Bőrgyógyászat

Dr. Salgado a Newark-i Rutgers New Jersey Orvostudományi Bőrgyógyászati és Patológiai Tanszékről származik. Dr. Elston a Charlestoni Dél-Karolinai Orvostudományi Egyetem Bőrgyógyászati és Bőrgyógyászati Klinikájáról származik.

A szerzők összeférhetetlenségről nem számolnak be.

Levelezés: Dirk M. Elston, MD, Dermatológiai és Bőrgyógyászati Osztály, Dél-Karolinai Orvostudományi Egyetem, MSC 578, 135 Rutledge Ave, 11. emelet, Charleston, SC 29425-5780 ([e-mail védett]).

A rühfertőzés az impetigo és az azt követő veseelégtelenség fő oka a fejlődő világban, és folyamatban vannak a széleskörű fertőzés felszámolására irányuló erőfeszítések. Az ivermektint, a helyi ként és a helyi benzil-benzoátot gyakran használják a széleskörű járványok kezelésére.

Gyakorlati pontok

A rühfertőzés a világ egyik vezető oka a krónikus vesebetegségnek.
Az ivermektint tömeges fertőzések kezelésére lehet használni, és általában régebbi helyi terápiákat is alkalmaznak.

Hivatkozások

Az S cabies-t a Sarcoptes scabiei var hominis atka okozza. 1 Az Arachnida ízeltlábúak osztályába, az Acari alosztályba és a Sarcoptidae családba tartozik. 2 Történelmileg a rühöt először az Ószövetség és Arisztotelész írta le, 2 de a kórokozó szervezetet csak 1687-ben azonosították fénymikroszkóppal. 3 A rüh minden korosztályt, fajt és társadalmi osztályt érint, és világszerte elterjedt. Leginkább a fejlődő trópusi országokban fordul elő. 1 Becslések szerint világszerte 300 millió embert fertőz meg rüh atkák, a legnagyobb terhet a kisgyermekek terhelik. 4-7 Az iparosodott társadalmakban a fertőzéseket gyakran fiatal felnőtteknél és intézményi környezetben, például idősek otthonában tapasztalják. 8 A rüh aránytalanul kihat az elszegényedett közösségekre, ahol zsúfolt életkörülmények, rossz higiénia és táplálkozás, valamint nem megfelelő házak vannak. 5,9 A betegség terjedésének ellenőrzése ezekben a közösségekben kihívásokat jelent, de fontos a rüh és a krónikus vesebetegségek közötti összefüggés miatt. 10 Mint ilyen, a rüh súlyos egészségügyi problémát jelent a fejlődő világban, és a fő egészségügyi kezdeményezések középpontjában álltak. 1,11

Jellemzők azonosítása

A kifejlett nőstények 0,4 mm hosszúak és 0,3 mm szélesek, a hímek kisebbek. A kifejlett nimfáknak 8, a lárváknak 6 lábuk van. A rüh atkák megkülönböztethetők más pókoktól a különálló gnathosoma helyzete, valamint a has és a cephalothorax közötti megosztottság hiánya miatt. 12 petefészek alakúak, kis elülső cefalis és caudalis thoracoabdominalis részükkel, a kezdetleges lábakról szőrszerű nyúlványokkal. Meleg bőrön percenként 2,5 cm-rel mászhatnak. 2 Az atka életciklusa a párzás után kezdődik: a hím atka elpusztul, és a nőstény naponta legfeljebb 3 tojást rak le, amelyek 3-4 nap alatt kelnek ki, 2 a bőrüregekben a granulosum rétegben. 12 A lárvától a felnőttig érés 10–14 napig tart. 12 Egy nőstény atka 4-6 hétig élhet, és akár 40 petesejtet is produkálhat (1. ábra).

1. ábra: Sarcoptes scabiei atka (A), petesejt (B) és scybala (székletanyag) (C).