Egészségügyi kockázatok

A súlyproblémák tetemes díjat számítanak fel a testre és az elmére

A régi szellemi „Dem Bones” -ban minden testrész a sorban következőhöz kapcsolódik: a combcsont a térdcsontig, a térdcsont a lábcsontig stb. De az egyik test „súlya” súlya gyakorlatilag az összes többihez kapcsolódik. Az egészséges testsúly megteremti a csontok, izmok, agy, szív és mások számára azt a lehetőséget, hogy sok éven át simán és hatékonyan játsszák a részüket.

A túlsúly, különösen az elhízás, az egészség szinte minden aspektusát csökkenti, a reproduktív és légzési funkciótól kezdve az emlékezetig és a hangulatig. Az elhízás növeli számos legyengítő és halálos betegség kockázatát, beleértve a cukorbetegséget, a szívbetegségeket és egyes rákos megbetegedéseket. Ezt különféle utakon hajtja végre, amelyek némelyik olyan egyszerű, mint a plusz kilók hordozásának mechanikai igénybevétele, mások pedig a hormonok és az anyagcsere összetett változásai. Az elhízás csökkenti az életminőséget és időtartamot, emeli az egyéni, nemzeti és globális egészségügyi költségeket. A jó hír azonban az, hogy a fogyás csökkentheti az elhízással kapcsolatos kockázatokat. (1) A testsúly 5-10% -ának elvesztése értelmes egészségügyi előnyökkel jár az elhízott emberek számára, még akkor is, ha soha nem érik el az „ideális” súlyukat, és akkor is, ha csak később kezdik el fogyni az életüket.

Egész könyveket írtak, amelyek részletesen ismertetik az elhízás hatásait az egészség különböző mértékeire. Ez a cikk röviden összefoglalja az elhízás és a felnőttek egészsége közötti összefüggéseket.

Elhízás és cukorbetegség

A testtömeg által leginkább befolyásolt állapot a 2-es típusú cukorbetegség. Az Ápolók Egészségügyi Tanulmányában, amely 14 éven át 114 000 középkorú nőt követett, a cukorbetegség kialakulásának kockázata 93-szor magasabb volt azoknál a nőknél, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) 35 vagy annál magasabb volt a vizsgálat kezdetén, 22-nél alacsonyabb BMI-vel rendelkező nőknél. (2) A felnőttkorban bekövetkező súlygyarapodás szintén növelte a cukorbetegség kockázatát, még az egészséges BMI-s nők körében is. Az egészségügyi szakemberek utólagos vizsgálata hasonló összefüggést talált a férfiaknál. (3)

A közelmúltban a nyomozók szisztematikusan áttekintették a testsúlyhoz kapcsolódó betegségek 89 vizsgálatát, majd statisztikai összefoglalót vagy metaanalízist készítettek az adatokról. Az általuk vizsgált 18 súlyossági betegség közül a cukorbetegség állt a kockázati lista élén: A normál súlytartományban (25-nél alacsonyabb BMI) lévő férfiakhoz és nőkhöz képest a 30-as vagy annál magasabb BMI-vel rendelkező férfiaknál hétszer nagyobb volt a 2-es típusú cukorbetegség alakul ki, és a 30-as vagy annál magasabb BMI-vel rendelkező nőknél 12-szer nagyobb a kockázat. (4)

A zsírsejtek, különösen a derék körül tároltak, hormonokat és más anyagokat választanak ki, amelyek gyulladást okoznak. Bár a gyulladás az immunrendszer elengedhetetlen alkotóeleme és a gyógyulási folyamat része, a nem megfelelő gyulladás különféle egészségügyi problémákat okoz. A gyulladás miatt a test kevésbé reagál az inzulinra, és megváltoztathatja a test metabolizmusát a zsírokban és szénhidrátokban, ami magasabb vércukorszinthez, végül cukorbetegséghez és számos szövődményéhez vezethet. (5) Számos nagy vizsgálat kimutatta, hogy a mérsékelt súlycsökkenés megakadályozhatja vagy késleltetheti a cukorbetegség kezdetét a magas kockázatú embereknél. (6–8)

Elhízás és szív- és érrendszeri betegségek

A testtömeg közvetlenül összefügg a különféle kardiovaszkuláris kockázati tényezőkkel. A BMI növekedésével növekszik a vérnyomás, az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL vagy „rossz”) koleszterin, trigliceridek, vércukorszint és gyulladás. Ezek a változások a koszorúér-betegség, a stroke és a szív- és érrendszeri halál fokozott kockázatát jelentik:

A jó hír az, hogy a testtömeg 5-10 százalékos súlycsökkenése csökkentheti a vérnyomást, az LDL-koleszterint és a triglicerideket, és javíthatja az egyéb kardiovaszkuláris kockázati tényezőket. (12–14)

Elhízás és rák

Az elhízás és a rák közötti összefüggés nem annyira egyértelmű, mint a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek esetében. Ez részben annak köszönhető, hogy a rák nem egyetlen betegség, hanem az egyes betegségek gyűjteménye.

A 2007-ben kiadott adatok teljes körű áttekintése során a World Cancer Research Fund és az American Institute for Cancer Research által összeállított szakértői testület arra a következtetésre jutott, hogy meggyőző bizonyíték áll fenn az elhízás és a nyelőcső, a hasnyálmirigy, a vastagbél és a vastagbélrák közötti összefüggésről. végbél, emlő, endometrium és vese, valamint az elhízás és az epehólyagrák közötti valószínű összefüggés. (15) A hasi elhízás és a felnőttkori súlygyarapodás számos rákkal is összefüggött. Egy későbbi szisztematikus áttekintés és metaanalízis megerősítette az elhízás és a mell, a vastagbél és a végbél, az endometrium, a nyelőcső, a vese, a petefészek és a hasnyálmirigy rákos megbetegedései közötti közvetlen összefüggéseket. (4) Bátorítóan: az ápolók egészségügyi tanulmánya megállapította, hogy a túlsúlyos nők esetében, akik soha nem alkalmaztak hormonpótló kezelést, a menopauza után lefogyottak, és a felénél tartva nem csökkentik a menopauza utáni kockázatukat.

Elhízás, depresszió és életminőség

Az elhízás és a depresszió magas aránya, valamint a szív- és érrendszeri betegségekkel való egyéni kapcsolatuk sok kutatót arra késztetett, hogy vizsgálják meg a súly és a hangulat összefüggését. 17 keresztmetszeti vizsgálat elemzése azt mutatta, hogy az elhízott embereknél nagyobb a depresszió valószínűsége, mint az egészséges testsúlyúaknál. (17) Mivel az elemzésbe bevont tanulmányok a testsúlyt és a hangulatot csak egy időpontban értékelték, a kutatók nem tudták megmondani, hogy az elhízás növeli-e a depresszió kockázatát, vagy a depresszió növeli-e az elhízás kockázatát. Új bizonyítékok megerősítik, hogy az elhízás és a depresszió közötti kapcsolat kétirányú lehet: 15 hosszú távú tanulmány metaanalízise, amely 58 000 résztvevőt követett 28 éven keresztül, azt találta, hogy a tanulmány kezdetén elhízottak 55% -kal magasabb a depresszió kialakulásának kockázata a követési időszak végére, és azoknál az embereknél, akiknél a vizsgálat kezdetén depresszió volt, 58% -kal nagyobb az elhízás kockázata. (18)

Bár az elhízás és a depresszió közötti biológiai összefüggést még nem határozták meg véglegesen, a lehetséges mechanizmusok magukban foglalják a gyulladás aktiválódását, a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengelyében bekövetkező változásokat, az inzulinrezisztenciát, valamint a társadalmi vagy kulturális tényezőket.

Az elhízás konkrét egészségügyi kimenetelekre, például cukorbetegségre vagy depresszióra gyakorolt hatásának tanulmányozása csak bepillantást enged az elhízás egészségre és jólétre gyakorolt teljes hatására. Az egészséggel kapcsolatos életminőség (HRQoL) integrálja az elhízás (vagy bármely más állapot) hatását a fizikai, pszichológiai és szociális működésbe. Bár a HRQoL egy viszonylag fiatal kutatási terület, számos tanulmány értékelte az elhízás általános hatását a HRQoL-re. A felnőtteken végzett 31 vizsgálat közül a többség kimutatta, hogy az elhízás szignifikánsan összefügg a HRQoL csökkenésével, a normál testsúlyhoz képest. (19) A kutatók hasonló összefüggést találtak öt gyermekekkel és serdülőkkel végzett HRQoL vizsgálat között.

Elhízás és szaporodás

Az elhízás befolyásolhatja a szaporodás különböző aspektusait, a szexuális aktivitástól a fogantatásig. A nők körében az elhízás és a meddőség, elsősorban az ovulációs meddőség közötti összefüggést egy klasszikus U alakú görbe képviseli. Az ápolók egészségügyi tanulmányában a meddőség a 20 és 24 közötti BMI-vel rendelkező nőknél volt a legalacsonyabb, alacsonyabb és magasabb BMI mellett nőtt. (20) Ez a tanulmány arra utal, hogy az Egyesült Államokban az ovulációs meddőség 25 százaléka elhízásnak tulajdonítható. A terhesség alatt az elhízás növeli a korai és késői vetélés, a terhességi cukorbetegség, a preeclampsia, valamint a vajúdás és a szülés során fellépő szövődmények kockázatát. (21) Ez némileg növeli a veleszületett rendellenességekben szenvedő gyermek viselésének esélyét is. (22) Egy kis randomizált vizsgálat szerint a szerény súlycsökkenés javítja az elhízott nők termékenységét. (23)

Az elhízás hatása a férfi termékenységére kevésbé egyértelmű. Hammoud és munkatársai tanulmányában az alacsony spermiumszám (oligospermia) és a rossz spermiummotilitás (asthenospermia) előfordulása a BMI-vel együtt nőtt, normál testsúlyú férfiaknál 5,3, illetve 4,5 százalékról, elhízott férfiaknál 15,6, illetve 13,3 százalékra. (24) Ezzel ellentétben Chavarro és munkatársai tanulmánya szerint a testtömeg alig befolyásolja a sperma minőségét, kivéve a legmagasabb (35 fölötti) BMI-ket, annak ellenére, hogy a reproduktív hormon szintje a testsúly növekedésével jelentős eltéréseket mutat. (25)

A szexuális funkciókat az elhízás is befolyásolhatja. Az egészségügyi szakemberek nyomon követési tanulmányának (26), a Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (NHANES) (27) és a Massachusetts-i Férfi Öregedési Tanulmány (28) adatai azt mutatják, hogy a merevedési zavarok kialakulásának esélye növekszik a BMI növekedésével. Megjegyzendő, hogy a fogyás enyhén hasznosnak tűnik a merevedési funkció fenntartásában. (29) Az elhízás hatása a női szexuális működésre kevésbé egyértelmű. Egy nemrégiben végzett francia tanulmányban az elhízott nők ritkábban számoltak be arról, hogy normális testsúlyú nőknél szexuális partnerük volt az előző 12 hónapban, de a szexuális diszfunkció prevalenciája mindkét csoportban hasonló volt. (30) Egy 118 nőből álló kisebb felmérés során Esposito és munkatársai azt találták, hogy az elhízott nők alacsonyabb pontszámot értek el a női szexuális funkciók indexében, szoros összefüggésben voltak a növekvő BMI és az izgalom, a kenés, az orgazmus és az elégedettség problémái között. (31)

Elhízás és tüdőfunkció/légzőszervi betegség

A túlsúly a mechanikai és anyagcsere útján keresztül károsítja a légzési funkciókat. A hasi zsír felhalmozódása például korlátozhatja a rekeszizom süllyedését, és a tüdő tágulását, míg a zsigeri zsír felhalmozódása csökkentheti a mellkas falának rugalmasságát, lecsökkenti a légzőizom erejét és a keskeny légutakat a tüdőben. . (32) Az elhízással járó alacsony fokú gyulladásos állapot által létrehozott citokinek szintén akadályozhatják a tüdő működését.

Az asztma és az obstruktív alvási apnoe két gyakori légúti betegség, amelyek összefüggenek az elhízással. Hét prospektív vizsgálat metaanalízisében, amely 333 000 alanyot vett fel, az elhízás 50 százalékkal növelte az asztma kialakulásának kockázatát mind a férfiak, mind a nők körében. (33) Az elhízás az obstruktív alvási apnoe (OSA) fő tényezője is, amely becslések szerint körülbelül minden ötödik felnőttet érint; 15 felnőttből egynek közepes vagy súlyos obstruktív alvási apnoe van. Ez az állapot nappali álmossággal, balesetekkel, magas vérnyomással, szív- és érrendszeri betegségekkel és korai halálozással jár. Az OSA-ban szenvedő betegek 50-75 százaléka elhízott. (32) A klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy a mérsékelt súlycsökkenés hasznos lehet az alvási apnoe kezelésében. (34, 35)

Elhízás, memória és kognitív funkciók

Az Alzheimer-kór és a demencia olyan populációk csapása, amelyek hosszú élettartammal rendelkeznek. Az Egyesült Államokban ezek a betegségek több mint 7,5 millió embert érintenek, többségük 65 évnél idősebb. 65 évesen az Alzheimer-kór becsült életkori kockázata nőknél 17,2, férfiaknál 9,1 százalék. (36) A testtömeg az Alzheimer-kór és a demencia potenciálisan módosítható kockázati tényezője. 10 prospektív kohorszvizsgálat meta-analízise, amelyen csaknem 42 000 alany vett részt, három-36 éven keresztül követték, U-alakú összefüggést mutatott ki a BMI és az Alzheimer-kór között. A normál súlytartományhoz viszonyítva az alulsúly az Alzheimer-kór 36 százalékkal magasabb kockázatához, míg az elhízás 42 százalékkal magasabb kockázathoz társult. (37) Az asszociációk erősebbek voltak a hosszabb nyomon követéssel végzett vizsgálatokban. Egy újabb metaanalízis hasonlóan erős kapcsolatot mutatott ki az elhízás és az Alzheimer-kór között. (38)

Elhízás és mozgásszervi betegségek

A túlsúly a mechanikai és anyagcsere-terheléseket okozza a csontokra, az izmokra és az ízületekre. Az Egyesült Államokban becslések szerint 46 millió felnőtt (körülbelül minden ötödik) számol be orvos által diagnosztizált ízületi gyulladásról. (1) A térd és a csípő osteoarthritise egyaránt pozitívan társul az elhízással, és az elhízott betegek az összes ízületi pótlási művelet egyharmadát teszik ki. (39) Az elhízás növeli a hátfájás, az alsó végtagi fájdalom és a mozgásszervi megbetegedések kockázatát is.

Elhízás és egyéb állapotok

Számos további egészségügyi eredmény kapcsolódott a túlsúlyhoz. Ide tartozik az epekövek kialakulása férfiaknál (40) és nőknél (41), valamint köszvény, (42, 43) krónikus vesebetegség (44) és alkoholmentes zsírmájbetegség. (25,45)

Elhízás és halálozás

Tekintettel az elhízásnak az egészség több szempontjára gyakorolt káros következményeire, van értelme, hogy az állapot a túlélést is lerövidíti, vagy növeli a korai halálozást. Az elhízás korai halálozáshoz való hozzájárulásának meghatározása azonban módszertani problémákkal és vitákkal telt.

A két legnagyobb probléma, amellyel a kutatóknak meg kell birkózniuk, a fordított ok-okozati összefüggés - az alacsony testsúly gyakran krónikus betegség eredménye, nem pedig annak oka és a dohányzás hatása. A 25 alatti BMI-vel rendelkező emberek egészséges emberek és azok keveréke, akik a rák vagy más olyan betegség miatt fogyottak, amelyet esetleg nem diagnosztizáltak. A dohányzás azért is összekeveri a kérdést, mert a dohányosok súlya általában kisebb, mint nemdohányzó társaiké. Ha a fordított okozati összefüggéseket és a dohányzás káros hatásait nem teljesen számolják el, akkor a karcsú személyek halálozási aránya megnő, a túlsúlyos és elhízott embereké pedig csökken. Ez problémát jelentett egy széles körben ismertetett, az NHANES adatain alapuló tanulmányban, amely viszonylag alacsony számú túlsúlyos halálesetet becsült meg. (46) Az NHANES-adatoknak a halálozás becsléséhez történő felhasználásának körültekintő kritikája azt mutatta, hogy a statisztikai torzítások korrekciója jelentősen növelte az elhízásnak tulajdonítható túlzott halálozások becslését. (47)

Nagyobb tanulmányok eredményei, amelyek pontosabban számoltak a fordított okozati összefüggéssel és a dohányzással, egyértelműen azt mutatják, hogy a súly növekedése növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és más okok miatt bekövetkező halálozás kockázatát. Egy egymillió fős kohort 14 éves tanulmányában a kutatók az eredetileg egészséges nemdohányzókra korlátozták elemzéseiket. Az összes okból, a szív- és érrendszeri betegségekből, a rákból vagy más betegségekből eredő halálozás kockázata nőtt, mivel a BMI a legegészségesebb tartomány felett nőtt: 23,5-24,9 a férfiaknál és 22,0-23,4 a nőknél. (48) Hasonló összefüggést figyeltek meg a testsúly és a halálozás között egy másik, gondosan ellenőrzött elemzésben öt prospektív kohorszvizsgálat (49) és egy prospektív vizsgálat során, amely több mint 500 000 idősebb férfit és nőt vett fel az Országos Egészségügyi Intézet/AARP tanulmányban. (50)

Alsó vonal

Az elhízás az egészség gyakorlatilag minden aspektusát károsítja, az élet lerövidítésétől és az olyan krónikus állapotokhoz való hozzájárulásig, mint a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek, a szexuális funkciók, a légzés, a hangulat és a szociális interakciók zavarásáig. Az elhízás nem feltétlenül állandó állapot. Az étrend, a testmozgás, a gyógyszerek és még a műtét is fogyáshoz vezethet. Mégis sokkal nehezebb lefogyni, mint hízni. Az elhízás megelőzése, korai életkorban kezdődik és egész életen át tarthat, jelentősen javíthatja az egyéni és közegészségügyet, csökkentheti a szenvedést, és évente több milliárd dollárt spórolhat meg az egészségügyi költségekben.