Az emésztőrendszeri betegségek és rendellenességek táplálkozási kezelése

Magdy El-Salhy

1 Gasztroenterológiai részleg, Orvosi Osztály, Stord Kórház, Box 4000, 5409 Stord, Norvégia; [email protected]; Tel .: + 47-534-910-00; Fax: + 47-534-910-01

2 Klinikai Orvostan Tanszék, Bergeni Egyetem, 5021 Bergen, Norvégia

3 Nemzeti funkcionális gasztrointesztinális rendellenességek központja, 5021 Bergen, Norvégia

Az étrend nemcsak az energia és a test növekedéséhez és helyreállításához szükséges táplálékot biztosítja, hanem a test számos fontos funkcióját is befolyásolja és szabályozza. Étrendünkben a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok aránya szabályozza a véráramba kerülő emésztőrendszeri hormonok típusát és mennyiségét. Ezek a hormonok szabályozzák a gasztrointesztinális motilitást, a szekréciót és a felszívódást, a sejtek szaporodását, az étvágyat és a helyi immunvédelmet [1]. Ezenkívül a gyomor-bélrendszeri hormonális peptidek/aminok kölcsönhatásba lépnek és integrálódnak az enterális, az autonóm és a központi idegrendszerbe az úgynevezett bél-agy tengelyben. A táplálékfelvétel a bél mikrobiotáját is befolyásolja, amelyről úgy gondolják, hogy fontos szerepet játszik az egészségben és a betegségekben. Ez a szám bemutatja az étrendkezelésnek a gyomor-bélrendszeri betegségek és rendellenességek kezelésében történő alkalmazásával kapcsolatos legújabb kutatásokat, és megvitatja annak lehetséges mechanizmusait.

Az étrend szerepe az irritábilis bél szindróma (IBS) kezelésének patofiziológiájában uralja ezt a kérdést. Ez nem csak azért van, mert a közelmúltban megjelent a tápanyagok külön száma, amely a gyulladásos bélbetegségek diétájával foglalkozott, hanem azért is, mert az étrend fontos szerepet játszik mind az IBS kórélettanában, mind az IBS kezelésében. Ez a szám egy áttekintést, két közleményt és hét eredeti cikket tartalmaz, amelyek e terület számos fontos szempontját felölelik, és a közölt adatok újszerűek, érdekesek és nagy klinikai jelentőségűek.

1. A diéta szerepe az IBS kezelésében

Egy nyílt vizsgálat szerint az IBS-ben szenvedő betegek 66,3% -a reagált alacsony keményítő- és szacharóz-tartalmú étrendre [11], ami hasonló az alacsony FODMAP-étrend tipikus válaszarányához. Mind a beavatkozási idő (2 hét), mind a megfigyelés ideje meglehetősen rövid volt. Az IBS-betegeken végzett beavatkozási vizsgálatok körülbelül 40% -os placebo-hatást mutatnak a beavatkozást követő első két hétben [12]. Továbbá a kezelt betegek étrendi útmutatást kaptak, míg a kontroll csoportba tartozók nem. Az étrendi útmutatás beszámolt az IBS-betegek tüneteinek és életminőségének javításáról [8,9,10], ezért nem világos, hogy az alacsony keményítőtartalmú, alacsony szacharóz tartalmú étrend hatása a beavatkozásnak vagy a a kapott diétás információk hatásához hozzáadódott a placebo hatás. További határozott következtetések levonása érdekében további kettős-vak, placebo-kontrollos vizsgálatokra van szükség.

A nyugat világában a búza a fő szénhidrátforrás, míg az ázsiai ételekben a rizs és a celofán tészta a fő. A rizsben lévő szénhidrátok teljesen felszívódnak a vékonybélben, és ennek következtében kevesebb bélgáz keletkezik. Ezzel szemben a celofán tészta mung bablisztből készül, amely nagy mennyiségben tartalmaz oligoszacharidokat és fruktánokat, de ezek az oligoszacharidok vízben oldódnak, és a celofán tészták készítésének folyamata során megfelelő előáztatással kiküszöbölhetők. A kérdés egyik tanulmánya a búza (búza tészta), a rizs és a celofán tészta (mung bab tészta) elfogyasztása közötti különbségeket vizsgálja a bélgáztermelésben és a hasi duzzanatban/puffadásban nem székrekedéses IBS-ben. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy a rizs és a celofán tészta fogyasztása szignifikánsan alacsonyabb bélgáztermelést és kevesebb hasi duzzanatot/puffadást eredményez nem székrekedéses IBS-ben szenvedő betegeknél. Ezek az eredmények jelentős klinikai jelentőséggel bírnak az IBS-betegek étrend-ajánlásai szempontjából, és tudományos támogatást nyújtanak az IBS-betegek nyugati világában az utóbbi időben megfigyelhető tendenciához, amikor az ázsiai ételeket részesítik előnyben.

A halfehérje-hidrolizátumokat tartalmazó kiegészítőkről számoltak be, hogy számos anyagcsere-tényezőt jótékonyan befolyásolnak, és immunmoduláló hatást fejtenek ki a bélben. A kérdés egyik tanulmánya a tőkehalfehérje-hidrolizátum-kiegészítő hat héten keresztül történő fogyasztásának hatásait vizsgálja a tünetek súlyosságára, a bél integritásának markereire és a széklet fermentációjára IBS-ben szenvedő betegeknél [13], és a tőkehalfehérje-hidrolizátum hatását nem találta a placebóhoz képest. A szükséges teljes mintaméret 40 beteg, mindegyik karban 20 (α = 0,05; 1 - β = 0,80). Ez a tanulmány azonban csak 13 beteget vett be a kezelt karba, és 15 beteget a placebo karba, és ezért egyértelműen alulteljesített. A tőkehalfehérje-hidrolizátum IBS-betegekre gyakorolt hatását ezért még meg kell határozni az IBS-ben szenvedő betegek nagyobb kohorszainak bevonásával végzett vizsgálatokban.

2. A diéta szerepe az IBS kórélettanában

Az IBS-ben szenvedő betegek enteroendokrin sejtjeinek alacsony sűrűsége vélhetően központi szerepet játszik a rendellenesség patofiziológiájában [14]. Úgy tűnik, hogy ezt az alacsony enteroendokrin sejtsűrűséget a bél őssejtjeinek alacsony sűrűsége és az őssejtek enteroendokrin sejtekké történő differenciálódásának alacsony aránya is okozza [15]. A kiadvány egyik cikkében azt feltételezik, hogy az étrend bakteriális fermentációja eredményeként létrejövő melléktermékek kölcsönhatásba lépnek a bél őssejtjeivel, ami az endokrin sejtek alacsony differenciálódási arányát eredményezi, ami a gyomor-bélrendszeri dysmotilitás, a zsigeri túlérzékenység és a kóros rendellenességek megnyilvánulásához vezet. gasztrointesztinális szekréció [1]. Ez viszont az IBS-re jellemző tüneteket idézi elő.

A fent említett feltételezést támasztja alá Chen és mtsai. ebben a számban megjelent [16], amely arról számol be, hogy a glutamin-kiegészítők növelik a bél Musashi 1 (őssejtek markere) sejtek és a kromogranin A (az enteroendokrin sejtek általános markere) számát. Továbbá ez a felülvizsgálat arról számol be, hogy a glutamin csak enyhe hatást fejt ki az őssejtekre, a glutamin fő hatása az őssejtek abszorpciós és szekréciós vonalakban történő differenciálódási aktivitására egyaránt [16]. Különösen érdekes megfigyelés a tünetek drámai csökkenése az IBS-ben szenvedő betegeknél glutamint tartalmazó étrend-kiegészítők nemrégiben végzett randomizált, placebo-kontrollos vizsgálatában [17].

3. A probiotikum-kiegészítők szerepe az IBS kezelésében

Az IBS-ben szenvedő betegek bélbakteriális profilja eltér az egészséges alanyokétól, az IBS-betegeknél kisebb a bakteriális sokféleség (dysbiosis). Az IBS-ben szenvedő betegek, akik nem reagálnak az étrend kezelésére, súlyos dysbiosisban szenvednek [1]. Catinean és munkatársai e számának cikke. [18] azt jelzi, hogy öt Bacillus spp. javította az IBS-ben szenvedő betegek tüneteit, életminőségét és rektális érzését ugyanolyan mértékben, mint egy táplálék-szer beadása vagy az alacsony FODMAP-diéta betartása [18].

A probiotikumok IBS tüneteire és életminőségére vonatkozó szakirodalom közleménye ebben a kérdésben [19] azt jelzi, hogy számos kérdésre még válaszolni kell, mielőtt a klinikán IBS-ben szenvedő betegeknek probiotikum-kiegészítőket adnának. Például még mindig nem tudjuk, hogy mely baktériumfajok a legelőnyösebbek az IBS szempontjából, sem a megfelelő dózist, sem az adagolás időtartamát, sem azt, hogy ugyanaz a probiotikum alkalmas-e minden beteg számára, illetve hogy a beadott probiotikumokat egyedivé kell-e tenni.

A probiotikum-kiegészítőknek a bélbaktériumok bőségének és sokféleségének helyreállításához való felhasználása korlátain belül elképzelhető, hogy a mikrobióm átültetése egészséges, megfelelő bélműködésű alanyból az IBS-betegekbe ideális beavatkozást jelent. A székletmikrobiota transzplantáció (FMT) alkalmazása nyílt vizsgálatokban, IBS-ben szenvedő betegek kis csoportjainak bevonásával, ígéretes eredményeket hozott [20]. Két nemrégiben végzett randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos FMT-vizsgálat ellentmondásos eredményeket hozott, az egyik tanulmány pozitív eredményeket mutatott az FMT számára, a másik azonban nem talált hatást [21,22]. Egy nemrégiben készült tanulmány [12] kimutatta, hogy az FMT hatékonyan csökkenti az IBS tüneteit és a fáradtságot, valamint javítja az IBS betegek életminőségét. Ez a tanulmány azt is megmutatta, hogy az FMT sikeréhez elengedhetetlen egy jól meghatározott donor, aki normobiotikus és különleges fekáliás baktériumjellemzővel rendelkezik. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a transzplantáció mennyiségének növelése és/vagy az FMT megismétlése növeli az FMT-re adott választ az IBS-ben szenvedő betegeknél.

4. A műtét utáni etetés szerepe a bélsebészetben

A gasztrointesztinális karcinómában szenvedő betegeknél az oesophagectomia az egyik leginvazívabb műtéti eljárás. Ez a kérdés az oesophagoectomián átesett betegek műtét utáni etetésével foglalkozik [23]. Ez a tanulmány kimutatta, hogy a műtét utáni perorális táplálás (PO) javítja a műtét utáni táplálkozási állapotot és az általános prognózist az enterális táplálkozáshoz (EN) és a parenterális táplálékhoz (PN) képest. Ezek a szerzők hasonló adatokat mutattak be a colorectalis műtét kísérleti állatokon gyakorolt hatásairól is. A vizsgálat eredményei klinikailag nagyon relevánsak, és azokat szem előtt kell tartani a gyomor-bélrendszeri karcinóma miatt műtött betegek táplálkozásának kezelésénél.

A PO fölénye az EN-vel és a PN-vel szemben a bél lumenében található tápanyagokkal magyarázható, amelyek stimulálják a neuroendokrin peptidek/aminok kaszkádjának felszabadulását a gyomor-bél rendszer sejtjeiből. Ezek a neuroendokrin peptidek/aminok szabályozzák a gyomor-bélrendszeri mozgékonyságot, az enzimek és az epehólyag savainak szekrécióját, a tápanyagok, a víz és az elektrolitok felszívódását, a bélsejtek szaporodását, a helyi immunvédelmet és az étvágyat. Továbbá kölcsönhatásba lépnek és integrálódnak az enterális, az autonóm és a központi idegrendszerbe [1].

Finanszírozás

Ez a kutatás külső támogatást kapott Fonna helse-től (40415. számú támogatás) és Helse Vest-től (912234. Számú támogatás).

Összeférhetetlenség

A szerző nem jelent be összeférhetetlenséget.