban nem értékelhető a mediastinoscopy-val kezelt esetek nagyon kevés száma miatt.

Következtetés

A mediastinum és a tüdő mellett bronchogén ciszta is előfordulhat a mellkas oldalfalán a mellhártyán kívül, ami rendkívül ritka. Nem számít, milyen típusú képalkotást végeztek, a végső diagnózis továbbra is a kóros vizsgálaton alapul. A betegség elsődleges kezelési módja a műtéti reszekció, és a thoracoscopy által segített műtéteket kell előnyben részesíteni.

Közzétételi nyilatkozat

Ez az esettanulmány nem létezik potenciális összeférhetetlenség.