Paradicsompüré, mediterrán vágott alap és miért érdemes használni

paradicsompüré

Anyám leírásaiban a nagymamám főzéséről és sajátjairól felmerül egy olyan összetevő, amely furcsának tűnt számomra: a paradicsompüré. Kíváncsi lennék: miért használná fel ezeket a friss alapanyagokat, majd adna hozzá konzerv paradicsom terméket?

Nos, a régi időkben célja volt: a paradicsom helyettesítőjeként használták, amikor friss nem volt elérhető. A paradicsompürét otthon készítették, hogy megőrizzék a paradicsomot a téli időszakban. Valahol olvastam, hogy a paradicsompüré Olaszországból származott, majd használata elterjedt a Földközi-tenger más területein, ami teljesen logikus, tekintve, hogy a paradicsom mennyire fontos a mediterrán konyhában.

Anyám úgy emlékszik, hogy 50-es években kislányként elment a helyi déli étterembe (Görögországban), és 1-2 evőkanálnyi cuccot kapott egy viaszpapírra, hogy anyja főzésre használhassa. Mit kezdtek vele? Nos, elkészítették az ismert kokkinistát, amely fordításban a „vöröseket” jelenti. Ezek paradicsommal vagy paradicsompürével készült ételek, ezért a név a vörösségre utal. A paradicsompürét az olívaolajjal együtt egy fazékban vagy serpenyőben felmelegítik (vagy majdnem megpirítják), és a zöldségeket vagy a húst hozzáadják és főzik. Természetesen tésztákban és szószokban is használják, és alapvetően akkor, amikor egy kis színt vagy hozzáadott ízt szeretne adni.

Manapság egész évben kaphat paradicsomot (nem jó ízű), vagy konzerv paradicsomot is használhat, miért ne használhatná ezt inkább? Anyám megjegyezte, hogy a paszta használata valóban más, egyedi ízt ad, amelyet egyszerűen nem lehet kapni friss paradicsommal vagy konzerv paradicsommal. És miért nem? Táplálkozási szempontból rengeteg előnyt kap a paradicsompürével.

A paradicsompüré alapvetően megfőzött főtt paradicsomból áll. Tanulmányok kimutatták, hogy a feldolgozott paradicsomtermékekben, például a paradicsompürében magasabb a likopin, antioxidáns szintje, amely a rák egyes formái ellen védőhatásáról ismert, és elősegíti a bőr egészségét is. De a paradicsompürét nem egy feldolgozott terméknek tartanám (rossz értelemben), csak melegítjük és leszűrjük, csak paradicsomot és néha sót (nem tartalmaz tartósítószert vagy cukrot) tartalmaz. Ezenkívül az olívaolaj hozzáadásakor, amint az a görög főzésnél szokásos, nemcsak a jó egyszeresen telítetlen zsírokat és olívaolaj antioxidánsokat kapja, hanem a zsír jelenléte is növeli az antioxidánsok felszívódását a paradicsomban. És ha paradicsompürével főz, további előnyöket kap: a paradicsompüré olívaolajjal történő melegítése növeli az antioxidáns aktivitást.

Egy gyors snack
Anyám emlékeztet arra, hogy a „szegény” gyerekek nagy szelet kenyeret kaptak paradicsompürével, olívaolajjal meghintve és oregánóval megszórva - csodálatos snack, tele antioxidánsokkal a paradicsompüréből, az olívaolajból és az oregánóból, valamint a jó zsírokból. A gazdag gyerekek is kapnának egy szelet kenyeret, de vajjal, cukorral megszórva, mivel ezek az összetevők drágábbak voltak, és csak azok kaphatták meg őket, akiknek volt pénzük. Milyen ironikus, tekintve, hogy a szegény gyerek uzsonnája sokkal egészségesebb volt, mint a gazdag gyerek uzsonna. Szegény vagy sem, imádom azt a harapnivalót, és anyám megadta nekünk, hogy kissé megváltoztassuk és pizzának nevezzük: olívaolajjal és paradicsompürével kenyér, oregánóval és aprított sajttal megszórva, 5 percig sütőben sütve.

Tehát legközelebb, amikor meglát egy paradicsompürével ellátott receptet, ne érezze magát bűnösnek, folytassa és használja, csak győződjön meg róla, hogy a használt paradicsompüré csak paradicsomot és talán egy kis sót tartalmaz.