A neked megfelelő étrend a bolygó számára is jó - és fordítva

A jobb egészséghez kapcsolódó ételek szintén a legkevesebb hatással vannak a környezetre - derül ki egy új tanulmányból. Ez arra utal, hogy néhány kulcsfontosságú étrendi változás kettős győzelmet jelenthet az emberek és a bolygó számára.

Az Oxfordi Egyetem vezetésével készült új elemzés több érdekes átfedést tárt fel az étrend, az emberi és a környezeti egészség között. Például azt találták, hogy a tipikusan „egészséges” ételek, például a teljes kiőrlésű gabona, a dió és a zöldségfélék fogyasztásának növelése alacsony relatív kockázatot jelent a cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegség és az általános halálozás szempontjából. És döntő fontosságú, hogy ezeknek az élelmiszereknek a környezeti problémákra, például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására, a savanyításra és a földhasználatra gyakorolt hatása is elhanyagolható volt, összehasonlítva más élelmiszerekkel.

A másik végletben a kutatók azt találták, hogy a vörös hús feldolgozása fordítva társult a cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegség és az általános halálozás legmagasabb kockázatával. Sőt, feldolgozott vörös hús szintén a legnagyobb negatív hatással volt az üvegházhatású gázok kibocsátására, a savanyításra és a földhasználatra.

Ez egy általános mintát tárt fel a tanulmányban: összességében az alacsonyabb egészségkárosító hatású élelmiszereknek kisebb volt a környezeti hatása, míg a nagyobb egészségügyi hatásúak rosszabbak voltak a bolygó egészségére nézve is. Úgy tűnik, hogy az emberi táplálkozás egészsége elválaszthatatlanul összefonódik a bolygó egészségével is.

Néhány élelmezési kivétel volt ez alól, beleértve a cukros italokat és a halat. Míg a cukorral töltött szénsavas italok növelik a cukorbetegség, egyes rákos megbetegedések és a szívbetegségek kockázatát, a kutatók megállapították, hogy ezek környezeti hatása viszonylag elhanyagolható. És a hal vörös hússal való helyettesítése köztudottan óriási előnyökkel jár az emberi egészség számára - de környezeti eredménye nem ideális.

Érdekes módon a kutatók azt is megállapították, hogy ha egy élelmiszer javította az egészség egyik mutatóját - például a cukorbetegséget -, akkor az általában az egészség más szempontjaira is pozitív hatásokkal társult. Ez hasonlóan igaz volt a környezetre is: azoknak az élelmiszereknek, amelyeknek alacsony hatása volt az olyan mutatókra, mint például az óceán savasodása, általában pozitív hatásuk volt az összes többi környezeti mutatóra.

Más szavakkal, az élelmiszereknek specifikus hatása lehet az egészségre és a bolygóra, de ezek hatása általában túlnyomórészt pozitív vagy káros az egészségünkre és a környezetünkre, összességében.

Ennek az érdekes kölcsönhatásnak a feltárása érdekében a kutatók tizenöt leggyakrabban fogyasztott ételt - köztük feldolgozott és feldolgozatlan vörös húst, csirkét, tojást, halat, tejterméket, gyümölcsöket, hüvelyeseket, olívaolajat, gabonaféléket és diókat - néztek meg, majd megvizsgálták mindegyik napi adagolásával járó egészségügyi és környezeti hatások. Az egyes élelmiszerek egészségügyi hatásainak vizsgálatához megvizsgálták, hogy ez növeli-e a II. Típusú cukorbetegség, agyvérzés, a szívkoszorúér-betegség, a vastagbélrák és az általános halálozás kockázatát. Ezután annak felmérése érdekében, hogy ezek az étrendi változások hogyan befolyásolják a környezetet, mérlegelték az üvegházhatású gázok kibocsátására, a földhasználatra, a vízhasználatra, a savasodásra és az eutrofizációra gyakorolt hatásokat.

A megállapításokat egyedülállóvá teszi, hogy a tanulmányok általában a diéta egészségre vagy a környezetre gyakorolt hatását külön vizsgálják. De a kettő ötvözésével ez a tanulmány feltárja azokat az eseteket, amikor a gondosan kidolgozott politikák hatásos dupla adag változást eredményezhetnek az emberek és a környezet számára.

Egy világos példa jelent meg a vörös hús feldolgozásával kapcsolatban - ez a legsúlyosabb elkövető az emberi és környezeti egészség ellen. A kutatók azt javasolják, hogy a feldolgozott vörös húsok egészségre gyakorolt hatásainak csökkentésére irányuló célzott politikák is gond nélkül járjanak a bolygó védelmében.

Vegyük azt a tényt, hogy a globális morbiditás csaknem 40% -át olyan betegségek okozzák, amelyek ma a nem megfelelő étrendhez kapcsolódnak - és a bolygó szerte kibontakozó húsfogyasztás növekedése valószínűleg csak rontja ezeket a statisztikákat. Ez egyértelműen ketyegő időzített bomba az emberi és környezeti egészség szempontjából. Az étrend megváltoztatásának hihetetlen látens ereje van annak hatástalanítására - ha felismerjük erejét, hogy egyszerre megmentse a kettőt.

"Most már tudjuk, hogy táplálkozásunk prioritássá tétele osztalékot jelent a Föld számára is" - mondják a kutatók.