Vérkarbamid nitrogén

A BUN szintén nem optimális az AKI diagnosztizálására, és függ a vesefunkciótól független nonrenális tényezőktől is, például fehérjebevitel, katabolikus állapot, felső gyomor-bélrendszeri vérzés, térfogati állapot és nagy dózisú szteroidok terápiája [6,10–12 ].

Kapcsolódó kifejezések:

Azotemia
Kreatinin
Vesefunkció
Szőlőcukor
Biomarkerek
Fehérjék
Vizelet
Glomeruláris szűrési sebesség

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Szívbiomarkerek

Vérkarbamid nitrogén

A máj betegségei

Karbamid-nitrogén

A vér karbamid-nitrogénje (BUN) vagy a szérum karbamid-nitrogén az ammónia májméregtelenítésének végterméke. Ezt a paramétert használják néha a máj működésének felmérésére is. A karbamid nitrogén koncentrációja a vérben csökkenhet, ha a máj károsítja az ammónia karbamiddá történő átalakulását. Az alacsony szérum-karbamid-koncentráció azonban nem specifikus a májbetegségre. Alacsony karbamid-nitrogén-koncentráció anorektikus betegeknél is megfigyelhető, kevesebb fehérjét fogyasztva. Anorektikus vagy alacsony fehérjetartalmú étrendben lévő kérődzőknél a bendő mikrobák a fehérje szintéziséhez nitrogénforrásként visszatérnek a BUN-ba, csökkentve a BUN-koncentrációt.

Klinikai patológia

Susan J. Tornquist, Christopher Cebra, Llama and Alpaca Care, 2014

Nitrogénvegyületek

A BUN és a kreatinin a két fő nitrogéntartalmú hulladék, amely a vérben található és vizelettel távozik. A BUN a májban ammóniából és az aszpartát aminocsoportjából képződik. Termelési sebessége az étkezési fehérje bevitelétől vagy az aminosav-oxidációtól függ. Táplált állapotban a legtöbb BUN kiválasztódik a vizelettel, de a tevék és kérődzők közül néhány bekerülhet az erdő gyomrába, és a mikrobák nem fehérje nitrogénforrásként használhatják. Ez a gasztrointesztinális felhasználási út gyorsul fel a nem megfelelő fehérjebevitel idején, és lelassul, miután a mikrobák elpusztulnak. Általában azt gondolják, hogy kérődzőknél az anorexia legfeljebb 3 napig nyomja le a BUN-t, ezután enyhe növekedés következik be. Az étvágytalanság vagy a fehérje csökkenése az étrendben szintén csökkenti a BUN-t azáltal, hogy csökkenti az aminosavak oxigénellátását.

A kreatinin az izomban képződik a kreatin-foszfátból, és glomeruláris szűrés és a proximális tubuláris szekréció révén választódik ki a vizelettel. A vér kreatinin-koncentrációja függ az izomtömegtől, ezért alacsonyabb lehet, mint az újszülöttkori vagy lesoványodott tevefélék referenciaértékei. Egészséges, táplált teveféléknél a BUN és a kreatinin is általában magasabb, mint a kérődzőknél. A magasabb BUN tükrözheti a feltételezetten magasabb glükoneogenezis arányát a tevéknél, de ez továbbra sem bizonyított. Beszámoltak arról, hogy a vese BUN-clearance alacsonyabb a tevéknél, mint a kérődzőknél, de ezt ellensúlyozza a gyomor mikrobák magasabb fogyasztási aránya.

A kreatininszint növekedése (37%) gyakoribb, mint az Oregoni Állami Egyetemen elvégzett teve-kémiai profilok BUN-növekedése (18%). Ez elsősorban az állatok nagy testét tükrözi, enyhe kreatininszint-emelkedéssel (

Húgyúti rendellenességek

Jelzések

A BUN felhasználható a vesefunkció szűrésére az általános egészségi profil részeként vagy bármely beteg állatban (különösen hányásban, fogyásban, krónikus nonregeneratív vérszegénységben, pu-pd, anuria-oliguria, krónikus UTI, proteinuria vagy dehidráció esetén) . A szérum kreatinint egyszerre kell mérni.

Előnyök

A BUN koncentrációjának vizsgálata könnyen elérhető és könnyen használható.

Hátrányok

A BUN koncentrációját extrarenalis tényezők befolyásolják (néha ez előny, ha értékeljük a tulajdonosnak az ajánlott csökkentett fehérjetartalmú étrend betartását). Ezenkívül a koncentrációt fordítottan befolyásolja a vizelet áramlási sebessége.

Elemzés

A BUN-t szérumban vagy plazmában (heparin vagy etilén-diamin-tetraecetsav [EDTA]) mérjük spektrofotometriás, „száraz reagens” reflexiós mérővel és ammónia-érzékeny elektród módszerekkel, valamint egy friss csepp teljes vér mérőpálcára helyezésével. Különböző módszerek adnak összehasonlítható eredményeket, kivéve a mérőpálcát, amely becslést ad. Az olajszintmérő pálca meglehetősen pontos annak meghatározásához, hogy azotemia jelen van-e vészhelyzetben, de az eredményeket meg kell erősíteni. 9.

Normál értékek

Kutyák és macskák, általában 10-30 mg/dl.

Veszélyértékek

Maga a karbamid nem mérgező; azonban jelentős növekedés társul az urémiával, amelyben a sav-bázis, folyadék és elektrolit rendellenességek életveszélyessé válhatnak.

Műtárgyak

Gyógyszerterápia, amely megváltoztathatja az eredményeket

A BUN csökkenése olyan gyógyszerek következménye lehet, amelyek markáns pu-pd-t okoznak. A megnövekedett BUN-t kortikoszteroidok, arginin és nefrotoxikus gyógyszerek okozhatják (lásd 7-1. Háttérmagyarázat).

A BUN csökkenésének okai

A BUN-t csökkent termelés (azaz májelégtelenség, étkezési fehérje korlátozás) vagy fokozott kiválasztódás (azaz poliurikus állapotok, túlhidráció, késői terhesség) csökkenti. A csökkent BUN jelezheti a májfunkciós vizsgálatokat (lásd 9. fejezet).

A megnövekedett BUN okai

A megnövekedett BUN egyidejű kezelés előtti vizeletvizsgálatot igényel a megfelelő értelmezéshez. A szérum kreatinin-koncentrációt is meg kell mérni. Ha a szérum kreatinin koncentráció normális, akkor figyelembe kell venni a BUN-t befolyásoló extrarenális tényezőket (7-8. Táblázat). Ezek az extrarenalis tényezők általában csak enyhe változásokat okoznak, kivéve, ha az alapbetegség jelen van.

Ha mind a BUN, mind a kreatinin szintje megemelkedik, csökken a GFR. A csökkent szűrés azonban a prerenalis okok (pl. Sokk, dehidratáció, gyenge szívteljesítmény miatt), vese parenchymás betegség vagy posztrenális okok (pl. Húgycső vagy húgycső elzáródás; lásd 7-7. Táblázat) következménye lehet.

Vérkarbamid nitrogén a hasi folyadékokban

A hasi folyadékban szignifikánsan magasabb karbamid-koncentráció megtalálása, mint a vérben, a húgyutak szakadására utal; a karbamid azonban könnyen diffundál a hashártyán. Negyvennyolc órával a hólyagszakadás után a karbamid koncentrációja hasonló lehet a hasi folyadék és a szérum között. Ezért előnyös a folyékony kreatinin mérése.

Biomarkerek akut vesekárosodásban

Absztrakt

A fejfájásos beteg szűrése és tesztelése

Egyéb laboratóriumi vizsgálatok

Vér karbamid-nitrogén (BUN) és kreatinin nyerhető a veseelégtelenség kizárására, mint a fejfájás lehetséges okáról. A szérum kalcium kizárhatja a hiperkalcémiát, amely fejfájással járhat. Az agyalapi mirigy elváltozásának gyanúja esetén prolaktin és kortizol nyerhető, amellett, hogy az agy MRI-jével neuro-képalkotást végeznek, mivel az MRI a legjobb képalkotási mód a Sellar és a supraselláris tömegek kimutatására. A rohamaktivitással járó fejfájás esetén a prolaktinszint is megemelkedhet, de csak epilepsziás roham után azonnal - a roham típusától függően. 39 A prolaktin azonban nem megbízható rohamjelzőként, és ebben a környezetben már nem alkalmazzák.

Kreatinin

A következő diagnosztikai lépések, amelyeket figyelembe kell venni, ha a szintek magasak

A kreatininszint emelkedésekor ellenőrizni kell a BUN szintjét. A vizelet-szérum kreatinin és a vizelet fajsúlya hasznos a prerenal és a vese azotemia megkülönböztetésében. Krónikus vesebetegségben hiperfoszfatémia és hipokalcémia vagy hiperkalcémia figyelhető meg. A vizelet elemzését (olajpálca és fajsúly) el kell végezni. A prerenal és a postrenalis azotemia megkülönböztetéséhez madaraknál a karbamid-kreatinin arány (karbamid [mmol/L] × 1000/kreatinin [µmol/L]) és a karbamid/húgysav arány (karbamid [mmol/L] × 1000/húgysav [µmol/L]) kiszámítható. Ezek az arányok magasak lesznek dehidráció vagy ureterelzáródás esetén, mivel a karbamid újrafelszívódása aránytalanul magasabb, mint a kreatinin és a húgysavé.

Azotemia

A vér karbamid-nitrogénjének (BUN) általában nincs diagnosztikai értéke madarakban és hüllőkben.

Az emlősöknél az azotemia madarak és hüllők köszvényének tekinthető.

Figyeljük a húgysav növekedését madarakban és hüllőkben.

Hüllő/kétéltűMadárEmlős

Prerenalis okok	Étkezés után
Magas fehérjetartalmú étrend
Hypovolemia
Szív elégtelenség
Kiszáradás
Gyomorfekélyek
Rossz táplálkozás (A-vitamin-hiány)
Tétlenség
Csökkent vérkeringés
Postrenalis okok	Urolit
Prosztatagyulladás
Hólyaggyulladás
Vese	Toxinok (D3 hipervitaminózis)
Fertőző betegség
Glomerulonephritis
Veseelégtelenség
Klinikai paraméter	Prerenal	Elsődleges vese	Postrenal
Kreatinin	Megnövekedett	Megnövekedett	Megnövekedett
KONTY	Megnövekedett	Megnövekedett	Megnövekedett
Vizelet fajsúlya	Megnövekedett	Csökkent	Megnövekedett
Vizelet üledék	Normál	Rendellenes	Rendellenes
Vizelet termelés	Csökkent	Változó	Csökkent
Hematokrit	Megnövekedett	Változó	Megnövekedett
Kálium	Normál vagy alacsony	Változó	Megnövekedett
Foszfor	Normál	Változó	Megnövekedett
Metabolikus acidózis	Enyhe	Enyhe vagy súlyos	Enyhe vagy súlyos

Nem krónikus veseelégtelenség krónikus veseelégtelenségének kezelése

UREMIA

A magas BUN az urémia klinikai tüneteit eredményezheti, beleértve a szájüregi fekélyeket, az étvágytalanságot, a hányást, a gyomor erózióját és a fekélyesedést. Az urémiát Epakitin alkalmazásával lehet kezelni (lásd Foszforkötés). A metoklopramid (Reglan; 0,2-0,5 mg/kg PO naponta/nap) hatékony antiemetikum és növeli a gyomor motilitását. Egy hisztamin-2 receptor blokkoló, például ranitidin (Zantac; 3,5 mg/kg PO ajánlott) vagy protonpumpa inhibitor, például omeprazol (Prilosec; 0,5-1,0 mg/kg PO sid) szukralfáttal (Carafate; 0,25-1,0 g PO) kombinálva licitáljon 30 perccel az antacidok előtt) hatékony kezelés lehet a gyomorerózió és az apró fekélyek esetén. 3

Karbamid ciklus (Krebs-Henseleit ornitin ciklus)

Karbamidképződés

Az ötödik reakció, amelyet citoplazmatikus Mn ++ -t tartalmazó katalizál argináz (lásd az 51. fejezetet), magában foglalja a karbamid oldallánc arginin, így kialakul ornitin, amelyet ezután visszavezetnek a mitokondriumokba, hogy újabb karbamid bioszintézis cikluson essenek át. Karbamid, kellően lipofil és az NH3-tól eltérően az emlősök anyagcseréjének nem toxikus végterméke, diffundál a periportalis májsejtekből a vérbe.

Urea ártalmatlanítása

A vér karbamid-nitrogén (BUN) A medencét a vesék szabadon szűrik, és a szűrt 50% -a normálisan visszaszívódik a vérbe ( 10-4 ). A másik 50% normálisan a vizelettel ürül. A vesebetegségben gyakran előforduló magas BUN-szintet általában a károsodott vesefunkció következményének, nem pedig okának tekintik.

Bár a BUN-medence kb. 75% -a végül a vizelettel ürül, körülbelül 25% -uk általában az emésztőrendszerbe kerül, ahol bakteriális ureáz aktivitása magas. A képződött NH3 csatornázható a baktériumok fehérjeszintézisébe, vagy felszívódhat közvetlenül a májkapu keringésébe. Karbamid belép a reticulorumen nyálas úton vagy közvetlenül a keringésből, és a vastagbél nyálkahártya-sejtjein keresztül is diffundál. Az, hogy a bendőbe minden nap endogén módon kerül, a napi normál étrendi nitrogén bevitel körülbelül 12% -ával egyenlő.

A bendő mikrobák képesek minden esszenciális és nem esszenciális aminosavat szintetizálni saját fehérje bioszintetikus céljaikhoz. Ez történhet nem fehérje nitrogén (NPN, mint például karbamid), és megfelelő szénhidrogének (tól től cellulóz). A kérődző állatok növekedhetnek, szaporodhatnak és laktátozhatnak, bár nem optimális sebességgel, ha az étrend nem tartalmaz fehérjét. Az optimális növekedéshez és működéshez azonban általában étrendi fehérjére van szükség.