Testtömeg-index és elhízási sebészet Halandósági kockázati pontszám a laparoszkópos hüvelyes gasztrektómia perioperatív szövődményeiben

A vizsgálat biztonsága és tudományos érvényessége a tanulmány megbízója és a kutatók feladata. Egy tanulmány felsorolása nem jelenti azt, hogy azt az Egyesült Államok szövetségi kormánya értékelte. A részletekért olvassa el a felelősség kizárását.

Tanulmány részletei
Táblázatos nézet
Nincs közzétett eredmény
Jogi nyilatkozat
Hogyan olvassuk el a tanulmányi jegyzőkönyvet

Az elhízás fogalmát a 30-as és annál nagyobb testtömeg-indexként (BMI) határozzák meg, a kóros elhízást pedig a 40-nél (1) meghaladó BMI-ként tartják számon. A Gazdasági Együttműködési Szervezet adatai szerint előfordulása az általános populációban körülbelül 20% és az OECD (OECD) országaiban, és sajnos világszerte növekszik (2). Az elhízást nem szabad egyetlen rendellenességnek tekinteni, mivel ez számos olyan rendellenességhez kapcsolódik, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az obstruktív alvási apnoe, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rosszindulatú daganatok fokozott kockázata (1). Évek óta az emberek elhízással küzdenek mind anyagcsere, mind fizikai problémák mellett. A műtéti kezelés a leghatékonyabb hosszú távú terápiás kezelés az elhízás és az elhízással összefüggő betegségek jelenlegi és modern orvostudományában, végső megoldásként (3-5). A Roux-en-y gastrojejunostomia az a módszer, amelyet évek óta alkalmaznak, és ennek konszenzusáról van szó. Az utóbbi években azonban a laparoszkópos hüvelyes gasztrektómiának (LSG) egyre több olyan eljárása van, amelynek rövid a tanulási görbéje, és ez a a legtöbbet végzett műtéti technika az egész világon és Törökországban is (2,6).

Sajnos, mint minden műtéti beavatkozás, ennek a műtétnek is megvannak a maga komplikációi. Bár gyakran végezzük, növeli a sebészek tapasztalatait, ez a helyzet nem csökkentheti a műtét szövődményeinek kockázatát nullára. Morbid elhízott betegeknél az esetleges szövődmények kockázata minden műtéti eljárásban magasabb, mint más olyan betegeknél, akik nem voltak elhízottak. Ezen szövődmények miatt elhúzódó kórházi tartózkodás, megnövekedett újbóli alkalmazás a kórházba, újbóli műtétek és halálesetek lehetnek (5,7). Az elhízás miatti megnövekedett szövődmények és a hüvelyes gasztrektómia miatti specifikus szövődmények kockázata ellenére a laparoszkópos hüvelyes gasztrektómia elfogadható posztoperatív morbiditással és mortalitással jár (8).

A szakirodalomban különféle osztályozásokat írtak le a műtét utáni szövődményekről. Ezen osztályozások egyikében, a Clavien-Dindo (CD) osztályozás szerint, a szövődményeket két csoportra osztják, mint súlyos és kisebb. (1, 9) (1. táblázat). Ez a besorolás alkalmazható bariatriás és metabolikus műtétekre, mint minden műtéti típusra. Ebben a besorolásban különösen súlyos komplikációk az életveszélyes helyzetek, és korai felismerésük fontos (8).

Valójában a sebészek egyik betegükben sem akarnak halandósággal találkozni. E tekintetben DeMaria et al. kifejlesztett egy könnyen alkalmazható mortalitási kockázati pontozási rendszert, amely öt elemből áll (életkor ≥45 év, férfi nem, testtömeg-index (BMI) ≥ 50 kg/m2, artériás hipertónia és a pulmonalis tromboembólia kockázati tényezői). elhízási műtétek során a kockázatos betegek műtét előtti meghatározásához (Obesity Surgery Mortality Risk Score; OR-MRS) (8,10,11).

Jelen tanulmány célja a laparoszkópos hüvelyes gasztrektómiás betegeknél észlelt perioperatív szövődmények meghatározása, amelyeket klinikánkon végeztünk anélkül, hogy a kórházból kivezettük volna őket, és hogy értékelje az irodalomban szereplő szövődmények kezelési folyamatait. Ezenkívül megvizsgálták, hogy az OS-MRS kockázatértékelési skálának és a BMI-nek szerepe van-e a perioperatív szövődmények meghatározásában a kibocsátás előtt.

Állapot vagy betegség Beavatkozás/kezelés

Perioperatív szövődmény Laparascopic Sleeve Gastrectomia BMD elhízás, kóros elhízási műtét Halandósági mutató Clavien Dindo műtéti szövődmény skála

Eljárás: Laparaszkópos hüvelyes gasztrektómia Eljárás: İnvencionális radiológiai drenázs Diagnosztikai teszt: Teljes vérkép és biokémiai értékelés Diagnosztikai teszt: Számítógépes tomográfia

A statisztikai értékeléshez az IBM Statistics Package for Social Sciences (SPSS) 20.0 programot használtuk. A Kolmogorow-Smirnov-teszt eredményeit megvizsgáltuk a csoportok normális eloszlásra való alkalmassága szempontjából. A csoportok közötti összehasonlításban független minta t-próbát vagy Mann Whitney U tesztet alkalmaztunk a numerikus adatok normalitási teszt szerinti értékeléséhez. A kategorikus adatok kiértékelésénél khi-négyzet elemzést és Fischer pontos tesztjét végeztük. A szövődményképződés és a BMI összefüggését tekintve egyváltozós és többváltozós elemzést végeztek. A numerikus adatokat átlag ± standard eltérésként (ss) (minimum - maximum értékek) vagy mediánként (minimum - maximum értékek) adtuk meg a normalitási teszt szerint. A kategorikus adatokat számként (n) és százalékban (%) adják meg.