Túlsúly a négyéves gyermekek körében a korai növekedési jellemzőkkel és a társadalmi-gazdasági tényezőkkel kapcsolatban
1 Sahlgrenska Közegészségügyi és Közösségi Orvostudományi Iskola, Általános Gondozási Osztály, Göteborgi Egyetem, Box 454, 405 30 Göteborg, Svédország
2 A Queen Silvia Gyermekkórház, Göteborg, Gyermeknövekedési Kutatóközpont, Gyermekgyógyászati Osztály, A göteborgi egyetem Sahlgrenska Akadémiája, Smörslottsgatan, 41685 Göteborg, Svédország
Absztrakt
Célkitűzések. A gyermekek korai növekedési jellemzőinek és társadalmi-gazdasági tényezőinek értékelése a testtömeg-indexhez (BMI) és a négyéves gyermekek túlsúlyának jelenlétéhez viszonyítva. Mód. Két gyermekegészségügyi központ (CHC) vett részt a vizsgálatban. Kiválasztásuk két, eltérő társadalmi-gazdasági jellemzőkkel rendelkező gyermekpopuláció megszerzésére történt. A CHC-knél a születéstől a 4 éves ellenőrzésig regisztrált növekedési adatokat helyreállították. A túlsúlyt az IOTF által megállapított BMI-határértékek határozták meg. Az elemzéshez a BMI standard deviációs pontszámként (BMISDS) kifejezett BMI értékeket használtuk. Eredmények. A 4 éves ellenőrzésen a BMISDS és a túlsúlyos gyermekek aránya (beleértve az elhízottakat is) szignifikánsan magasabb volt az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusszal rendelkező körzetben. Kimutatták, hogy a CHC-körzetben a születéskor jelentkező magas BMI és a lakosság alacsony társadalmi-gazdasági állapota független meghatározó tényező a túlsúly és a BMISDS szempontjából négyéves korban. Következtetések. Több kutatásra van szükség annak megértéséhez, hogy miként kell kialakítani az intervenciós programokat a gyermekek túlsúlyának és elhízásának kialakulásának megelőzése érdekében.
1. Bemutatkozás
A túlsúly és az elhízás globális járványa és annak egészségügyi következményei világszerte aggodalomra adnak okot [1]. A gyermekek és serdülők körében az elmúlt három évtizedben az elhízás és a túlsúly elterjedtsége drámai módon növekedett a világ legtöbb részén [2]. A túlsúly és az elhízás gyakoriságának növekedését a svéd iskoláskorú gyermekeknél is bizonyították [3]. Mindazonáltal csak néhány tanulmány foglalkozik a túlsúly kialakulásával az óvodás gyermekek körében [4].
A túlsúlyos gyermekeknél fokozott a kockázat, hogy gyermekként elhíznak, felnőttként pedig túlsúlyosak/elhízottak is [5]. Az elhízott gyermeknek fennáll annak a veszélye, hogy az adipozitással kapcsolatos betegségek és társbetegségek széles spektrumát fejlesztheti ki. A pszichoszociális problémák, a diabetes mellitus és a szív- és érrendszeri betegségek elhízással, valamint májbetegséggel, alvási apnoével, rákkal és ortopédiai rendellenességekkel társulnak [6]. Az inzulinrezisztencia gyakran tapasztalható elhízott egyéneknél, és különös aggodalomra ad okot, mivel központi szerepet játszik számos elhízással összefüggő betegség patogenezisében [7]. Kimutatták, hogy az inzulinrezisztencia szindróma túlsúlyos vagy elhízott gyermekek nagy részénél fordul elő [8]. A hatékony megelőző beavatkozások kialakításához elengedhetetlen az elhízás prevalenciájának különböző populációkban való eltérése mögött meghúzódó mechanizmusok és meghatározók. Társadalmi-gazdasági, genetikai és környezeti tényezők vesznek részt [9].
Mivel a megelőző beavatkozásokat lehetőleg a korai életkorban kell elkezdeni, az óvodás gyermekeknél végzett vizsgálatok különösen érdekesek. Az elsődleges egészségügyi ellátás kulcsfontosságú szerepet játszik ebben a szempontban, mivel a háziorvos és a háziorvosi személyzet képes azonosítani és megcélozni a gyermekeikben és serdülőikben az életmód okozta morbiditás kockázatának kitett családokat [10]. Különösen kimerült, hogy az elhízott gyermekek azonosítása az egészségügyi szűrőprogramokban megelőző potenciállal rendelkezik [11].
A vizsgálat célja a gyermekek korai növekedési jellemzőinek és szocioökonómiai tényezőinek értékelése volt a testtömegindex (BMI) és a túlsúly jelenléte vonatkozásában a négyéves gyermekek körében a Gyermekegészségügyi Központokban (CHC).
2. Anyagok és módszerek
Jelen tanulmányban a túlsúlyt az IOTF által megállapított BMI-határértékek alkalmazásával határozták meg [13]. Az egyedi BMI-értékeket szintén átalakították BMI standard deviációs pontszámra (BMISDS) vagy z-skálára egy göteborgi referenciapopuláció felhasználásával, Karlberg et al. [14, 15]. A „nagy növekedési sebességű gyermekeket” olyan gyermekekként határozták meg, akiknek súlyváltozása születésüktől négyéves korukig meghaladja a 16 kg-ot (felső kvartilis).
Két CHC gyermekét elemeztük a vizsgálat során. A CHC-ket azért választottuk ki, hogy két, eltérő társadalmi-gazdasági jellemzőkkel rendelkező populációt kapjunk. A kerületek demográfiai és szocioökonómiai tényezőit az 1. táblázat mutatja be [16]. Az A körzetben (dA) lényegesen több lakos született külföldön és munkanélküli volt a B körzethez képest (dB). Szintén kevesebb tantárgy végzett 12 éves iskolai tanulmányokkal vagy dA-ban egyetemi végzettséggel, mint dB-ben. Továbbá dA-ban alacsonyabb volt a jövedelemszint és magasabb volt az „egészségtelen arány”. Az egészségtelen arányt úgy határozták meg, hogy a társadalombiztosítási rendszer által fizetett munkanapok éves számát elosztották a környéken lakók számával (16–64 évesek).
A dA-ban mind a 90 négyéves gyermeket meghívták rendszeres ellenőrzésre a helyi CHC-ben (CHC-dA). Ezek közül 85 (94%) teljesítette az ellenőrzést. Minden lemorzsolódott lány volt. Hasonlóképpen, dB-ben mind a 234 gyermeket meghívták kontrollra (CHC-dB). Közülük 224 (96%) gyermek vett részt. A lemorzsolódók közül hét lány és három fiú volt. Az adatokat mindkét CHC-től összegyűjtöttük 2006-ban.
2.1. Statisztikai analízis
Leíró statisztikát használtak a prevalencia adatokhoz. A CHC-dA és a CHC-dB csoportok összehasonlításához Fisher pontos tesztjét alkalmaztuk dichotóm változókra, két mintát
-tesztek normálisan elosztott és Mann-Whitney-teszt nem normálisan elosztott változókra. Pearson-korrelációs elemzéseket végeztek a 4 éves korú BMISDS és a lehetséges prediktor változók között. A kovariancia elemzését alkalmazták a születéskor a hossz, a súly és a BMI beállításához a BMISDS összehasonlításában a CHC-dA és a CHC-dB csoportok között. Lineáris többszörös regressziós elemzést végeztünk a BMISDS determinánsainak értékelésére 4 éves korban. A lépésenkénti logisztikus regressziós elemzéseket többváltozós regressziós modellben számoltuk, az eredményeket odds arányként (OR) mutattuk be, 95% konfidencia intervallummal (CI). Ebben a modellben a túlsúly (beleértve az elhízást is) négyéves korban volt a változó, és a CHC-körzet (a szocioökonómiai jellemzők proxyja), a dichotomizált születési súly (medián 3,52 kg), a születés hossza (medián 0,51 m) és a BMI születés (medián 13,63 kg/m²) voltak prediktorok. A különbségeket statisztikailag szignifikánsnak tekintették
Megkeresték a Göteborgi Egyetem Orvostudományi Karának Etikai Bizottságát, amely hivatalos kérelem nélkül jóváhagyta a vizsgálatot, mivel a tanulmány kizárólag a CHC-bejegyzett adatokra vonatkozott.
3. Eredmények
A túlsúly és az elhízás elterjedtsége a két CHC együttes négyéves gyermekei között (
) 14,3% és 3,2% volt. A túlsúlyos gyermekek, beleértve az elhízást is, szignifikánsan nagyobb arányban voltak jelen a CHC-dA-ban, mint a CHC-dB-ben (2. táblázat). Ezenkívül a CHC-dA-ban szignifikánsan több olyan gyermek volt, akinek nagy a növekedési sebessége (azaz 16 kg (a felső kvartilis) feletti súlyváltozás születés és négyéves kor között). A BMISDS 4 éves korban szintén szignifikánsan magasabb volt a CHC-dA-ban, mint a CHC-dB-ben. Mivel a BMISDS 4 éves korában korrelált a testtömeggel (
) és a BMI születéskor (
, ), elemzést végeztünk ezen változók kovariátumokként történő felhasználásával. A korrigált átlagos BMISDS 0,16 és
a CHC-dA és a CHC-dB esetében korrigált átlagkülönbséggel (95% CI
nak nek, ). Ezenkívül jelentéktelen tendencia volt () az anyák dohányzásának nagyobb arányában a terhesség alatt a CHC-dA-ban, összehasonlítva a CHC-dB-vel. A szoptatás aránya a kerületek között nem különbözött.
A BMISDS meghatározóit 4 éves korban lineáris többszörös regressziós modellben vizsgálták. Ebben a modellben a születéskori BMI és a CHC-körzet szignifikáns független determinánsnak bizonyult a BMISDS esetében 4 éves korban (3. táblázat). Fokozatos logisztikai modellben a CHC-körzet és a születéskori BMI szintén szignifikáns független meghatározó tényező volt a túlsúly (beleértve az elhízottakat is) a 4 éves ellenőrzés során.
A 4. táblázatban a két populáció összes 4 éves gyermekének adatait együtt mutatjuk be, összehasonlítva az összes túlsúlyos és nem túlsúlyos egyént (beleértve az elhízottakat is). A négyéves korban túlsúlyos gyermekeknél a testtömeg és a testtömeg a születéskor szignifikánsan magasabb volt, de születésükkor a hosszuk nem különbözött a nem túlsúlyos személyektől. A táblázat szemlélteti, hogy a születéskori BMI független meghatározó tényező volt a túlsúly kialakulásában a statisztikai modellben. Úgy tűnik, hogy a túlsúlyossá váló gyermekeknél a BMI már születésekor is magasabb, valószínűleg a súly, és nem a hosszúság különbsége miatt. Négy éves korban a túlsúlyos gyermekek magassága szignifikánsan magasabb volt, mint azoké, akik nem, ami gyorsított lineáris növekedést jelez ebben a csoportban.
4. Megbeszélés
Ez a tanulmány összehasonlította a túlsúly növekedését és fejlődését születésétől négy éves korig a két különböző társadalmi-gazdasági lakókörzetben élő gyermekeknél Göteborgban, Svédországban. Jelentős összefüggést találtak a CHC-körzetek szocioökonómiai állapota, a születéskori BMI és a túlsúly kialakulása között a 4 éves gyermekek körében.
A két CHC egység összehasonlításakor számos jelentős különbség volt, amikor a gyermekek 4 évesek voltak. Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusszal rendelkező körzetben lényegesen nagyobb arányban voltak túlsúlyos gyermekek (beleértve az elhízást is). Az átlagos BMISDS és a nagy növekedési sebességű alanyok szintén magasabbak voltak ebben a körzetben. Ezenkívül a születéskor mért BMI és a CHC-kerületi hovatartozás független meghatározó tényező volt a BMISDS és a túlsúly 4 évesen.
A vizsgálat adatait két különböző CHC-egységből nyertük, kiválasztva a társadalmi-gazdasági helyzetükben különbséget mutató populációk bevonására. A hivatalos demográfiai és szocioökonómiai adatok nagy különbséget mutatnak ezen változók megoszlásában a két körzetben (1. táblázat). Valószínű, hogy a népességben a négyéves időszakban bizonyos változások történtek, és ez befolyásolhatta a négyéves korú gyermekek 100% -ának adatszerzési képességét. Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusszal rendelkező családok hajlamosabbak lehetnek az elköltözésre, és ennek az lenne a hatása, hogy eredményeink valószínűleg alábecsülik a valós különbséget, annak ellenére, hogy jelentős különbségeket találtunk a két CHC között. Az ellenőrzéseken magas volt a részvételi arány (94 és 96% a CHC-dA és a CHC-dB esetében), ami arra utal, hogy a vizsgált populációk reprezentatívak voltak az egyes körzetek 4 éves gyermekeivel szemben. Mivel a részvételi arány a két körzetben is összehasonlítható volt, a két népesség önmagában valószínűleg a lakóterületére jellemző szocio-demográfiai jellemzőkkel rendelkezik, és így különböző társadalmi-gazdasági alcsoportokat képvisel a négyéves korosztály teljes népességében.
Az alacsony társadalmi-gazdasági helyzet és a gyermekkori túlsúly közötti összefüggés összhangban van a korábbi tanulmányokkal, figyelembe véve az olyan tényezőket, mint az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező anyák [17], a foglalkozás, az oktatás és a jövedelem [4]. A CHC nyilvántartásából nyert változók közül (2. táblázat) az anyák terhesség alatti dohányzási aránya társulhat társadalmi-gazdasági tényezőkhöz [18]. Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusszal rendelkező körzetben tendencia volt arra, hogy terhesség alatt magasabb arányban jelentettek anyák dohányzását. Dubois és Girard megállapította, hogy az anyák terhesség alatti dohányzása és az alacsony társadalmi-gazdasági helyzet jelentős szerepet játszik a túlsúly kialakulásában születéstől 4-5 éves korig [19].
A túlsúlyos gyermekeknél megnő a túlsúly vagy elhízás kockázata felnőttként [25]. A születési súly és a felnőtt súly közötti összefüggés arra utal, hogy az intrauterin környezetnek tartós hatása van az elhízás kockázatára a későbbi életben. Genetikai, környezeti és specifikus anyai tényezők befolyásolhatják az intrauterin környezetet az elhízás kockázatának növelése érdekében [26]. Az izomtevékenység megakadályozhatja az elhízással kapcsolatos egészségügyi kockázatokat felnőtteknél és idősebb gyermekeknél [27]. Kisgyermekeknél inkább a környezet és a család jár el a fizikai aktivitás fontos meghatározó tényezőjeként, főleg az ülő viselkedés csökkentésével. Ezek a szempontok fontosak lehetnek megelőző célokból [28].
Összefoglalva, a magas születési BMI és az alacsony szocioökonómiai státusz, amint azt a populációs szintű adatok is jelzik, négyéves korban a túlsúly és a magas BMI független meghatározóinak bizonyultak. Ehhez kapcsolódott az a megállapítás, hogy az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetű körzetből származó gyermekek gyorsított lineáris növekedést értek el négyéves korukig. Ez a tanulmány azt sugallja, hogy a korai gyermekkori növekedési minták és a társadalmi-gazdasági tényezők szerepet játszanak a négyéves gyermekek túlsúlyának és elhízásának kialakulásában. Több kutatásra van szükség annak megértéséhez, hogy miként kell kialakítani az intervenciós programokat a gyermekek túlsúlyának és elhízásának kialakulásának megelőzése érdekében.
Hivatkozások
- A D-vitamin státuszú szénhidrátcserélő markerek kapcsolata túlsúlyos serdülőknél és
- Ellenállóképesség túlsúlyos és elhízott gyermekek számára
- Az anyák túlsúlya és elhízása a terhesség korai szakaszában, valamint a csecsemőhalandóság kockázata népesség alapján
- A soványság, a túlsúly és az elhízás elterjedtsége és tendenciái a 3–18 éves gyermekek és serdülők körében
- Az alsúly, a túlsúly és az elhízás elterjedtsége a palesztin iskoláskorú gyermekek és az