Alacsony energiatartalmú élelmiszer

Kapcsolódó kifejezések:

  • Kakaó
  • Cellulóz-származékok
  • Teljes kiőrlésű étel
  • Almabor
  • Nagy energiájú élelmiszer
  • Glikémiás index
  • Ízlés
  • Kazein

Letöltés PDF formátumban

ételek

Erről az oldalról

Súlykarbantartás és fogyás

4.1 Energiasűrűség

Tengeri gyógyszerek

Ladislava Mišurcová,. Dušan Samek, az élelmiszer- és táplálkozási kutatás előrehaladásában, 2011

Absztrakt

A moszatokat alacsony energiafogyasztású táplálékként ismerik. Az alacsony lipidtartalom ellenére az ω-3 és ω-6 többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA-k) beviszik a tengeri moszatok lipidjeinek jelentős részét. A PUFA-k az összes sejtmembrán és az eikozanoid prekurzorainak fontos alkotóelemei, amelyek számos sejtes folyamat elengedhetetlen bioregulátorai. A PUFA-k hatékonyan csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, az oszteoporózis és a cukorbetegség kockázatát. Mivel a tengeri moszatok Ázsiában gyakran használatosak, és egyre növekszik az élelmiszer-felhasználás a világ más részein is, a tengeri moszatok hozzájárulhatnak az alacsony ω-3 PUFA-szint javulásához, különösen a nyugati étrendben. Az ω-3 PUFA-k legfőbb kereskedelmi forrásai a halak, de széles körű felhasználása élelmiszer-adalékanyagként korlátozott a tipikus halszag, a kellemetlen íz és az oxidatív instabilitás szempontjából. Mindazonáltal az egészséges funkcionális élelmiszerek növekvő igénye a PUFA-k táplálékként történő előállításához vezetett a tengeri mikroalgák, különösen a Thraustochytrium és a Schizochytrium törzsek ellenőrzött szakaszos tenyészetében.

Egészségesebb ételek és italok tervezése, amelyek teljes algát tartalmaznak

19.7 Következtetések és jövőbeli tendenciák

Az alacsony energiafogyasztású algák sokféle vegyületet tartalmaznak, amelyek hasznos táplálkozási és technológiai tulajdonságokkal rendelkeznek, valamint bioaktív szuszpenziókat tartalmazhatnak, amelyek potenciális multifunkcionális tulajdonságokkal bírnak, ha beépülnek az ételek és italok mátrixába. Az algákból izolált vegyületek felvételéhez képest az egész (minimálisan feldolgozott) algák felhasználása az élelmiszer- és italgyártásban eszköz arra, hogy a különböző komponenseket (élelmi rost, fehérje, ásványi anyagok, vitaminok, karotinoidok, polifenolok stb.) olyan módon, amely nem foglalja magában a fáradságos, költséges és környezetbarát kivonási és tisztítási folyamatokat, amelyekre szükség van, ha ezeket az összetevőket külön-külön használják.

Az algák széles választékát használták különféle célokra az élelmiszerekben (hús, hal, tejtermékek, pékségek, tészták és egyéb termékek) és italkészítményekben. Ha ezekhez a termékekhez adják, az algák érdekes technológiai, táplálkozási és egészségügyi előnyöket kínálnak, ugyanakkor érzékelési hátrányokkal is járnak a termék jellemzői (szín, szerkezet, egyéb összetevők jelenléte stb.) És a felhasznált algák (típus, jellege és aránya, amelyben beépül). Például ezeknek az algáknak az izomalapú termékekhez történő hozzáadása érdekes új lehetőségeket nyit meg az algák egészségesebb húskészítmények készítésében való felhasználása szempontjából, beleértve az alacsony sótartalmú termékekkel kapcsolatos technológiai problémák leküzdésének lehetőségét is.

Az algamegoldások javítása érdekében számos szempont vonatkozik a termék tervezésére, az egész algák beépítésére szolgáló technológiákra, az összetétel változásainak a termelésről a fogyasztóra történő értékelésére és az egészségügyi előnyökre, amelyeket figyelembe kell venni a tervezés során. új fejlesztések. Mivel az algák beépülését szenzoros megfontolások korlátozhatják az újrafogalmazott termékekben, stratégiákat kell fontolóra venni ennek a hatásnak a csökkentésére. Az algák különböző termékekhez történő hozzáadása által kínált új lehetőségeket további kutatásokkal kell kísérni, amelyek arra irányulnak, hogy az élelmiszer-összetevők hogyan hatnak egymással az algák biomolekuláival. Az összetétel megváltozása nem elegendő ahhoz, hogy egy ételt vagy italt funkcionálisnak lehessen tekinteni, ezért kutatásra van szükség annak bizonyítására, hogy az új algát tartalmazó termékek fogyasztása jótékony hatással van bizonyos népességcsoportokra. Szükség van továbbá azoknak a mechanizmusoknak a vizsgálatára és azonosítására, amelyek révén az algák (egészben vagy specifikus összetevőként) különböző mátrixokban elősegítik az egészséget.

Annak ellenére, hogy az algák egyre növekvő ígéretnek számítanak az élelmiszer-összetevők (köztük a bioaktív vegyületek) forrásaként, potenciáljuk továbbra is maradéktalanul kiaknázandó. Az algák élelmiszerekben és italokban történő felhasználásának további kutatása tehát új távlatokat nyit az ipar számára, táplálkozási/funkcionális és technológiai előnyöket kínálva egy olyan bőséges természeti erőforrás felhasználásán alapulva, amelyet a nyugati társadalom jelenleg kevéssé használ.

FEHÉRJE | Élelmiszeripari fehérjék forrásai

Háttér

Erjesztett hüvelyesek a táplálkozásban és az egészségfejlesztésben

16.4.1. Erjesztett pulzustermékek és súlymérés

A túlsúlyos és elhízott személyeket számos olyan betegség fenyegeti, amelyek hozzájárulnak a morbiditáshoz és a halálozáshoz, beleértve a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket és más anyagcsere-komplikációkat. A napi energia-egyensúlyhiány idővel súlygyarapodáshoz vezet, és a túlsúly növekedésének megelőzése alacsony energiasűrűségű ételekkel érhető el. Az energiasűrű élelmiszerek impulzusokkal történő cseréje növelheti a jóllakottságot (Rebello et al., 2014).

A mai napig kevés publikált tanulmány foglalkozik az erjesztett pulzusú termékek étvágyra és jóllakottságra gyakorolt ​​hatásával. Csak egy tanulmány kimutatta, hogy az idli kapta a legjobb jóllakottsági pontszámot, összehasonlítva más reggelivel, amelyek nem tartalmazták erjesztett hüvelyeseket. A jóllakottsági pontszámokra gyakorolt ​​hatásuk szempontjából vizsgált különféle tényezők közül a rosttartalom, az energia sűrűsége és az élelmiszer súlya pozitívan befolyásolta a jóllakottsági pontszámokat (Pai et al., 2005). Ezenkívül az erjesztett impulzusok jó fehérjeforrást, peptideket és aminosavakat biztosítanak, amelyek jelölté teszik őket a súlycsökkenés elősegítésére a teltségérzet révén (Iwashita et al., 2006; Lejeune et al., 2006; McKnight et al., 2010). Habár fermentált pulzusszármazékokról még folynak tanulmányok, összetételük arra utal, hogy képesek modulálni az elhízást ellensúlyozó biológiai folyamatokat.

Az étrendi energiasűrűség szerepe a testsúly kezelésében

9.6 Jövőbeli trendek

Az alacsony ED-diétákat ma széles körben elismerték, hogy sokoldalúak, táplálóak és hatékonyak az energiafogyasztás és a testsúly kezelésében. Mindazonáltal nagyobb megértésre van szükség arról, hogy a fogyasztók hogyan tudják megfizethetően és fenntarthatóan csökkenteni az ED-t anélkül, hogy feláldoznák az ízt és az élvezetet. Az ED csökkentésének optimális stratégiája a jóllakottság elősegítése és az energiafogyasztás tartós csökkentése érdekében nem ismert. Például fontos-e csökkenteni az összes élelmiszer ED-ét, vagy vannak olyan ételek, ételek vagy étkezési összetevők, amelyek különösen hatékonyak a jóllakottság növelésére és a bevitel csökkentésére? Az alacsony ED-tartalmú ételekkel való „első feltöltés” ​​alacsonyabb energiafogyasztást jelent, mint a főétel ED csökkentése? Kevés kutatást végeztek annak megállapítására, hogy mely ED-csökkentési stratégiák hosszú távon a fenntarthatóbbak a fogyás és a fogyás fenntartása szempontjából. Az ilyen jól ellenőrzött, hosszú távú tanulmányok olyan programok és termékek kifejlesztéséhez vezethetnek, amelyek segítik a fogyasztókat az alacsonyabb ED étrend fogyasztásának fenntartásában, amely megfelel az energia- és tápanyagigényüknek. 39

Ha az alacsonyabb ED-tartalmú élelmiszerek szélesebb körben hozzáférhetővé válnak, és gyakrabban fogyasztják őket, mint a magasabb ED-tartalmú élelmiszerek, fontos lesz meghatározni, hogy ez vezet-e a túlsúly és az elhízás megelőzéséhez. Idővel azok az emberek, akik nem próbálják aktívan kezelni a testsúlyukat, kompenzálhatják az alacsonyabb ED-tartalmú ételekhez kapcsolódó energiafogyasztás csökkenését. A biológiai szabályozó rendszerek felgyülemlő energiahiányt érzékelhetnek, ami fokozott éhséghez és energiafelvételhez vezet. Ezért jól kontrollált vizsgálatokra van szükség az ED-csökkentés következményeinek fennmaradásának értékeléséhez. Ezenkívül az innovatív transzlációs kutatásoknak meg kell vizsgálniuk az étrendi ED csökkentésének hatását az ember mindennapi étkezési környezetében. A gyakran fogyasztott ételek ED-enyhe csökkenése is befolyásolhatja a napi energiafogyasztást. Érdekes kérdés, hogy az ilyen csökkentések akkor lesznek-e a leghatékonyabbak, ha titokban vagy nyíltabban hajtják végre őket. Egy ilyen kutatás új stratégiákat határozhat meg, amelyek segítenek a betegeknek abban, hogy sikeresebben eligazodjanak a jelenlegi obesogén környezetben és fenntartsák az egészséges testtömegeket.

Az energiasűrűség és az adagméret hatása a telítettségre és a jóllakottságra

6.1 Bevezetés

Az ED-t az étrend víztartalma és makrotápanyag-összetétele határozza meg. Jellemzően a magas víztartalmú ételek, mint például a legtöbb gyümölcs és zöldség, alacsony ED-értékkel rendelkeznek, míg a magas zsírtartalmú és alacsony víztartalmú ételek általában magasabb ED-kkel rendelkeznek. A zsír ugyanis több energiát tartalmaz súlyegységenként (9 kcal/g), mint a szénhidrátok és a fehérje (mindkettő 4 kcal/g), míg a víz (0 kcal/g) hozzájárul a tömeghez, de nincs energia. A 20–22 ED egyaránt befolyásolja a jóllakottságot - az evési epizód végét eredményező folyamatokat, és a jóllakottságot - az étkezés befejezése után fennálló teltségérzetet. 23, 24 Míg az étrendi ED egyike azon étkezési tulajdonságok közül, amelyek együttesen befolyásolják a jóllakottságot és a jóllakottságot, vitatható, hogy ez az egyik legfontosabb jellemző, amely meghatározza a bevitelt, amit a módosulás megbízható és reprodukálható hatása is bizonyít. ED számos ételben, környezetben és populációban.

Szenzoros válaszok, táplálékfelvétel és elhízás

7.5 A súlykontroll ételek vonzóbbá tétele a fogyasztók számára

Az ételek kJ/per telítési képességükben különböznek. Jelentős bizonyíték van arra, hogy a hierarchia a magas rendszertől az alacsony telítettségig terjed: a fehérje, a szénhidrátok, a zsír, az alkohol. A magas energiasűrűségű ételek alacsonyabb telítettséggel rendelkeznek, mint az alacsonyabb energiájú ételek. A rostok hozzájárulnak az ételek jóllakási hatékonyságához, és a szilárd ételeknél nagyobb a telítettség képessége, mint a folyékony élelmiszereknél. Az íz tekintetében feltételezhető az is, hogy az erősebb ízű ételek korábbi érzékszervi jóllakottsághoz vezetnek, mint a gyengébb ízű ételek. Ebből a szempontból nyilvánvaló, hogy a kimondott ízű és alacsony energiasűrűségű szilárd ételek nagy kielégítő képességgel bírnak. Úgy tűnik, hogy az alacsony energiatartalmú, magas ízű, kellemes ízű ételek előállítása a legjobb módja annak, hogy a fogyókúrás ételeket vonzóvá tegye a fogyasztók számára.

Számos tanulmány kimutatta, hogy az energiasűrűség rejtett manipulációit a fogyasztók még a folyamatos expozíció után sem érzékelik könnyen. Általában az emberek nem kompenzálják, ha a magas energiájú ételeket alacsony érzékszervű, hasonló érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező ételekkel helyettesítik (de Graaf és mtsai, 2004). Ez igaz a zsírpótlókra és a cukorpótlókra. Figyelembe véve az elsődleges érdeklődést az íz, a kényelem és az ár iránt, egyértelmű, hogy a kényelmes, alacsony energiájú, elfogadható árú és jó ízű ételek vonzóak lesznek a fogyasztók számára. E termékek gyártása az élelmiszeripar fontos feladata.

A táplálékbevitel szabályozásáról szóló tanulmány keretében gyorsan bővülnek az ismeretek az éhség és a jóllakottság hormonális és idegi jelátviteli útjairól. Az is egyértelmű, hogy az élelmiszerek összetétele (beleértve az íz/szag összetevőket) hatással van ezekre a jelátviteli utakra. Például a tejsavófehérjék erősebb hatást gyakorolnak a jóllakottságra, mint a kazeinfehérjék, és ezt a hatást valószínűleg a CCK és a GLP-1 felszabadulása közvetíti (Hall et al., 2003). Kimutatták, hogy az olyan rostok, mint a guargumi, gélt képeznek a gyomorban, és növelik a jóllakottságot (Hoad et al., 2004). Ezeknek a hatásoknak az ismerete a jóllakottság biomarkereivel kapcsolatban új, nagyobb szaturációs képességű termékeket eredményezhet (de Graaf és mtsai, 2004).

Hasonló módon azzal is lehetne érvelni, hogy hosszú távon az alacsony energiatartalmú ételek a megerősítés hiánya miatt elveszíthetik vonzerejüket (Stubbs és Whybrow, 2004). Ennek a megfigyelésnek azonban kevés az empirikus bizonyítéka. Mela et al. (1993), Stubenitsky et al. (1999) és Zandstra és mtsai. (2002) az alacsony energiájú, sűrű ételek hosszabb távú kitettsége nem vezetett ezeknek az ételeknek az alacsonyabb kellemességéhez.

A paleolitikum étrendje és aktivitási szintje a modern emberekkel szemben

Peter J.H. Jones, Dylan MacKay, az elhízás megelőzésében, 2010

39.5 Az energia-egyensúlyhiány fordulópontja

A mai emberek olyan anyagcsere-szabályozó mechanizmusokkal rendelkeznek, amelyeket úgy terveztek, hogy egy egészen más környezeti forgatókönyvet alkalmazzanak, mint amit jelenleg tapasztalunk. Ahogy Eaton összefoglalja, „hogy génjeink túlnyomó többsége ősi eredetű, azt jelenti, hogy biokémiánk és fiziológiánk szinte egésze finomhangolódik a 10 000 évvel ezelőtt létező életkörülményekhez” (Eaton et al., 1988). Pontosabban, a jelenlegi energiagazdálkodási minták azt sugallják, hogy a modern emberi emésztőrendszerek az alacsony energiájú élelmiszerek energiafelvételének optimalizálására irányulnak, kisebb adagokban és időszakosabban, mint amennyire az emberek jelenleg ki vannak téve. Az emberi emésztőrendszert valószínűleg nem nagy energiájú élelmiszerekhez tervezték, nagy adagokban, bármikor könnyen beszerezhetők.

Az energiafogyasztásnak az energiafogyasztástól való elválasztásának csak nagyon szerénynek kell lennie ahhoz, hogy idővel jelentős mennyiségű kalóriában jelenjen meg. Ahogy Hill és munkatársai (2003) rámutattak, csak napi 100 kcal-os egyensúlyhiányra van szükség az elfogyasztott kalóriák és az elfogyasztott kalóriák között, ami havi 1 lb testzsír-növekedést okoz. Az ilyen nyereség hatása akár egyetlen évtized alatt is figyelemre méltó.

Alig több mint 2000 évvel ezelőtt az átlagos várható élettartam körülbelül 23 év volt, magas csecsemőhalandósággal és nehéz életkörülményekkel (Alesan et al., 1999). A hosszabb élettartam, amelyet a higiénia és a higiénia javítása eredményez, azt jelenti, hogy a szerény energiahiány is jelentős lehet. Amint az egyének hosszabb ideig élnek, egyre inkább fogékonyak az energia-egyensúlyhiány hatásaira.

Mint ilyen, a súlygyarapodás fordulópontját könnyen megzavarhatja az elfogyasztott kalóriákhoz képest az elfogyasztott kalóriák még kisebb leválasztása. Ha figyelembe vesszük a modern emberek jelentős bevitelének és csökkentett energiafelhasználásának lehetőségét, meglepő lehet, hogy az észak-amerikaiak még nagyobb hányada nincs túlsúlyos vagy elhízott.

Örömök és nyereség összehangolása

Jordan LeBel, az elhízás megelőzésében, 2010

46.6 Következtetés

Az elhízás-járvány visszafordításához meg kell térni a megszokottól minden olyan szereplőtől, akinek döntései és beavatkozásai közvetlenül vagy nem befolyásolják az elhízás kiváltó okait. Sőt, az egészségesebb életmód eléréséhez nem kevesebb, mint kulturális és ipari forradalomra lesz szükség. Az egészségesebb táplálkozás elősegítése és elősegítése érdekében a termelési módszerektől a szállítási mechanizmusokig át kell alakítani a folyamatokat és technikákat. Az olyan vállalkozók sikere, mint a Fresh City, a Saladworks és mások, valamint az olyan egyedi beavatkozások sikere, mint az olyan óriások salátái, mint a McDonald's, azt mutatják, hogy az ízletes, egészséges ételek gyártása és szállítása kereskedelmi környezetben elérhető és kereskedelmi szempontból életképes. Ezenkívül kulturális váltásra van szükség az ilyen egészségesebb lehetőségek kívánatosabbá tételéhez. Az alacsony energiasűrűségű ételek iránti attitűd megváltoztatásához kulturális kapusok bevonására lesz szükség, mivel valójában meg kell változtatnunk a metaforák és asszociációk hálóját, amelyek révén az egészséget és az örömöt egymást kizárónak tekintik.

Szükség van az éttermi ételek céljának alapvető vizsgálatára is. Míg több fogyasztó kényszerből eszik az éttermekben, döntéseiket gyakran egy döntési gondolkodásmód motiválja, amely továbbra is csemegének tekinti az éttermi étkezést. A menütáblával szembesülve a fogyasztók jobban törődnek az érzékszervek azonnali maximalizálásával, mint az egészséggel, ahol a hatás vagy a következmények kevésbé azonnaliak. Ezért kell jobban megérteni az egészség és az öröm kapcsolatát, és kreatívabban kell csomagolni vagy bemutatni az élelmiszer-szolgáltatás összefüggésében.

A beavatkozásoknak figyelembe kell venniük az otthon étel és az étel otthonról alternatívák széles spektrumát is. Bár az élelmiszer-ipari ipar részesedése az élelmiszer-dollárban az idők folyamán folyamatosan nőtt, a házon kívüli étel csak az összes elfogyasztott étel kevesebb, mint 20 százalékát teszi ki. Sürgősen szükség van olyan partnerségekre, mint például a Danone és a Subway szövetsége, amelyek elősegíthetik az egészségesebb ételválasztást otthon és kívül.

Ajánlott kiadványok:

  • Étvágy
  • A ScienceDirectről
  • Távoli hozzáférés
  • Bevásárlókocsi
  • Hirdet
  • Kapcsolat és támogatás
  • Felhasználási feltételek
  • Adatvédelmi irányelvek

A cookie-kat a szolgáltatásunk nyújtásában és fejlesztésében, valamint a tartalom és a hirdetések személyre szabásában segítjük. A folytatással elfogadja a sütik használata .